Máshol veszik, nálunk eladják a cégeket

Világszerte élénkülés tapasztalható a fúziós és cégfelvásárlási piacon. Ismét aktívak a regionális (CEE) felvásárlási piacon a lengyelek és a német nyelvterületek országainak cégei. A magas hozzáadott értékű szektorok, mint a szoftverfejlesztés, alkalmazott technológiák és biotech/medtech iránt pedig a világ minden részéről, így Indiából, Kínából, sőt Kanadából is van érdeklődés. A magyar piac kicsinek számít, nálunk inkább az eladási tendencia erősödik – összegezte elemzésében a Grant Thornton Corporate Finance Kft.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Az utóbbi időszakban nemzetközi és európai szinten is a befektetési kedv megerősödése érzékelhető a fúziók és cégfelvásárlások (M&A – Mergers and Acquisitions) területén. A nagyszámú M&A tranzakció hátterében meghúzódó tényezők között kiemelkedő a jövedelmezőségi elvárás, így a nagyobb megtérülés és az ehhez kapcsolódó hatékonyságjavulás, valamint erős argumentumnak számít a jelenlegi igen alacsony kamatkörnyezet, ami erősíti a felvásárlási tranzakciók kedvező – esetenként olcsó – finanszírozhatóságát. Természetesen jelentősen eltérőek bizonyos iparágak globális jövedelmezőségi kilátásai. Ezen sok tekintetben az üzleti várakozások szerint a fúziók segíthetnek, legyen szó a műtrágyaiparról, söriparról vagy bármely nagy globális iparágról.

Válság utáni felívelés

„Kétségtelen, hogy 2015-től kezdődően már egy lényegesen aktívabb felvásárlási piacról beszélhetünk, ami a csökkenő kamatoknak és a szükségszerűen emelkedő kockázatvállalási nyomásnak köszönhető. Mind az intézményi, mind a lakossági befektetőknek igen nehéz megszokniuk a nulla vagy éppen negatív kamatkörnyezetet. Így a befektetők szinte ’törvényszerűen’ keresik az alternatívákat, legyen az akár strukturált devizapiaci termék, részvény vagy ingatlanbefektetés” – összegezte Kővágó János, a Grant Thornton Corporate Finance Kft. ügyvezető igazgatója.

Kép:Fotolia

Igen élénk az érdeklődés a nagyobb regionális, de a globális ingatlanalapok részéről is a Kelet-Közép-Európában (CEE) és a Délkelet-Európában (SEE) található logisztikai, kereskedelmi és ipari épületek felvásárlása iránt. Az is látható, hogy számottevően csökkentek a hozamelvárások ezeknél a tranzakcióknál.

„Régiónkban a korábbi visszafogottság megszűnni látszik a német nyelvterület országaiból (is), vállalatunk is több ilyen tranzakción dolgozik jelenleg. A magas hozzáadott értékű szektorok – így például a szoftverfejlesztés, az alkalmazott technológia és a biotech/medtech – iránt a világ minden részéről van érdeklődés, legyen az India, Kína vagy éppen Kanada” – fejtette ki Kővágó János.

Eladná a cégét? Ennyit kell adóznia utána!
Sok cégvezető dönt úgy, hogy végleg kiszáll a mókuskerékből, vagy pedig a felhalmozódó tartozások miatt értékesíti a cégét. Csakhogy akár a teljes tulajdon, akár az üzletrész értékesítés során adókötelezettség keletkezik, aminek mértéke függ az eladó személyétől.
A régiós trendek közül kiemelhető, hogy a lengyel cégek a 2014-2015-ben tapasztalható csökkenő aktivitás után ismét nagy erővel keresnek és vásárolnak fel társaságokat Európa kelet-közép és délkeleti térségében. Stratégiai céljuk, hogy teljes észak-déli (CEE/SEE) tengelyt lefedő vállalatcsoportot alakítsanak ki, így álljanak a globális ügyfeleik rendelkezésére. Cégprofilt tekintve többek között üzleti szolgáltatásokra, speciális élelmiszer-ipari területre, egészségi szolgáltatóra vagy akár logisztikai cégre is számos példa hozható.

Vegyes kép a hazai piacon

A magyarországi M&A piac kis méretét mutatja, hogy a magánszektorban keletkező tranzakciók jelentős többsége 5-25 millió euró közé tehető, ami sok európai és főleg globális kockázati tőke (PE) befektetőnek messze a méretküszöb alatti összeg.

A magyar cégek esetében inkább az eladási hullám emelhető ki, ami több tényezőre is visszavezethető. Az ügyvezető igazgató szerint az egyik ok a piaci hiányosság: nincs olyan jól működő tőzsde, ahol kisebbségi tulajdonrész eladásával is friss tőkét lehetne bevonni, vagy részleges (kisebbségi) tulajdonrész értékesítés is lebonyolítható lenne. Innentől kezdve szinte kizárólagos alternatívának számít a pénzügyi és/vagy szakmai tőke bevonása.

Be kell látni, nem vagyunk tévedhetetlenek
Óriási kihívás előtt állnak a magyar családi vállalatok az elkövetkező években: nyugdíjba készülődik az a generáció, amely a rendszerváltás alatt és után elindította a sikeres családi cégek többségét. Azonban szakértők felhívták a figyelmet, hogy erre a kihívásra egyelőre felkészületlen a vállalatok és vezetőik többsége, így kétséges hogy túlélik-e a váltást. Pedig tudatos tervezéssel, felkészüléssel megelőzhető lenne, hogy belebukjon a váltásba az évek munkájával felépített cég.
Bár az uniós kockázati tőkeprogram, a Jeremie-koncepció kisebb cégek esetében jó lehetőség tőkebevonásra, de tapasztalatok szerint a középvállalatok esetében továbbra sincs megfelelő megoldás az 5 millió euró feletti tőkebevonásra. Márpedig bizonyos magas növekedési iparágakban csak regionális vagy globális piacokat megcélozva lehet és érdemes dolgozni, ehhez azonban igen jelentős finanszírozási igény párosul.

Szintén a cégeladások számát növeli, hogy számos magyar – főleg termelő – vállalatnál elérkezett a generációváltás ideje, de a mostani tulajdonos családtagjai nem érdeklődnek a sok esetben évtizedek alatt felépített üzlet iránt, így inkább eladják a vállalkozást. Számos cég pedig a helyi piac korlátai és kockázatai miatt dönt úgy, hogy önálló működés helyett stratégiai partner bevonásával, egy globális társaság tagjaként – de továbbra is helyben működve – lényegesen jobb feltételeket érhet el.

„Az M&A piac másik oldalát tekintve viszont örömmel látjuk, hogy néhány magyar társaság – és itt nem a tőzsdei nagyvállalatokra gondolok – kezd kitekinteni a világba, és ott kezdeményeznek felvásárlásokat, ráadásul nem csak a környező országokban gondolkodnak. Ez természetesen csak azoknál a vállalatoknál reális, ahol erre megvan a megfelelő stratégia és mögöttes szükségszerű háttér” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Mennyit ér a cégem? És mennyit fizetnek érte?
A cégek életciklusának jellemző része a cég, vagy cégrész eladása is. Hogy ez hogy sikerül és, hogy valójában mennyit ér a cég, az sok mindenen múlik. A Piac&Profit KKV-Akadémiáján szakértők segítettek átlátni a lényeget.

Véleményvezér

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo