Kapkodnak a versenytársak a magyar cégek után

A Jeremie-alapok kifutásával illetve a magyar cégvezetői réteg elöregedésével mind több eladó cég jelenik majd meg az elkövetkező időszakban a piacon és a vevők is egyre aktívabbak, ugyanakkor fontos látni, hogy az eddigi felvásárlások jelentős részét éppen a konkurencia hajtotta végre

„Annak ellenére, hogy a válság nagy törést eredményezett, szépen lassan elkezdett konszolidálódni a helyzet. A 2015-ös év már ismét ígéretes időszak kezdetét jelezte, jelentős mértékű növekedés, aktivitás vette kezdetét. Az idei évre is már egyértelműen kijelenthetjük, hogy tovább növekszik a felvásárlási kedv, és a kínálati oldalon is egyre több cég kerül a piacra (részben a Jeremie-alapok kifutása, részben pedig a magyar cégvezetők öregedése miatt). Biztató lehet a magyar vállalkozások számára az, hogy a CEE régió a befektetők szempontjából az egyik legaktívabb terület lesz a következő időszakban.” – mondta el Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere a HVCA (Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület) rendezvényén.

Kép:Flickr

Stratégiai befektető a legnépszerűbb exit

A stratégiai befektetők felé történő cégeladás témájáról mindenképp aktuális beszélni, tekintettel arra, hogy az elmúlt években mind Európában, mind a közép-kelet-európai régióban ez a leggyakoribb kiszállási (exit) irány a kockázati- és magántőke alapok számára. Magyarországon ennek külön aktualitást ad az, hogy egyrészt a Jeremie alapok tőkebefektetéseiből néhány éven belül exitek várhatók, másrészt jelentős számú, akár több ezer cégvezető közeledik az ún. nyugdíjkorhatárhoz. Annak ellenére, hogy sokan a cégutódlás kérdését családon belül tervezik megoldani, tapasztalatok szerint ez gyakran nem valósítható meg, így sokan döntenek úgy, hogy piacra viszik cégüket.

Hat tévhit a cégeladásról
Sokféle ok vezethet ahhoz, hogy befektetőt keresünk: a további növekedés, terjeszkedés, vagy a tulajdonos egyszerűen nem akarja már tovább irányítani a céget. Sokan azonban csak a folyamat során szembesülnek olyan alapvető tényezőkkel, amelyekre jobb lett volna időben és körültekintően felkészülni
A vevők megtalálása azonban időigényes folyamat, amit érdemes megtervezni és jó előre felkészülni. A trade sale (stratégiai befektetőnek való eladás) az elmúlt nyolc évet tekintve hatszor volt a leggyakoribb kiszállási mód a régiónkban, és 2014-ben mind darabszámban mind értékben az összes exit közel egyharmadát teszi ki. „Ez az arány a kisebb méretű (legfeljebb pár millió Eurós) kockázati tőkebefektetésekből való kiszállások esetében még magasabb, és a stratégiai befektetők felé történő kiszállás az összes exit értékének 60 százalékát tette ki 2014-ben a közép-kelet-európai régióban” – mondta Ferke János, a HVCA Elnökségi tagja.

Kik vesznek cégeket a régióban?

„A több mint kétszáz tényleges tranzakció részletes vizsgálata alapján megállapíthatóak bizonyos sajátosságok, amelyekre érdemes lehet készülniük a vállalkozásoknak, ha stratégiai befektető felé fordulnának” – hívta fel a figyelmet előadásában Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere.

A tranzakciók esetén még mindig nagy arányban (közel 50%) lokális, helyi vállalkozás a vevő, amennyiben nem lokális vevőről van szó, jellemzően nem a környező országok piacáról érkezik a vevő.

A kérő, vagy menyasszony kezdeményezzen?
A stratégiai befektetők aktívan pásztázzák a piacot, hogy megtalálják a legmagasabb hozammal kecsegtető, illetve a legnagyobb nemzetközi sikerre esélyes projekteket, ám nem minden tőkepiaci szereplő szerzi így partnereit. A kockázati alapok konkrét vállalkozásokat nem keresnek meg tőkebefektetési ajánlattal. Megmutatjuk, miért.
A vevők vizsgálatánál jól látható, hogy dominánsak a magántőkealap tulajdonosú vagy tőzsdei cégek, ahol vélhetően a növekedési kényszer erősebb, mint egy átlagos vállalkozásnál, emiatt gyakrabban hajtanak végre felvásárlást. A tranzakció jellegére vonatkozóan pedig azt lehet megállapítani, hogy bár a vizsgált esetek 46%-a versenytársak tranzakciója volt, de közel ennyire jelentős a stratégiai eladások aránya is.

„A konkurenciának történő eladás mindig érzékeny terület. Egy alapos átvilágítás nélkül nem jöhet létre megállapodás, így nagyon fontos, hogy a megfelelő mennyiségű és mélységű információkat csak komoly érdeklődés esetén, és a megfelelő időben, ütemben adjuk át. Olyan stratégiai befektető felé történő cégeladás, aki nem versenytárs, sokkal kevésbé kockázatos” – fűzte hozzá Horgos Lénárd.

Mire figyel a befektető?

A szakmai befektetők a profitelvárások helyett üzleti és szakmai szinergiákat keresnek elsődlegesen. Növekedésük érdekében beszállítói bázis, új piacok vagy akár technológiai tudás megszerezésére törekednek. A stratégiai befektetés lényege, hogy egyfajta együttműködést és összehangolást vár a tevékenységektől, mely mindkét felet stratégiai előnyökhöz juttatja. „Számos olyan céget vásárolunk fel, amelyek a tevékenységi körünkbe tartozó szolgáltatásokat nyújtják, vagy képesek azt a mi szigorú elveinknek megfelelve minőségi szolgáltatással kiegészíteni. Határozott elképeléseink vannak a célpontok pénzügyi mutatóit, növekedési potenciálját illetően is, ám ezek mellett olyan szempontok is meghatározzák a felvásárlási döntéseinket, mint például a korábbi tulajdonosok vagy a menedzsment „minősége”, jövőbeni szerepvállalása, a szolgáltatási színvonal vagy a cég reputációja” – foglalta össze Matty Ryan, a VISTRA Managing Director-a a cégcsoport főbb stratégiai befektetési irányelveit az akvizíciós célpontok kiválasztásánál.

Mit tegyünk, ha kiszállnánk a mókuskerékből?
Ha belefáradt a cégvezető, milyen módok és utak vannak az utódlásra? Eltekintve attól a lehetőségtől, hogy a céget a család ifjabb generációja viszi tovább, hogyan realizálhatjuk a befektetésünk eredményét, ha már nem akarjuk, vagy nem tudjuk folytatni a vállalkozásunk vezetésével ránk háruló feladatokat? Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, és mire kell ügyelnünk? Most induló sorozatunkban a HVCA szakértőinek segítségével ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Véleményvezér

Egy ország jólétének alapja, hogy van-e egy erős jómódú középosztálya

Egy ország jólétének alapja, hogy van-e egy erős jómódú középosztálya 

Hiányoznak az alapfeltételei egy jóléti Magyarországnak.
Hadházy Ákos olyan gyerekintézményt talált, ahol luxusban fürdenek a kicsik

Hadházy Ákos olyan gyerekintézményt talált, ahol luxusban fürdenek a kicsik 

Az állam kiegyensúlyozó szerepe felborult.
Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból

Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból 

A szírek hazavágynak.
Újabb bicskanyitogató esetre lelt Hadházy Ákos

Újabb bicskanyitogató esetre lelt Hadházy Ákos 

A nagy fideszes trükk.
Megdöbbentő fotók egy gyermekotthonból

Megdöbbentő fotók egy gyermekotthonból 

A képek mindennél beszédesebbek.
Mélypontra ért a magyar belpolitika, avagy büdös-e Menczer Tamás szája?

Mélypontra ért a magyar belpolitika, avagy büdös-e Menczer Tamás szája? 

Még egy lépcsőt lejjebb lépett a magyar belpolitika.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo