Kapkodnak a versenytársak a magyar cégek után

A Jeremie-alapok kifutásával illetve a magyar cégvezetői réteg elöregedésével mind több eladó cég jelenik majd meg az elkövetkező időszakban a piacon és a vevők is egyre aktívabbak, ugyanakkor fontos látni, hogy az eddigi felvásárlások jelentős részét éppen a konkurencia hajtotta végre

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„Annak ellenére, hogy a válság nagy törést eredményezett, szépen lassan elkezdett konszolidálódni a helyzet. A 2015-ös év már ismét ígéretes időszak kezdetét jelezte, jelentős mértékű növekedés, aktivitás vette kezdetét. Az idei évre is már egyértelműen kijelenthetjük, hogy tovább növekszik a felvásárlási kedv, és a kínálati oldalon is egyre több cég kerül a piacra (részben a Jeremie-alapok kifutása, részben pedig a magyar cégvezetők öregedése miatt). Biztató lehet a magyar vállalkozások számára az, hogy a CEE régió a befektetők szempontjából az egyik legaktívabb terület lesz a következő időszakban.” – mondta el Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere a HVCA (Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület) rendezvényén.

Kép:Flickr

Stratégiai befektető a legnépszerűbb exit

A stratégiai befektetők felé történő cégeladás témájáról mindenképp aktuális beszélni, tekintettel arra, hogy az elmúlt években mind Európában, mind a közép-kelet-európai régióban ez a leggyakoribb kiszállási (exit) irány a kockázati- és magántőke alapok számára. Magyarországon ennek külön aktualitást ad az, hogy egyrészt a Jeremie alapok tőkebefektetéseiből néhány éven belül exitek várhatók, másrészt jelentős számú, akár több ezer cégvezető közeledik az ún. nyugdíjkorhatárhoz. Annak ellenére, hogy sokan a cégutódlás kérdését családon belül tervezik megoldani, tapasztalatok szerint ez gyakran nem valósítható meg, így sokan döntenek úgy, hogy piacra viszik cégüket.

Hat tévhit a cégeladásról
Sokféle ok vezethet ahhoz, hogy befektetőt keresünk: a további növekedés, terjeszkedés, vagy a tulajdonos egyszerűen nem akarja már tovább irányítani a céget. Sokan azonban csak a folyamat során szembesülnek olyan alapvető tényezőkkel, amelyekre jobb lett volna időben és körültekintően felkészülni
A vevők megtalálása azonban időigényes folyamat, amit érdemes megtervezni és jó előre felkészülni. A trade sale (stratégiai befektetőnek való eladás) az elmúlt nyolc évet tekintve hatszor volt a leggyakoribb kiszállási mód a régiónkban, és 2014-ben mind darabszámban mind értékben az összes exit közel egyharmadát teszi ki. „Ez az arány a kisebb méretű (legfeljebb pár millió Eurós) kockázati tőkebefektetésekből való kiszállások esetében még magasabb, és a stratégiai befektetők felé történő kiszállás az összes exit értékének 60 százalékát tette ki 2014-ben a közép-kelet-európai régióban” – mondta Ferke János, a HVCA Elnökségi tagja.

Kik vesznek cégeket a régióban?

„A több mint kétszáz tényleges tranzakció részletes vizsgálata alapján megállapíthatóak bizonyos sajátosságok, amelyekre érdemes lehet készülniük a vállalkozásoknak, ha stratégiai befektető felé fordulnának” – hívta fel a figyelmet előadásában Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere.

A tranzakciók esetén még mindig nagy arányban (közel 50%) lokális, helyi vállalkozás a vevő, amennyiben nem lokális vevőről van szó, jellemzően nem a környező országok piacáról érkezik a vevő.

A kérő, vagy menyasszony kezdeményezzen?
A stratégiai befektetők aktívan pásztázzák a piacot, hogy megtalálják a legmagasabb hozammal kecsegtető, illetve a legnagyobb nemzetközi sikerre esélyes projekteket, ám nem minden tőkepiaci szereplő szerzi így partnereit. A kockázati alapok konkrét vállalkozásokat nem keresnek meg tőkebefektetési ajánlattal. Megmutatjuk, miért.
A vevők vizsgálatánál jól látható, hogy dominánsak a magántőkealap tulajdonosú vagy tőzsdei cégek, ahol vélhetően a növekedési kényszer erősebb, mint egy átlagos vállalkozásnál, emiatt gyakrabban hajtanak végre felvásárlást. A tranzakció jellegére vonatkozóan pedig azt lehet megállapítani, hogy bár a vizsgált esetek 46%-a versenytársak tranzakciója volt, de közel ennyire jelentős a stratégiai eladások aránya is.

„A konkurenciának történő eladás mindig érzékeny terület. Egy alapos átvilágítás nélkül nem jöhet létre megállapodás, így nagyon fontos, hogy a megfelelő mennyiségű és mélységű információkat csak komoly érdeklődés esetén, és a megfelelő időben, ütemben adjuk át. Olyan stratégiai befektető felé történő cégeladás, aki nem versenytárs, sokkal kevésbé kockázatos” – fűzte hozzá Horgos Lénárd.

Mire figyel a befektető?

A szakmai befektetők a profitelvárások helyett üzleti és szakmai szinergiákat keresnek elsődlegesen. Növekedésük érdekében beszállítói bázis, új piacok vagy akár technológiai tudás megszerezésére törekednek. A stratégiai befektetés lényege, hogy egyfajta együttműködést és összehangolást vár a tevékenységektől, mely mindkét felet stratégiai előnyökhöz juttatja. „Számos olyan céget vásárolunk fel, amelyek a tevékenységi körünkbe tartozó szolgáltatásokat nyújtják, vagy képesek azt a mi szigorú elveinknek megfelelve minőségi szolgáltatással kiegészíteni. Határozott elképeléseink vannak a célpontok pénzügyi mutatóit, növekedési potenciálját illetően is, ám ezek mellett olyan szempontok is meghatározzák a felvásárlási döntéseinket, mint például a korábbi tulajdonosok vagy a menedzsment „minősége”, jövőbeni szerepvállalása, a szolgáltatási színvonal vagy a cég reputációja” – foglalta össze Matty Ryan, a VISTRA Managing Director-a a cégcsoport főbb stratégiai befektetési irányelveit az akvizíciós célpontok kiválasztásánál.

Mit tegyünk, ha kiszállnánk a mókuskerékből?
Ha belefáradt a cégvezető, milyen módok és utak vannak az utódlásra? Eltekintve attól a lehetőségtől, hogy a céget a család ifjabb generációja viszi tovább, hogyan realizálhatjuk a befektetésünk eredményét, ha már nem akarjuk, vagy nem tudjuk folytatni a vállalkozásunk vezetésével ránk háruló feladatokat? Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, és mire kell ügyelnünk? Most induló sorozatunkban a HVCA szakértőinek segítségével ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Véleményvezér

A lengyel gazdaság száguldása hatalmas égés a magyar gazdaságpolitika számára

A lengyel gazdaság száguldása hatalmas égés a magyar gazdaságpolitika számára 

A munkavállalók a lábukkal szavaznak.
Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.
Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta 

Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo