Eladnám a cégem, de nem tudom, mennyit ér

Szinte minden tulajdonos megfontolja a cége eladását egy bizonyos ponton. Azonban még akkor is érdemes tudnia, hogy mennyit ér a vállalkozása a potenciális vevők számára, ha nem feltétlenül szeretné eladni azt – hívja fel a figyelmet Gál Balázs, a Grant Thornton tranzakciós szolgáltatásainak vezetője.

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egy vállalkozás értékét többféleképpen is fel lehet mérni. A legjobban ismert módszerek közé tartoznak a diszkontált cash-flow elemzés (DCF, a jövőbeli pénzáramlás jelenértéke) és az úgynevezett szorzószámos cégértékelés. Ebben az esetben a korrigált vagy normalizált eredmény meghatározott szorzatát csökkentik a nettó hitelállománnyal, illetve, ha szükséges kiigazítják egy működőtőke-korrekcióval is.

Általában az eredményt nem a nettó jövedelem alapján számítják az értékbecslésnél, hanem a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) vagy a kamat- és adófizetés előtti eredmény (EBIT) meghatározott szorzatát veszik figyelembe. Az EBITDA-t gyakran a jövőbeli pénztermelő képesség megközelítő értékének is tekintik.

Miután eldöntöttük, hogy az EBIT- vagy az EBITDA-alapú megközelítés a megfelelőbb az adott társaság számára, érdemes figyelembe vennünk, hogy kell-e kiigazításokat végeznünk a bevételek terén. A cél az, hogy a korrigált bevételek és kiadások minél jobban tükrözzék az új tulajdonos számára a jövőbeni potenciális profitabilitás mértékét.

Egyszeri, nem ismétlődő bevételi vagy költségtételek: ez a leggyakoribb kategória, melyet érdemes korrigálni a cégeladási célokból adódóan. Ilyen költségtételek lehetnek az egyszeri marketingkampányok (például egy jelentősebb új termék vagy szolgáltatás bevezetésénél), de

ide sorolhatók a többi között a jogi eljárásokkal kapcsolatos bevételek/kiadások, a biztosítási kárigények vagy az egyszeri szakértői díjak is.

A piaci ártól eltérő bevételek vagy kiadások: ez olyan esetben áll fenn, amikor a cég olyan ügyleteket köt egy másik féllel, melyek összege meghaladja vagy alulmúlja a piaci értéket. Például, ha egy vállalkozás emelt áron szerez be nyersanyagokat, vagy a piaci árnál jóval drágábban bérel irodát. Ilyen esetekben a cég eredményét korrigálni kell a piaci értéktől eltérő tranzakciókkal, majd „beállítani” a megfelelő piaci értéket.

Tulajdonosi, vezetői kiadások: sok kkv esetében az eredmény-kimutatásban jelentkeznek olyan kiadások is, melyek a cégtulajdonosokhoz, és nem a céghez kapcsolódnak. Fontos meghatározni ezeket a tételeket, és hozzáadni az eredményekhez, mivel valószínűsíthetően az új vezetésnél nem, vagy nem ilyen formában fognak felmerülni. Ha nem korrigáljuk ezen tételeket megfelelően, akkor alulértékelhetjük a vállalkozást és tranzakció esetén „pénzt hagyunk az asztalon”.

Máshol veszik, nálunk eladják a cégeket
Világszerte élénkülés tapasztalható a fúziós és cégfelvásárlási piacon. Ismét aktívak a regionális (CEE) felvásárlási piacon a lengyelek és a német nyelvterületek országainak cégei. A magas hozzáadott értékű szektorok, mint a szoftverfejlesztés, alkalmazott technológiák és biotech/medtech iránt pedig a világ minden részéről, így Indiából, Kínából, sőt Kanadából is van érdeklődés.
Az egész Közép-Kelet Európai régióra jellemző, hogy még mindig működnek olyan vállalatok, ahol nem teljesen szabályos a bér és bónuszfizetési gyakorlat. Cégeladáskor ez szintén egy igen fontos területe az EBITDA korrekciónak.

Természetesen lehetnek más kiigazítások is, mint például a helyi iparűzési adó. Azt azonban minden esetben érdemes hangsúlyozni, hogy kellő figyelemmel és körüljárással készítsük el a korrigált eredmények elemzését. „Ha a kiigazítások száma és összértéke különösen nagy, illetve, ha az egyes korrekciókat nem lehet megfelelően megmagyarázni, akkor az eltántoríthatja a vállalkozás iránti érdeklődőket” – jegyzi meg Gál Balázs. „Érdemes segítséget kérni azoktól, akik már részt vettek hasonló tranzakciókban vagy cégeladásban jártas szakemberek, hiszen mindez nagyban hozzájárulhat, hogy minél sikeresebb és eredményesebb legyen a tranzakció” – tette hozzá a Grant Thornton tranzakciós szolgáltatásainak vezetője.

 

Véleményvezér

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten 

Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt  

A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.
Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost

Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost 

Magyar Péter kibukott a DK és a Fidesz közös szavazatain.
Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár

Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár 

Az ember azt hinné, hogy az emberek a végtelenig vezethetők ígéretekkel.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo