Így kell könyvelni a bizalmi vagyonkezelést

Az új Ptk. által bevezetett bizalmi vagyonkezelés intézménye az egyik, a vállalkozások és vállalkozók szempontjából különösen érdekes újdonság, hisz lehetőséget teremt a cégvagyon biztonságba helyezésére a cégutódlás esetén. Összeszedtük, hogyan kell adózni és könyvelni egy ilyen tranzakciót.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/ adamr

A bizalmi vagyonkezelés nyugaton széles körben ismert és elterjedt. Magyarországon viszont, ahol a piacgazdasági keretek jóval később alakultak ki, mostanában válik aktuális problémává a jelentős értékű cégvagyonok generációk közötti átadása. A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezései ezt a helyzetet kívánják rendezni az angolszász jogrendből átvett „trust” jogintézményének hazai bevezetésével. A módszer hatékonyan kezeli a piacgazdaságban felmerülő összetettebb befektetések és vagyontárgyátadások kérdését is. A vele kapcsolatos jogi kérdéseket itt boncolgatta a Piac&Profit szakértője.

A Baker&McKenzie szakértői most a bizalmi vagyonkezelés intézményére vonatkozó adó- és illetékszabályokat foglalták össze.

Az eredeti tulajdonosokat (vagyonrendelőket) érintő adó és számviteli rendelkezések

Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján bármely természetes és jogi személy, ingóságok, ingatlanok tulajdonjogát, jogokat és követeléseket ruházhat át a bizalmi vagyonkezelőre. A vagyonelemek bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján való átruházása a vagyonrendelés, melynek eredményeként a vagyonrendelő tulajdonából kikerülnek a megjelölt vagyonelemek, és elkülönült, önálló vagyonként a bizalmi vagyonkezelő rendelkezik majd felettük.

Fő szabály szerint a vagyonelemek átadásával a vagyonrendelőnek nem keletkezik általános forgalmi adó (a továbbiakban: "áfa") fizetési kötelezettsége, ha törvényben előírt feltételek teljesülnek. A vagyonrendelő akkor mentesül az áfa fizetési kötelezettség alól, ha az általa megjelölt vagyonkezelő olyan belföldi adóalany, aki vállalja, hogy a vagyonszerzéshez és a szerzett vagyonhoz kapcsolódó egyes jogok és kötelezettségek jogutódként őt illessék és terheljék, továbbá akit áfabeli jogállása nem akadályoz e jogok gyakorlásában, kötelezettségek teljesítésében. Ha a vagyonkezelővel szemben támasztott fenti követelmények nem teljesülnek, a vagyonrendelőnek adófizetési kötelezettsége keletkezik, mivel a törvény alapján beáll a termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó joghatás.

Ha a vagyonrendelő olyan társaság, amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik, speciális szabályok szerint kell kimutatnia könyveiben a bizalmi vagyonkezeléssel járó vagyonmozgásokat.

A vagyonrendelő a vagyonkezelésbe adott eszközeit a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök közé köteles sorolni, és mint kezelt vagyonra szóló tartós követelést tartósan adott kölcsönként köteles kimutatni. A kezelt vagyonra vonatkozó tartós követelés bekerülési értékeként a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott eszközök együttes értékét kell megjelölni a könyvekben.

A vagyonrendelő a mérlegében az egyéb bevételei közt köteles elszámolni a bizalmi vagyonkezelés létrejöttekor a vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott értékét, míg egyéb ráfordításként azok könyv szerinti értékét. A vagyonkezelés megszűnésekor, azaz a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor egyéb bevételként kell feltüntetni az átvett vagyon vagyonrendelőnek járó összegét, míg egyéb ráfordításként a kezelt vagyonra szóló tartós követelés - kezelt vagyon csökkentésével arányos - kivezetett összegét. A vagyonmozgások során ennek megfelelően bevétel keletkezhet a vagyonrendelőnél, ha szerződés szerinti eszközérték meghaladja az eszközök könyv szerinti értékét, továbbá akkor is, ha a tartós követelésre kivezetett összeg alacsonyabb, mint a ténylegesen átvett vagyon értéke. Az ilyen vagyonmozgásokkal összegfüggésben keletkezett bevétel a társasági adó alapját képezi.

A bizalmi vagyonkezelés körébe vont vagyontömeg és az adózás

A kezelt vagyon adó- és számviteli szempontból önálló szabályozás tárgyát képezi. A kezelt vagyon adózónak minősül, amelyre törvény adózással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket telepíthet. A kezelt vagyon képviseletében a bizalmi vagyonkezelője jár el.

A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon a társasági adó alanya, így pozitív adóalapját 500 millió forintig 10%-os, az ezt meghaladó összeg vonatkozásában 19%-os mértékű társasági adó terheli. A sikeres vagyonkezelés során a nyereséget terhelő adókötelezettség a vagyon szintjén, önállóan keletkezik.

A kezelt vagyon társasági adóalapjának megállapítási módja megegyezik a többi társasági adóalanyra irányadó szabályokkal, kivéve az elvárt jövedelemre vonatkozó, jövedelem- (nyereség-) minimum rendelkezéseket. A veszteséges üzleti évben a kezelt vagyonnál tehát nem keletkezik társasági adófizetési kötelezettség.

A kedvezményezettek juttatásainak adó- és illetékszabályai

A bizalmi vagyonkezelés kedvezményezettjei juttatásban részesülhetnek sikeres vagyonkezelés esetén a vagyonkezelés időtartama alatt és a vagyonkezelés megszűnésekor egyaránt.

A magánszemélyeknek bizalmi vagyonkezeléssel összefüggésben jutatott bevétele meghatározott körben mentes a személyi jövedelemadó alól. Az adómentes kezelés feltétele, hogy a magánszemély kedvezményezetté nevezése ne legyen összefüggésbe hozható a magánszemély tevékenységével.

Amennyiben a kedvezményezetté nevezés nem a magánszemély valamely tevékenységének ellentételezését jelenti, a kedvezményes szabályok szerint a kezelt vagyonból kiadott hozamokat terheli csak osztalékjövedelemként személyi jövedelemadó, míg a kezelt vagyon átadott egyéb részei adómentesek.

Az adóköteles és adómentes bevételek elhatárolásához szükséges, hogy a hozamok és a kezelt vagyon egyértelműen elkülönítve szerepeljenek a vagyonkezelő vagyonról vezetett nyilvántartásában. Ha a nyilvántartás alapján a kiadott hozam és kezelt vagyon nem határolható el egymástól, a kedvezményezettnek juttatott valamennyi bevétel adóköteles osztalékjövedelemnek minősül. A kedvezményezettnek tehát kiemelt érdeke, hogy a vagyonkezelő a nyilvántartásokat megfelelően vezesse. A kedvezményezett a kezelt vagyon adminisztrációjának megfelelőségét ellenőrizheti.

Ha magánszemély valamely tevékenységére, szolgáltatására vagy dolog átruházására tekintettel szerzi meg kedvezményezetti státuszát, a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggésben szerzett bevétele adókötelezettség alá esik. Az adókötelezettség jogcímét és az adóköteles jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra egyébként irányadó szabályok határozzák meg. Ennek megfelelően, ha egy magánszemélyt munkaviszonyára tekintettel neveznek a bizalmi vagyonkezelési szerződésben kedvezményezettnek, a kezelt vagyonból származó bármely bevétele, a vagyonrendelővel szemben fennálló munkaviszonyára tekintettel, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik majd. Ha a bevétel adókötelezettségének jogcíme nem állapítható meg, a bevétel egésze egyéb bevételként minősül adókötelesnek.

A társasági adóalany kedvezményezettek számára a vagyonkezelés során átadott hozamok adómentességet élveznek. A hozamok a társaság osztalékjövedelmének minősülnek, csökkentik a kedvezményezett társasági adó alapját, így nem kerülnek adóztatásra.

A vagyon- és hozamkiadással a kedvezményezetteket terhelő illetékfizetési kötelezettség keletkezhet. Az illetékkötelezettség meghatározásakor a vagyonmozgást úgy kell megítélni, mintha az közvetlenül a kedvezményezett és a vagyonrendelő közt történne. E szabály azt eredményezi, hogy a vagyon juttatójaként nem a vagyonkezelőt, hanem magát a vagyonrendelőt kell tekinteni. A vagyonkiadáskor így minősítésre kerül a vagyonrendelő és a kedvezményezett közt fennálló viszony: egyenes ági rokoni vagy házastársi kapcsolat fennállása esetén, a vagyonkiadás mentes az öröklési vagy ajándékozási illeték alól. Nem kell ajándékozási illetéket fizetni a szabályozás alapján abban az esetben sem, ha a vagyonkiadás kedvezményezettje maga a vagyonrendelő.

Az illetékkötelezettség fennállása körében – a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan – vizsgálandóak továbbá a kedvezményezetté válás körülményei. Ha a kedvezményezetté jelölésre a kedvezményezett és a megjelölt személy közt korábban létrejött visszterhes jogviszonyra tekintettel került sor, visszterhes vagyonátruházási illeték fizetendő.

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo