A kkv-k, melyek hazánkban a GDP 70-75 százalékát adják, személycentrikusak. „Ha egy multihoz megyünk tárgyalni, azt mondjuk, hogy megyünk a gazdasági igazgatójához. Ha kis céghez megyünk, azt mondjuk, hogy megyünk a Kis Pistához” – érzékeltette a különbséget Virág Rajmund, a Hammel &Hochreiter cégutódlás-specialistája a Piac & Profit Generációváltás a cégben című konferenciáján.
De pont a megfelelő személy hiánya okozhatja a legnagyobb bajt. „Nyugat-Európában három cégből kettő nem éli tovább az első generációváltást” – mondta Virág. Gyakran előfordul, hogy az utódról kiderül, hogy nem fűlik a foga a családi céges hagyományok továbbviteléhez. (A királyfi ugyanis csak a mesében jó vezető!)
Hogy a gyereknek van-e hajlandósága átvenni a céget, annak persze már korábban ki kell derülnie. Berendi Péter, a Roland Divatház mára leköszönt alapítója, a Családi Vállalkozások Országos Szövetségének elnöke úgy érzi, egy családfőnek korán fel kell mérnie a helyzetet: „Ha a gyereknél affinitást érzek, megengedem, hogy bejárjon a céghez, a munkatársak megismerik, elfogadják. Én például megbíztam a fiam piackutatással. Kvázi tanácsadóként foglalkoztattam, önbizalmat adtam neki, mert azt érezte, hogy jé, apu elfogadta, amit gyerekként mondok.”
„Egyszerűbb, ha van független menedzsmentcsapat” – vélekedett Farkas Pál, az Invescom Corporate Finance partnere.
Családi alapítványba pakolt cég
Van rá mód, hogy családi alapítványt létesítsünk. Eddig ezt közcélra lehetett csak létrehozni, a Ptk. azonban 2014 óta már magáncélokra is lehetővé teszi, magyarázta dr. Magyar Csaba okleveles adószakértő, a Crystal Worldwide Group ügyvezető igazgatója.
Ha a cégalapító úgy érzi, hogy gyerekei közül egyik sem alkalmas a cégvezetésre, sőt még akár annak a veszélye is fennáll, hogy elkótyavetyéli a nehezen megszerzett vagyont, lehetséges a „bizalmi vagyonkezelés”, a családfő gondoskodhat a vagyon fokozatos átadásáról, hogy az „ne szakadjon rá tizennyolc évesen”, és a hirtelen jött szabadságot élvezve „nehogy felcsavarodjon a fára egy diszkózás utáni balesetben”.
De tény, hogy a bizalmi vagyonkezelés fogalma még nem honosodott meg a köztudatban. Pedig a vagyonátadás és -kiadás így illetékmentes, ahogy az osztalékkiadás is. További előny, hogy így nincs szükség hagyatéki eljárásra sem. Követelést, műtárgyat, üzletrészt is át lehet így adni. A hozam társasági osztalékként adózik. Ha már a NAV kezdeményezi a cég végrehajtását, de korábbi időpontban megkezdődött a bizalmi vagyonkezelés, a követelés nem végrehajtható.
A kkv-cégvezetők jó részének az egész élete a cégépítésről szólt. Nem volt jelen a gyerek nevelésénél, s most meg kell válnia attól, ami éltette. „Ha úgy érezné az előző generáció, hogy nem fontos, egészségük megromlana” – mondta Kelényi Kolos, a Szamos Marcipán társtulajdonosa, kereskedelmi és stratégiai igazgatója, aki már a család harmadik generációját képviseli a vezetésben.
Az új életszakaszba átsegítés hasznos eszköze lehet, ha az alapító valamiféle tanácsadó szerepben jelen lehet egy ideig. „De nem szabad az utód helyett tárgyalnia, ne vegyen részt az értekezleteken” – hangsúlyozta Berendi Péter. Amikor ő a vállalkozását hagyományozta át fiára, előfordult, hogy az értekezleteken az alkalmazottak, sőt a céges rendezvényeken a beszállítók továbbra is neki kommunikálták gondjaikat, észrevételeiket. „Ne legyen olyan helyzet, hogy nekem szól a kérdés, de a fiam válaszol” – tanácsolta Berendi.
„A régi főnök nem nyúlhat át az új vezető felett, kell lennie valakinek a cégben, aki rászólhat” – mondta Borbély László executive coach, az SPA Tudásbázis Kft. ügyvezetője. Salzmann Zoltán, a Salzmann & Partners Vezetési Tanácsadó szervezetfejlesztője szerint „hiba azt gondolni, hogy az utódlás csak az előd ügye.” Erre fel kell készíteni a munkatársakat és az alvállalkozókat is.
