Interjú Farkas Péterrel, a Nelson Flotta ügyvezető igazgatójával.

Amikor a cégtulajdonos fejében megérlelődik az eladás gondolata, onnantól kezdve a cég értékesítéséig még hosszú az út. Ebben a folyamatban számos olyan jogi és adózási tennivaló van, amelyeket nem szabad az utolsó pillanatra hagyni. Ezek közül gyűjtött össze néhányat a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

A biztosításközvetítő cég 75 százaléka került a bostoni székhelyű TA Associates magántőketársaság tulajdonába.

Angolszász vállalati modellek mintájára magánvállalatok körében nálunk is egyre jobban elterjedt a vételi opció biztosítása a cég vezetője vagy vezetői számára. Az opció itthoni szabályozása azonban számos olyan adózási buktatót rejt magában, amelyekkel nem árt tisztában lenni opciós programok megalkotásakor.

Míg korábban a Chrysler/Jeep megvételével még nőtt a Fiat konszern, azóta tovább bontják, szervezik át Olaszország legnagyobb iparvállalatát, a világ sorrendben hetedik autógyártóját.

A közép-kelet-európai akvizíciós piacon a 2016-os évhez képest 2,8 százalékkal, 1132-re csökkent az ügyletek száma. A piac becsült mérete ennek ellenére 6,6 százalékkal növekedni tudott, így elérte az 50,9 milliárd dolláros értéket 2017-ben. Az EY által összeállított M&A Barométer szerint hat országban, köztük Magyarországon is növekedett az ügyletek száma.

A Balabit tulajdonosai véghezvitték azt, amit soha nem terveztek, de amire a legtöbb induló startup vállalkozás vágyik: egy nagy, amerikai cég felvásárolta a vállalatot. A január közepén bejelentett ügylet hátteréről, a folyamat tanulságairól és a jövőre vonatkozó terveiről Györkő Zoltán alapítóval beszélgettünk.

Generációváltás zajlik a magyar cégvilágban, sok cégvezető azonban nem rendelkezik megfelelő utóddal, ilyenkor gyakorta merül fel a cégeladás kérdése. Ez a folyamat azonban nem egyszerű és sok buktatót rejt. A Saxum szakértői rámutatnak a tíz legnagyobb hibára, amit elkövethetünk.

Hogyan teljesítenek a magyar cégek az exportpiacokon, milyen segítségre számíthatnak a magyar kkv-k – erről beszélgettünk Oláh Zsanettel, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatójával, a Piac & Profit most megjelent számában. De az export mellett a turizmus is szárnyakat kapott, ennek okait és az ágazat lehetőségeit Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetője tárta elénk.

A rendszerváltás után vállalkozásokat alapító generáció tagjai most abban a dilemmában vannak, hogy eldöntsék, a gyerekeik megfelelőek-e a cég vezetésére, vagy hozzanak a családon kívülről profi menedzsert. Nem egyszerű a döntés. Mert a cég is olyan, mint egy saját gyerek. A Piac & Profit Generációváltás a cégben című konferenciáján megoldásokat vázoltak fel az előadók.

A nemzetközi vállalati felvásárlásokat regisztráló Mergermarket adatai szerint tavaly Magyarországon 32 darab 5 millió dollárt meghaladó értékű cégfelvásárlási tranzakció zajlott le. Ez mindössze eggyel kevesebb, mint az utóbbi 10 évben rekordnak számító 2016-os adat. A piaci körülmények jók maradnak, ezért idén is sok tranzakcióra számítunk – mondja Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója.

Elérte a nyugdíjkorhatárt az a generáció, amely kényszervállalkozóként a rendszerváltás után hozta létre a KKV-szektor széles középmezőnyét. Kire bízzák a céget? A cégutódlás lehetséges módjait taglalták a Piac & Profit Generációváltás a cégben című konferenciáján.

Lehet családi a cég, de nem biztos, hogy a gyerek vagy az unoka a legmegfelelőbb személy a vezetésére. Az utód kijelölésének nehézségeiről is beszéltek az előadók a Piac & Profit Generációváltás a cégben című konferenciáján.

Európa egyik leggazdagabb családja sajtóértesülések szerint eladná a tulajdonában álló C&A ruházati kiskereskedelmi hálózatot. A Der Spiegel információi szerint kínai lehet a vevő.

Az amerikai One Identity IT-biztonsági cég vásárolta fel a Balabit informatikai céget. A Luxemburgban bejegyzett, magyar tulajdonban álló cég tulajdonosai kiemelték: a cég magyarországi dolgozóit gyakorlatilag nem érinti az akvizíció, a cég termékei pedig komoly lehetőséget kapnak a piaci terjeszkedésre.

Továbbnőtt a piacba vetett bizalom, a kilátások pedig javultak a Deloitte legfrissebb, közép-európai kockázati tőke bizalmi felmérése szerint. A piac a tőkebevonások tekintetében és az exitek terén egyaránt meglehetősen aktív volt. A pozitív trendet a stabil makrogazdasági környezet is elősegítette, melynek hatására a bizalmi index hároméves csúcsot döntött.

Szinte minden tulajdonos megfontolja a cége eladását egy bizonyos ponton. Azonban még akkor is érdemes tudnia, hogy mennyit ér a vállalkozása a potenciális vevők számára, ha nem feltétlenül szeretné eladni azt – hívja fel a figyelmet Gál Balázs, a Grant Thornton tranzakciós szolgáltatásainak vezetője.

Jelenleg is érzékelhető a növekvő akvizíciós aktivitás a hazai piacon, s a nyomdaiparban is jelentős mozgást láthatunk. A vevők proaktívan keresik és vizsgálják a célpontokat, a sikeres tranzakciózárásig azonban hosszú hónapok, félévek telnek el.

Sok cégvezető még mindig azt gondolja, hogy cégeladás tervezése esetén a legkézenfekvőbb felvásárló a versenytárs lehet, pedig ez inkább jelentős üzleti és jogi kockázatot, mint megoldást jelent a szakértő szerint.

Világszerte élénkülés tapasztalható a fúziós és cégfelvásárlási piacon. Ismét aktívak a regionális (CEE) felvásárlási piacon a lengyelek és a német nyelvterületek országainak cégei. A magas hozzáadott értékű szektorok, mint a szoftverfejlesztés, alkalmazott technológiák és biotech/medtech iránt pedig a világ minden részéről, így Indiából, Kínából, sőt Kanadából is van érdeklődés. A magyar piac kicsinek számít, nálunk inkább az eladási tendencia erősödik – összegezte elemzésében a Grant Thornton Corporate Finance Kft.

Munkáltatói jogutódlásról akkor beszélhetünk, ha egy egység, üzletág vagy üzlet úgy kerül átadásra, hogy a továbbműködtetéshez szükséges erőforrások is gazdát cserélnek. Ebben az esetben ugyanis a munkáltató személye is megváltozik, és a munkavállalók is átadásra kerülnek – de a szabályokat ebben az esetben is be kell tartani.

Magyarországon is folynak licitek a vonzó felvásárlási célpontokért. De először itthon érdemes szert tenni jelentős befektetőkre, mielőtt külföldi vevőre kacsingatnának a vállalkozások.

A cégvásárlások és összeolvadások számos versenyjogi buktatót rejtenek magukban. Erre világítanak rá a Gazdasági Versenyhivatal közelmúltbeli határozatai is, amelyekben a hatóság kétszer egymás után is többmilliós bírságot szabott ki a szabályok megszegőire. Az EU joggyakorlatához képest ez még mindig csak az út elejének tűnik.

Továbbra is a stratégiai befektetők dominálnak a hazai cégfelvásárlások piacán, azonban jelentősen megnőtt a határon belüli tranzakciók aránya, egyre több a magyar befektető. A családi vállalkozások körében azonban kisebb eladási hullámra lehet számítani az elkövetkezendő években.

Az első három hónapja szokásosnál gyengébben alakul a cégfelvásárlások és fúziók piacán, de az év hátralévő részében felpöröghetnek a cégértékesítések. Az ipari, vegyipari és IT-cégeket keresik a leginkább a befektetők.

A Jeremie-alapok kifutásával illetve a magyar cégvezetői réteg elöregedésével mind több eladó cég jelenik majd meg az elkövetkező időszakban a piacon és a vevők is egyre aktívabbak, ugyanakkor fontos látni, hogy az eddigi felvásárlások jelentős részét éppen a konkurencia hajtotta végre

A megfelelő utód megtalálása nehéz feladat, nem csak azért, mert nem szívesen bízza rá valaki az élete munkájával felépített vállalkozást másra, hanem mert a jelölt sem mindig felel meg az elvárásoknak. Még a tündérmesének induló történet is rosszul végződhet.

Ma már minden mozdulatunk követhető, digitális lábnyomunk követésével már az appjaink előállítói is rendelkeznek ezekkel az adatokkal. Nagy üzlet az ilyen adatbázisok eladása, és ez is átszáll az cégakvizíciónál az új tulajdonosra.

A körülmények és az idő jelenleg a befektetőknek és a vevőknek dolgozik, mivel eladó céltársaságot most relatíve könnyen lehet találni. S ezek a trendek nyomás alatt tartják a vételárakat, így viszonylag olcsón juthatunk prosperáló cégekhez - hívta fel a figyelmet Kalocsai Zsolt az RSM-DTM elnök-vezérigazgatója.

Társaságok tagjai között gyakori üzleti megoldás vételi jog (ún. opció) kikötése, amely számos üzleti érdeket képes támogatni. Több jogi korlát nehezíti azonban a dolgot, amelyre a feleknek figyelniük kell, ha az esetleges csapdahelyzeteket el akarják kerülni – a HVCA (Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület) szakértőivel megyünk a téma mélyére.

A növekedési hitel egyik legvonzóbb felhasználási lehetősége a részesedés vásárlás, akvizíció finanszírozás. Úgy vehetünk 2,5%-os maximális kamatozású hitellel részesedést, hogy a cégek eladási ára jellemzően legalább 10-12%-os éves megtérülést biztosít a vevőnek. Ezt a lehetőséget már sokan felismerték és szeretnék az NHP-t részesedésvásárlásra használni. A műfaj azonban – a Bankmonitor.hu szakértőinek tapasztalatai alapján - komoly eltéréseket mutat a hagyományos beruházási hitelhez képest, a legtöbb cégtulajdonos nincs tisztában a sajátságokkal.

Ha belefáradt a cégvezető, milyen módok és utak vannak az utódlásra? Eltekintve attól a lehetőségtől, hogy a céget a család ifjabb generációja viszi tovább, hogyan realizálhatjuk a befektetésünk eredményét, ha már nem akarjuk, vagy nem tudjuk folytatni a vállalkozásunk vezetésével ránk háruló feladatokat? Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, és mire kell ügyelnünk? Most induló sorozatunkban a HVCA szakértőinek segítségével ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Sokféle ok vezethet ahhoz, hogy befektetőt keresünk: a további növekedés, terjeszkedés, vagy a tulajdonos egyszerűen nem akarja már tovább irányítani a céget. Sokan azonban csak a folyamat során szembesülnek olyan alapvető tényezőkkel, amelyekre jobb lett volna időben és körültekintően felkészülni

Több száz eladó ígéretes magyar cég jelenhet meg az elkövetkező időszakban a piacon, ami az eladási ár csökkenéséhez is vezethet. De vannak jelek, ami miatt mégis megérheti az elkövetkező időszakban piacra dobni a cégünket – véli Horgos Lénárd, a HVCA elnökségi tagja.

Használt cikket vásárolni még akkor is kockázatos, ha mondjuk, csak egy autóról van szó. Pláne, ha egy cégről. Ugyanakkor sok esetben mégiscsak jobb üzlet ez, mint az alapoktól felépíteni egy vállalkozást.

Sok cégvezető dönt úgy, hogy végleg kiszáll a mókuskerékből, vagy pedig a felhalmozódó tartozások miatt értékesíti a cégét. Csakhogy akár a teljes tulajdon, akár az üzletrész értékesítés során adókötelezettség keletkezik, aminek mértéke függ az eladó személyétől.

Nagyon sok elkeseredett cégtulajdonos próbálja eladni cégét, hogy szabaduljon a tartozásától és az azzal járó felelősségtől. A neten elég csak beütni a keresőbe, és számtalan ajánlattal találkozhatunk. Ám a szépen hangzó ígéretek mögött nagyon ritkán van tisztességes üzleti szándék. Az ilyen ügyletek kockázata igen magas, célszerű körültekintően eljárni minden esetben.

A cégek életciklusának jellemző része a cég, vagy cégrész eladása is. Hogy ez hogy sikerül és, hogy valójában mennyit ér a cég, az sok mindenen múlik. A Piac&Profit KKV-Akadémiáján szakértők segítettek átlátni a lényeget.

A legtöbb cégvezető előbb-utóbb szembesül azzal a kérdéssel, hogy mihez kezdjen a cégével, ha már úgy érzi kiöregedett az üzletből, át kell adnia a céget az utódjának, vagy értékesítenie kell egy külső befektetőnek. Az átadás, vagy eladás kérdésében azonban nem szabad könnyelműen dönteni, mert mindkét lehetőség tartogat komoly kockázatokat – hangzott el a Piac & Profit által szervezett KKV-Akadémián.

A vállalkozás nem csak a havi jövedelmet biztosíthatja, hanem tőkeértéke is van, amely – ha megfelelő vevőt talál - akár a nyugdíjas éveit is biztosíthatja a cégvezetőnek. Sokan azonban túl későn kapnak észbe és azt sem tudják, mihez kezdjenek, amikor értékesíteni akarják vállalkozásukat.