Jeremie cikkek
Számoljunk le a startup-illúziókkal
Erdei Sándor egyszemélyes tanácsadói vállalkozásból fejlesztette fel a ma több mint háromszáztíz főt foglalkoztató, komplex üzleti infrastruktúrát, vállalati és pénzügyi szolgáltatásokat, valamint kockázati tőkét nyújtó DBH-csoportot húsz év alatt. A gyökerek Debrecenbe és Hollandiába vezetnek, méghozzá az önkormányzatokhoz.
Májusban leállt a Jeremie, mégis ebből volt a legtöbb pénz tavaly
Tavaly májusban véget ért a Jeremie alapok befektetési időszaka, 2016-ban mégis ők voltak a legaktívabb befektetők; a tőkebefektetések értékének 84 százalékát adták a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2016. évi jelentése szerint. A befektetések 76 százaléka az év során három szektorba, az üzleti és ipari szolgáltatásokkal, az IT & elektronika, illetve a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó cégekbe áramlott.
A munkaerőhiány is hajtja a felvásárlásokat
A Jeremie-programok kifutásával nemhogy csökkenni fog a kockázati tőkebefektetések és a felvásárlások piaca, hanem éppen fellendülésre számítanak a szakemberek. A befektetők közül kiemelkednek a német vállalatok, amelyek hatalmas tőkét halmoztak fel – és szüntelenül keresik a megfelelő célpontokat, amelyekbe befektethetik a pénzüket – hangzott el a HVCA rendezvényén.
Vissza kellene forgatni a Jeremie-pénzeket
Az elmúlt év tapasztalatai alapján a VÁFISZ (Vállalkozásfinanszírozók Szövetsége) a pályázati források rugalmasabb elosztását, a kkv-kat támogató hitelbírálati folyamatok javítását és új, a kisvállalkozásoknak szóló pénzügyi termékek bevezetését javasolja a kormánynak.
Kipécézik a startupokat a befektetők
A befektetői pénzek túlnyomó része még mindig az ígéretes technológiai startupokba áramlik, az elmúlt negyedévben a kihelyezések csaknem nyolcvan százaléka az ebben a fázisban lévő cégekbe történt – derült ki a HVCA negyedéves jelentéséből.
Viszlát Jeremie! De most honnan lesz pénz?
2016. május 31-ig kellett a Jeremie kockázati tőkealapok kezelői kihelyeznie kis- és középvállalkozásoknak a rájuk bízott 131,5 milliárd forintot. A kormány közlése szerint ez "szinte teljesült", a cégek viszont alig várják a következő kört. De mikor és milyen lesz?
Kapkodnak a versenytársak a magyar cégek után
A Jeremie-alapok kifutásával illetve a magyar cégvezetői réteg elöregedésével mind több eladó cég jelenik majd meg az elkövetkező időszakban a piacon és a vevők is egyre aktívabbak, ugyanakkor fontos látni, hogy az eddigi felvásárlások jelentős részét éppen a konkurencia hajtotta végre
31 milliárdos magántőkealap indult
A Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. 31 milliárd forinttal magántőke-alapot indított. A zártkörű Metis magántőkealapba a 10 éves futamidő alatt magyar szakmai befektetők helyezik el a 31 milliárd forintos jegyzett tőkét, fejenként minimum 100 ezer euró összegben.
A Jeremie vége felpörgetheti a felvásárlásokat
A régiónk előkelő helyen szerepel a nemzetközi vállalatfelvásárlások listáján, hazánkban a kipörgő Jeremie-alapok miatt megnövekedhet a befektetők aktivitása és az is érdekes, ami a magyar médiapiacon zajlik.
Pénz van, csak a tőke hiányzik
A hazai kis és középvállalkozások legnagyobb gondja mindenképpen az akkut tőkehiány - ebben tulajdonképpen egyetértés van, ahogy abban is, tőkeprogram lehetne a megoldás. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint viszont nem olyan, mint a Jeremie.
Idén zárul a pénzeszsák
Várhatóan az év második felében beszűkül a Jeremie alapok tevékenysége, de magántőkéből folytatják tevékenységüket az alapkezelők. Tavaly a befektetések háromnegyede az üzleti és ipari szolgáltatásokkal, az energetikai és környezetvédelmi tevékenységekkel, illetve a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó cégekbe áramlott.
Hat tévhit a cégeladásról
Sokféle ok vezethet ahhoz, hogy befektetőt keresünk: a további növekedés, terjeszkedés, vagy a tulajdonos egyszerűen nem akarja már tovább irányítani a céget. Sokan azonban csak a folyamat során szembesülnek olyan alapvető tényezőkkel, amelyekre jobb lett volna időben és körültekintően felkészülni
Jön az angyalok szupercsapata
Power Angels néven indítják útjára startup befektetésekkel foglalkozó cégüket és angyal befektetői klubjukat a hazai IT és pénzügyi világ nagyjai. Régiós ambíciókat dédelget a volt pénzügyminisztert és NNG alapítókat is tömörítő cég.
JEREMIE: most kezdődik a hajrá
A kockázatitőke-befektetések felpörgésére lehet számítani a JEREMIE-alapok kifutásával. Most már nemcsak az új cégek remélhetnek forrást, de a pénzek fele még mindig a startupokhoz áramlik – derül ki a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2015 második negyedéves jelentéséből.
Van amiben topon vagyunk
A negyedik legjelentősebb szereplő volt Magyarország a közép-kelet-európai kockázati tőke piacon 2014-ben, az összes régióbeli kockázati- és magántőke befektetés értékének 13%-a, mintegy 170 millió euró került hazánkban befektetésre. Az eredmény az év végén kipörgő JEREMIE alapoknak is köszönhető.
Elfogynak a pénzek, de ez még nem siker
A JEREMIE-pénzek többsége végül valószínűleg gazdára talál annak ellenére, hogy pár hónappal ezelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium még 28–30 milliárd forint elkölthető összegről beszélt. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a program sikeres volt. Bizonyos projektekről kiderülhet, hogy nem a szabályoknak megfelelően jutottak a sokmilliós forráshoz, és azt sem tudjuk, hogy hány projektcég fogja végül megtermelni az alap által elvárt hozamot. Mindezek ellenére a hazai startup-világ felpezsdült, és ez önmagában véve nagyon pozitív. A következő egy-két évben pedig az is kiderül, hogy Magyarország felkerülhet-e a világ stratup-térképére.
Bevándorló vállalkozók
A Piac & Profit júliusi összevont számában sok minden más mellett más kultúrából érkezett sikeres vállalkozókat ismerhet meg. Szó van a JEREMIE program kifutásáról is és arról, hogy kiderülhetnek még turpisságok.Az innovatív üzletembereknek szóló magazinból megismerhet sikertörténeteket, hozzájuthat a hatékony cégvezetéshez szükséges tudáshoz.
Már látszik a Jeremie-hatás
2015 első negyedéve során 26 kockázatitőke-befektetés zárult le eredményesen, amelyek 4,4 milliárd forintos összértéke 56 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) jelentésében szereplő adatok szerint. A Jeremie kifutása várhatóan további emelkedést is hoz.
Pénzszűke jön a bőség után?
Tőkekínálati forradalmat indított el a az év végén kifutó Jeremie-program Magyarországon, igaz, még tavasszal is úgy tűnt, hogy jelentős összeg ragad bent a Jeremie-pénzeket kezelő alapoknál. Most van rá esély, hogy mégis majdnem minden forintnak sikerül megtalálni a helyét. Azonban kérdéses, hogy lesz-e és ha igen, milyen formában folytatása a magyar startup világot felpörgető programnak. Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO üzletágvezető partnere szerint igény, az lenne rá.
Hazai startupot vett a Szilícium-völgyi óriás
Újabb magyar cég indult el a világsiker felé a Jeremie-alapoknak köszönhetően. A Santa Clara, Kalifornia központú Hortonworks megvásárolta a magyar adatspecialista SequenceIQ-t.
Tőkehiány jöhet a mostani forrásbőség után
Igazi gazdaságélénkítő hatása a JEREMIE-programoknak akkor lesz, ha a jövőben is folytatódhatnak. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve szükség van a program sarokköveinek részleges újragondolására és a jelenlegi piaci viszonyokhoz történő igazítására is. A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) az elmúlt öt év tapasztalatainak ismeretében erre tett koncepcionális javaslatokat.
Milyen cégeket szeretnek igazán a befektetők?
Erős év végi hajrával sikeres évet zárt a hazai kockázati- és magántőkepiac, de még bőven van kihelyezni való pénz. A befektetések 73 százaléka két szektorba áramlott.
Ott a pénz, de nincs kinek adni
Idén, méghozzá az első félévben érdemes lépnie azoknak a cégeknek, amelyek kockázati tőkével fejlesztenék tovább vállalkozásukat – figyelmeztettek a szakértők a Piac&Profit által szervezett konferencián. Jelentős forrás érhető el még ugyanis az idén a Jeremie és a Magvető alapokból.
A Jeremie alapok adták meg a kezdőrúgást a kockázati tőkének
Kulcsszerepe volt a hazai kockázati tőke iparág fejlődésében a 2010-től meghirdetett JEREMIE programoknak. A piac mára jórészt a nemzetközi iparági sztenderdek szerint működik – derül ki az MNB elemzéséből.
A stratégiai befektető az exit egyik legjobb módja – ha időben találunk egyet
Továbbra is a stratégiai befektetők irányába történő cégeladás a leggyakoribb exit út a Közép-kelet-európai régióban. Ezért fontos egy potenciális stratégiai partner megtalálása, ám ennek előkészítését időben meg kell kezdeni.
Felpörgőben a kockázati tőkebefektetések
Csaknem kétszer akkora összegű kockázati tőkét fektettek be a vállalkozásokba az idei év második negyedévében, mint január és március között. A fellendülést a javuló üzleti klíma és a Jeremie-alapok húzzák.
Aggasztó jelek a Jeremie-programban
Mennyi idő után kell bevételhez jutnia egy kockázati tőkét igénylő vállalatnak? A jelek szerint nálunk nem sürget a tatár, a Jeremie-program első részében befektetőt szerző vállalatok fele alig termelt még bevételt.
Kockázati tőke: válaszok a leggyakoribb kérdésekre
Gyakran elhangzik, hogy tőkekínálati forradalom zajlik Magyarországon, ám még mindig sok vállalkozó számára fehér folt a kockázati tőke, a Jeremie alapok működése. Ezért a leggyakoribb felmerülő kérdésekre most elolvashatja a válaszokat!
Még külföldről is hozzánk jönnek tanulni
Európában GDP arányosan Magyarországon jut a legtöbb kockázati tőke a kkv szektorba, hangzott el tegnap az új JEREMIE alapokat bemutató konferencián. Az új hazai kockázati tőkealap-kezelők most először mutatkoztak be szélesebb szakmai közönség előtt a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) és az M27 ABSOLVO rendezvényén.
Ezek voltak 2013 legnagyobb magyar startup durranásai!
Oszkó Péter és az általa irányított, részben OTP tulajdonú kockázati tőkealapok, valamint a Tresorit szoftveres biztonsági cég és Szabó Balázs, a nemzetközi Forbes Magazinban megjelent cikke voltak a fő nyertesek az InsiderBlog által meghirdetett toplistán, amelyen a hazai startup közösség a 2013. Év legnagyobb startup sikereiről szavazott.
Így szerezzen kockázati tőkét!
Sokan szeretnének a vállalkozásuk számára tőkét szerezni, ám a többség fél attól, hogy egy új tulajdonos esetleg majd átveszi az irányítást a cég felett, és kitúrja őt a vezető pozíciókból. Pedig a korrekt kockázati tőketársaságoknak a legkevésbé sem ez az üzletpolitikája, de rosszindulatú kivételek mindig akadnak. Mire érdemes figyelni?
Lenne mit fejlődni, hogy látszódjon a pénz
A Jeremie 2 egyenként hárommilliárdos növekedési alapjával megegyező feltételű Jeremie 3 alapkezelőit kihirdették a nyáron, és augusztus 31-én lejárt a Jeremie 4 pályázatok beadásának határideje is. Hamarosan újabb alapkezelők jelenhetnek meg a piacon, de kérdés, hogy ez szolgálja-e leginkább az uniós források hasznosulását. A pénzek kihelyezése továbbra is lassú.
Stop gombra csaphat a startup-piac
Túl kevés a hazai startup vállalkozás, és ezzel a kevéssel szemben is sokszor lehetetlen feltételeket támasztanak a potenciális befektetők. A Jeremie tőkeprogramra szánt pénz jelentős része így „bennragadhat”.
Újabb 8 kockázati tőkealapkezelő indulhat
Kihirdették a Jeremie kockázati tőkeprogram (az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Növekedési Alap Alprogramja című - GOP-2013-4.3/B kódszámú) harmadik körére kiírt pályázatok nyerteseit. Az eredeti tervek szerint 4 alap kapott volna 3-3 milliárd forint forrást, a nagy számú jelentkező miatt azonban 8 győztest nevezetek meg, amelyből négyet indulásának feltétele, hogy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybiztos a szükséges forrásátcsoportosítást jóváhagyja.
Hatmilliárd innovatív vállalkozásoknak
Hatmilliárd forintos keretösszegű pályázat nyílt meg elsősorban innovatív mikro- és kisvállalkozások számára, az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Növekedési Alap Alprogramjának keretén belül.
Regionális szintű modellekkel kéne készülni a magyar vállalkozásoknak
Egyre kevesebb az olyan cég, amely azonnal, minden szempontból megfelel a befektetési alapoknak. Bár látszik az elmúlt évek fejlődése, még van teendő, hogy a kkv-k igazán befektető vonzóvá váljanak. Ami igazán fontos az a transzparens működés és, hogy jól látszódjanak a kilépési pontok.
Újabb milliárdok jöhetnek, de csak pár nap van pályázni
Újabb 12 milliárd forint érkezhet a magyar piacra idén a Jeremie-forrásokból, a pályázatot tegnap írta ki az NFÜ, de csupán pár nap van a beadására. Négy újabb alap kezdhet innovatív magyar cégek után kutatni.
Százmillió stresszkezelésre
A magyar gazdaságnak évente 1000 milliárd forint kárt okoz a munkahelyi stressz. Ezt az összeget kívánja radikálisan csökkenteni egy új, magyar vállalkozás, MyStressIndex International Zrt, amelybe 118 millió forintot fektetett be az Euroventures IV. kockázati tőkebefektető alap és társbefektetője.
Hiányoznak az újító hazai cégek - Pénz lenne az ötletekre
A közeljövőben pénzhiányra várhatóan nem panaszkodhatnak majd a vállalkozások: egyre több a jó ötletet finanszírozni kész befektető. A kockázati tőke számára izgalmas innovációk területén azonban egyelőre igen jelentős lemaradást látható a kis- és közepes cégeknél.
Mitől válik egy cég jó befektetési célponttá?
Bár a vállalkozások finanszírozására, fejlesztésére, illetve célzott befektetések megvalósítására jelentős tőke áramlik az országba az Európai Unió által biztosított, illetve egyéb forrásokon keresztül, sok esetben a források felhasználásának útjába az előnyös befektetési lehetőséget kínáló céltársaságok hiánya áll.
Újabb Primus befektetés - Híd a globális piacokra
A Primus Capital finanszírozásában, négyszázmillió forint alaptőkével hozta létre a Digital Natives Kft. (DiNa) új leányvállalatát, az iCatapult Technológiai és Üzletfejlesztési Zrt.-t. Az új cég stratégiai célja, hogy szolgáltatásaival a hazai fejlesztésű mobil és internetes technológiák globális piacra juttatását segítse elő. A Primus Capital kockázati tőkealap befektetési igazgatója, Bruckner Zoltán hétfőn, az Akvárium Klubban tartott, zártkörű szakmai rendezvényen jelentette be a Primus legújabb, kilencedik befektetését.
Vevőre talált a hazai biotechnológiai vállalkozás
Az OTP-csoporthoz tartozó PortfoLion Zrt. kiszáll a biotechnológia területén működő Cryo Management Kft.-ből, amelyre a svéd VitroLife AB tett vételi ajánlatot.
Figyelik a médiát, van rá pénzük
A Portfolion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 1,5 millió eurót fektetett a Replise Kft.-be (korábbi nevén BrandMonitorba). A vállalkozás a nemzetközi expanziót kívánja finanszírozni a friss forrással: a stratégiai cél, hogy Európa meghatározó online piaci szereplőjévé váljanak.
Jeremie: gyorsítottak a kockázati tőkealapok
Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram (Jeremie) keretében 2010-ben létrejött nyolc kockázati tőkealap a cégbírósági adatok szerint 2012. június 30-áig a 54 befektetést valósítottak meg magyarországi vállalkozásokban. Az idén a második negyedévben rekord számú, 13 új befektetés született. A Start Garancia Zrt. becslése szerint az eddig befektetett összeg 13,5 milliárd forint, a program teljes összegének 37,5 százaléka, amely az aránymutatót Jeremie Kockázati Tőkeindex néven negyedévente publikálnak. Sajtóhírek szerint megtörtént továbbá az első sikeres kiszállás is.
Felértékelődik a kockázati tőke szerepe
A kis- és közepes vállalkozások számára a kockázati tőke bevonás egyre reálisabb finanszírozási alternatíva. Amíg a bankhitelek feltételei fokozatosan romlanak, és a tőzsdére lépés az intézményi befektetők forrásainak jelentős csökkenése, valamint a közepes kapitalizációjú cégekkel szembeni óvatossága miatt egyelőre kilátástalan, addig a kockázati tőke befektetések egyre népszerűbbek.
Harc lesz a finanszírozható vállalkozásokért
Bár a Jeremie II. programra kiírt pályázat beadási határidejét 2012 július végéről szeptember közepére tolták, jövőre a már a Jeremie I. program keretében elindult 8 kockázati tőkealap mellett további 10 léphet piacra. A pályázók között várhatóan ott lesz a KBC Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. is. Herczku György az alapkezelő vezérigazgatója finanszírozói oldalról kemény 2013-as évet vár. A vállalkozók szempontjából azonban ez kedvező lehet, hiszen komoly verseny indul majd a jó sztorikért.
Újra van pénz vállalkozás indításra
Megjelentek a kockázati tőkeprogramok új felhívásai összesen 28,5 milliárd forintos keretösszeggel. Az Új Széchenyi Terv keretében az induló vállalkozásokat segítő magvető alapok 6 milliárd forintra, a növekedési alapok 22,5 milliárd forintra pályázhatnak.
Melyik magyar cégnek jut a milliárdokból?
Tavaly nyár óta a Jeremie programban nyertes kockázati-tőkealap kezelők nagyjából 9 milliárd forintot fektettek be ez idő alatt több mint 40 magyar vállalkozásba.
Netes vásárlásokhoz is tökéletes választás a Mastercard Gold betéti kártya
Akár online vennénk koncertjegyet karácsonyi meglepetésként, akár egy hagyományos boltban szereznénk be az ajándékokat, a Mastercard Gold betéti kártya mindkét esetben kéznél van.
Friss
Start-számla: a legjobb döntés a gyermeked jövőjéért
A családok többsége ma már a kincstári Start-számlán Babakötvény formájában takarékoskodik gyermekének.
Költségkímélés
Egyre többel tartoznak a hiteladósok a bankoknak
Rövidült a bankok feketelistája, és az adósok száma is csökkent.
Fundamenta-vezér: „Akik a Személyi Bankár szervezetbe lépnek, ők egyértelműen sikeresek lesznek”
Morafcsik Lászlóval, a Fundamenta–Lakáskassza Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Pénzszerzés
Méltánytalan döntés született a tizenharmadik havi juttatás megszigorításáról
A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület úgy látja, a kiszolgáltatott idős emberek megsegítéséhez szükség lenne a méltánytalan megszorítások visszavonására és egy új intézmény létrehozására.
Adózás
Nem maradt már sok idő az akár 280 ezer forintos adójóváírás megszerzésére
Az év végéig még van lehetősége gyűjtögetni az öngondoskodóknak, hogy az idei megtakarításaik után a jövő évben adójóváírásban részesüljenek.
Jogi kisokos
Lecsaptak egy ázsiai boltra Budapesten, hamis árukkal volt dugig
Közel háromszáz hamis táskát és pénztárcát foglaltak le a NAV-osok.
Cégblog
Meggondolta magát a hitelminősítő a Mollal kapcsolatban
Üzleti okokból visszavonták az olajtársaság minősítését.
Klímablog
Ráharaptak a cégek az elektromos autókra
4200 cég igényelt forrást összesen 5005 tisztán elektromos hajtású személygépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz beszerzéséhez.
Gazdaság
Nem maradt már sok idő az akár 280 ezer forintos adójóváírás megszerzésére
Az év végéig még van lehetősége gyűjtögetni az öngondoskodóknak, hogy az idei megtakarításaik után a jövő évben adójóváírásban részesüljenek.
Társadalom
Méltánytalan döntés született a tizenharmadik havi juttatás megszigorításáról
A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület úgy látja, a kiszolgáltatott idős emberek megsegítéséhez szükség lenne a méltánytalan megszorítások visszavonására és egy új intézmény létrehozására.
Infokom
Nem kell félni a mesterséges intelligenciától?
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia munkahelyi hatását.
