Egyértelműen nőtt az érdeklődés a házassági vagyonjogi szerződések iránt az új Polgári Törvénykönyv három évvel ezelőtti hatálybalépése óta, amelyben a jogintézmény a korábbinál lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott. A házassági vagyonjogi szerződések reneszánsza azonban nem csak az új jogi szabályozásnak köszönhető: a válások számának emelkedése (a házasságok közel fele végződik válással), a második-harmadik házassággal járó bonyolultabb családi és vagyoni viszonyok mellett az is hozzájárul, hogy az elmúlt években sokan megégették magukat egy-egy hitel kapcsán – hangsúlyozza dr. Tóth Ádám. A MOKK elnöke szerint négyből egy házassági vagyonjogi szerződést ma már kifejezetten azzal a céllal kötnek, hogy az egyik házasfél kizárja a másik fél felelősségét az általa felvett ingatlanhitel vagy vállalkozói tevékenység kockázatai alól, így óvva meg a vagyon egy részét egy esetleges adósság terhétől. A házassági vagyonközösség miatt ugyanis – ha nincs egyértelműen rögzítve, hogy mi számít a felek közös, illetve különvagyonába – nemcsak az életközösség során szerzett bevételek, hanem általában a kötelezettségek, hitelek, adósságok is közösek.

Ahhoz azonban, hogy a házassági vagyonjogi szerződés harmadik személlyel – például hitelező bankkal – szemben hatályos legyen, azt vagy kifejezetten a harmadik személy tudomására kell hozni, vagy az illetékes közjegyzővel be kell jegyeztetni a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába (HÉVSZENY) – mondja dr. Tóth Ádám. A 2014-ben az új Ptk. által életre hívott közhiteles nyilvántartásba mára mintegy évi ezer új bejegyzés kerül, a HÉVSZENY-be egy új hitelszerződés megkötése előtt a hitelezők is betekinthetnek, elkerülve ezzel a későbbi jogvitákat.

A hollywoodi sztárok világából ismert házassági szerződések – amelyek például a házastárs súlygyarapodásától tesznek függővé bizonyos anyagi előnyöket – ritka kivételtől eltekintve itthon nem jellemzőek. Tipikusan ingatlanok, autók, értékpapírok, bankszámlák, üzletrészek kerülnek bele a házassági vagyonjogi szerződésekbe, de sokan egészen aprólékosan szabályozzák jövőbeli vagyoni viszonyaikat. Egyesek azt is kikötik, melyik fél fizeti majd az internetet, kit terhel az egyikük által felvett diákhitel visszafizetésének a terhe, vagy jár-e feleségtartás abban az esetben, ha a feleség a szülést követően két évig nem vállal munkát, holott azt egészségügyi probléma nem indokolja.

A házassági vagyonjogi szerződések számának további emelkedését az is segítheti, hogy egyre többen kötnek házasságot, a KSH adatai szerint 2014-ben 38 780, míg 2016-ban már 51 800 házasság köttetett Magyarországon.