Kapkodnak a versenytársak a magyar cégek után

A Jeremie-alapok kifutásával illetve a magyar cégvezetői réteg elöregedésével mind több eladó cég jelenik majd meg az elkövetkező időszakban a piacon és a vevők is egyre aktívabbak, ugyanakkor fontos látni, hogy az eddigi felvásárlások jelentős részét éppen a konkurencia hajtotta végre

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„Annak ellenére, hogy a válság nagy törést eredményezett, szépen lassan elkezdett konszolidálódni a helyzet. A 2015-ös év már ismét ígéretes időszak kezdetét jelezte, jelentős mértékű növekedés, aktivitás vette kezdetét. Az idei évre is már egyértelműen kijelenthetjük, hogy tovább növekszik a felvásárlási kedv, és a kínálati oldalon is egyre több cég kerül a piacra (részben a Jeremie-alapok kifutása, részben pedig a magyar cégvezetők öregedése miatt). Biztató lehet a magyar vállalkozások számára az, hogy a CEE régió a befektetők szempontjából az egyik legaktívabb terület lesz a következő időszakban.” – mondta el Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere a HVCA (Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület) rendezvényén.

Kép:Flickr

Stratégiai befektető a legnépszerűbb exit

A stratégiai befektetők felé történő cégeladás témájáról mindenképp aktuális beszélni, tekintettel arra, hogy az elmúlt években mind Európában, mind a közép-kelet-európai régióban ez a leggyakoribb kiszállási (exit) irány a kockázati- és magántőke alapok számára. Magyarországon ennek külön aktualitást ad az, hogy egyrészt a Jeremie alapok tőkebefektetéseiből néhány éven belül exitek várhatók, másrészt jelentős számú, akár több ezer cégvezető közeledik az ún. nyugdíjkorhatárhoz. Annak ellenére, hogy sokan a cégutódlás kérdését családon belül tervezik megoldani, tapasztalatok szerint ez gyakran nem valósítható meg, így sokan döntenek úgy, hogy piacra viszik cégüket.

Hat tévhit a cégeladásról
Sokféle ok vezethet ahhoz, hogy befektetőt keresünk: a további növekedés, terjeszkedés, vagy a tulajdonos egyszerűen nem akarja már tovább irányítani a céget. Sokan azonban csak a folyamat során szembesülnek olyan alapvető tényezőkkel, amelyekre jobb lett volna időben és körültekintően felkészülni
A vevők megtalálása azonban időigényes folyamat, amit érdemes megtervezni és jó előre felkészülni. A trade sale (stratégiai befektetőnek való eladás) az elmúlt nyolc évet tekintve hatszor volt a leggyakoribb kiszállási mód a régiónkban, és 2014-ben mind darabszámban mind értékben az összes exit közel egyharmadát teszi ki. „Ez az arány a kisebb méretű (legfeljebb pár millió Eurós) kockázati tőkebefektetésekből való kiszállások esetében még magasabb, és a stratégiai befektetők felé történő kiszállás az összes exit értékének 60 százalékát tette ki 2014-ben a közép-kelet-európai régióban” – mondta Ferke János, a HVCA Elnökségi tagja.

Kik vesznek cégeket a régióban?

„A több mint kétszáz tényleges tranzakció részletes vizsgálata alapján megállapíthatóak bizonyos sajátosságok, amelyekre érdemes lehet készülniük a vállalkozásoknak, ha stratégiai befektető felé fordulnának” – hívta fel a figyelmet előadásában Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere.

A tranzakciók esetén még mindig nagy arányban (közel 50%) lokális, helyi vállalkozás a vevő, amennyiben nem lokális vevőről van szó, jellemzően nem a környező országok piacáról érkezik a vevő.

A kérő, vagy menyasszony kezdeményezzen?
A stratégiai befektetők aktívan pásztázzák a piacot, hogy megtalálják a legmagasabb hozammal kecsegtető, illetve a legnagyobb nemzetközi sikerre esélyes projekteket, ám nem minden tőkepiaci szereplő szerzi így partnereit. A kockázati alapok konkrét vállalkozásokat nem keresnek meg tőkebefektetési ajánlattal. Megmutatjuk, miért.
A vevők vizsgálatánál jól látható, hogy dominánsak a magántőkealap tulajdonosú vagy tőzsdei cégek, ahol vélhetően a növekedési kényszer erősebb, mint egy átlagos vállalkozásnál, emiatt gyakrabban hajtanak végre felvásárlást. A tranzakció jellegére vonatkozóan pedig azt lehet megállapítani, hogy bár a vizsgált esetek 46%-a versenytársak tranzakciója volt, de közel ennyire jelentős a stratégiai eladások aránya is.

„A konkurenciának történő eladás mindig érzékeny terület. Egy alapos átvilágítás nélkül nem jöhet létre megállapodás, így nagyon fontos, hogy a megfelelő mennyiségű és mélységű információkat csak komoly érdeklődés esetén, és a megfelelő időben, ütemben adjuk át. Olyan stratégiai befektető felé történő cégeladás, aki nem versenytárs, sokkal kevésbé kockázatos” – fűzte hozzá Horgos Lénárd.

Mire figyel a befektető?

A szakmai befektetők a profitelvárások helyett üzleti és szakmai szinergiákat keresnek elsődlegesen. Növekedésük érdekében beszállítói bázis, új piacok vagy akár technológiai tudás megszerezésére törekednek. A stratégiai befektetés lényege, hogy egyfajta együttműködést és összehangolást vár a tevékenységektől, mely mindkét felet stratégiai előnyökhöz juttatja. „Számos olyan céget vásárolunk fel, amelyek a tevékenységi körünkbe tartozó szolgáltatásokat nyújtják, vagy képesek azt a mi szigorú elveinknek megfelelve minőségi szolgáltatással kiegészíteni. Határozott elképeléseink vannak a célpontok pénzügyi mutatóit, növekedési potenciálját illetően is, ám ezek mellett olyan szempontok is meghatározzák a felvásárlási döntéseinket, mint például a korábbi tulajdonosok vagy a menedzsment „minősége”, jövőbeni szerepvállalása, a szolgáltatási színvonal vagy a cég reputációja” – foglalta össze Matty Ryan, a VISTRA Managing Director-a a cégcsoport főbb stratégiai befektetési irányelveit az akvizíciós célpontok kiválasztásánál.

Mit tegyünk, ha kiszállnánk a mókuskerékből?
Ha belefáradt a cégvezető, milyen módok és utak vannak az utódlásra? Eltekintve attól a lehetőségtől, hogy a céget a család ifjabb generációja viszi tovább, hogyan realizálhatjuk a befektetésünk eredményét, ha már nem akarjuk, vagy nem tudjuk folytatni a vállalkozásunk vezetésével ránk háruló feladatokat? Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, és mire kell ügyelnünk? Most induló sorozatunkban a HVCA szakértőinek segítségével ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Véleményvezér

A tervezett budapesti mini-Dubaj felhőkarcolója pont egy légifolyosóba esik

A tervezett budapesti mini-Dubaj felhőkarcolója pont egy légifolyosóba esik 

Nem tűnik túl átgondoltnak a mini-Dubaj projekt.
A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott

A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott 

Bindzsisztán működik, ahogy kell.
Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo