Az AI eddigi alkalmazásai elsősorban a költségcsökkentésre összpontosítottak, ugyanakkor egyre több példa mutat arra, hogy a vállalatok – különösen a bankok – már bevételtermelő funkciókat is fejlesztenek. Az új értékesítési és kereskedési megoldások mellett az AI megjelenik a lakossági bankolásban, a vagyonkezelésben, valamint az ügyfélkiszolgálás és a csalásmegelőzés területén is, sok esetben személyre szabott ajánlatokon keresztül.

Az elemzők szerint a pénzügyi szektor az elkövetkező 12 hónap egyik legnagyobb AI-nyertese lehet, a kommunikációs szolgáltatások mellett. A távközlési vállalatoknál az AI az energiafelhasználás optimalizálásán keresztül növelheti a hatékonyságot, míg más ágazatokban – például az olaj- és gáziparban, a bányászatban, a kiskereskedelemben, valamint a fogyasztási cikkek piacán – szintén egyre több gyakorlati előnyt azonosítanak.

Az AI terjedésének egyik legkézzelfoghatóbb és legnagyobb hatású következménye nem közvetlenül a szoftvereknél, hanem a fizikai infrastruktúránál jelentkezik. Az AI-modellek működtetéséhez szükséges adatközpontok kiépítése olyan beruházási hullámot indít el, amely túlmutat a technológiai szektoron, és az energia-, nyersanyag- és ipari vállalatok széles körét érinti.

Az AI-t kiszolgáló adatközpontok energiaigénye nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos IT-infrastruktúráét. A nagy számítási kapacitás, a folyamatos tanítás és az inferencia 0–24 órás működést igényel, ami rendkívül stabil és kiszámítható áramellátást tesz szükségessé. Ez nemcsak az energiafogyasztást növeli jelentősen, hanem az ehhez szükséges alapanyagok – különösen a réz – iránti keresletet is érdemben megemeli. A réz kulcsszerepet játszik mind az adatközpontok belső infrastruktúrájában, mind az elektromos hálózatok bővítésében, így az AI közvetetten a bányászati szektor számára is strukturális keresletet teremt.