A megrendült befektetői bizalom, és a romló gazdasági kilátások ellenére továbbra is erős a hazai kockázati tőke piac szereplőinek befektetési kedve. Ezt támasztja alá, hogy a Primus Capital elemzőinek becslése szerint a Jeremie-nyertes alapok az indulásuk óta - 2010 tavasza és 2011 szeptembere közötti időszakban - kilenc milliárd forint befektetéséről döntöttek a rendelkezésükre álló befektethető tőkéből. A bizakodó hangulat mellett a megváltozott piaci feltételek természetesen kihatottak erre a szektorra is: a befektetések hozama a korábbi évekhez képest várhatóan a tervezettnél valamivel később, kedvezőbb gazdasági körülmények között jelentkezik majd, amivel minden piaci szereplőnek számolnia kell.
„Az átlagos úgynevezett kiszállási idő sok tényezőtől függ, de míg a válság előtt 3-6 évről beszélhetünk, addig ma jellemzően 4-7 év kell ahhoz, hogy egy kockázati tőketársaság sikeresen tudjon kivonulni a vállalkozásból, amibe befektetett. A hosszabb megtérülési időszak összefüggésben van a nemzetközi makrogazdasági helyzettel, de specifikusan a magyar piaccal is, ahol jellemzően kevés az IPO exit, mivel a környező országokhoz képest tradicionálisan gyengébb a tőkepiacunk." - hangsúlyozza Alpek István, a Primus Capital Kockázati Tőkealap kezelő befektetési igazgatója.
A Deloitte legfrissebb Central Europe Private Equity Confidence felmérése szerint a közép-európai kockázatitőke-befektetők között uralkodó hangulat a 2011 április és október közötti féléves időszak alatt nagyobb visszaesést mutatott, mint a felmérés első, 2003-as megjelenése óta bármikor. A befektetői bizalom az elmúlt két esztendőben folyamatos növekedést produkált, és a válság utáni időszakot tekintve idén áprilisban érte el a csúcsát. Mostanra azonban a bizalom újra csökkenésnek indult a régióban, köszönhetően a válság esetleges kiújulásával és az eurózóna jövőjével kapcsolatos, egyre erősödő félelmeknek. „A befektetői bizalom a felmérés történetében csak egyszer volt gyengébb a mostaninál. Ebben közrejátszott Lengyelország, Csehország és Szlovákia lassuló növekedése is" - hangsúlyozta Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere.
A válaszadók 66 százaléka az általános gazdasági helyzet romlására számít a régióban, míg hat hónapja csupán 10 százalékuk jósolt visszaesést. Szintén jól jellemzi az üzleti hangulat megváltozását, hogy a megkérdezettek 50 százaléka szerint az általános piaci aktivitás csökkenni, míg 45 százalékuk szerint stagnálni fog; 2010 októberében ezzel szemben 67 százalékuk volt azon a véleményen, hogy javulás várható ezen a téren. A válaszadók véleménye szerint a rendelkezésre álló finanszírozási források várhatóan csökkenni fognak, ami jól tükrözi a pénzintézetekkel és az eurózóna államainak pénzügyi helyzetével kapcsolatos aggályokat.
8-35 százalékos tőkehozam
A kockázati tőkehozamok Magyarországon jellemzően évi 8-35 százalék közöttiek, ez függ a befektetett vállalkozás menedzsmentjétől, a befektető felkészültségétől és a befektetés időzítésétől. Az azonban jól látszik, hogy a várható nyereség minden esetben magasabb az állampapíroknál elvárható átlaghozamnál (6-7 százalék).
A Jeremie alapoknál átlagosan 150-400 millió forint közötti összeg az egy társaságra jutó befektetett tőke. Fontos kiemelni, hogy a tőkefolyósítás a legtöbb esetben nem egy összegben, hanem a céltársaság fejlődésével és terveivel összhangban, sokszor akár 2-3 évre elnyújtva, több részletben történik. Ez lehetőséget teremt a kockázatok kezelésére, valamint a transzparensebb működésre, azáltal, hogy a befektető bizonyos időszakonként felülvizsgálja a vállalkozás üzletmenetének alakulását és dönt a következő részlet folyósításáról. (Honnan jönnek a milliárdok?)
Félnek a magyar cégek
A magyar vállalatvezetők többsége tart a magántőke befektetőktől, mert félnek a bekebelezéstől, az irányítás átvételétől - derül ki az Ernst & Young felméréséből. Annak ellenére, hogy valójában a társaságok inkább a hosszú távú támogatás, fejlesztés, és a legjobb eredmény elérése érdekében a jól teljesítő menedzsmenttel való hatékony együttműködést célozzák - amennyiben fantáziát látnak egy-egy vállalkozásban - a hiedelmet mai napig nem sikerült eloszlatni. (A magyarországi cégekre irányuló felvásárlások összértéke az előző év hasonló időszakához képest 193 százalékkal, több mint 3,5 milliárd euróra nőtt 2011 első félévében.)
Pedig az Ernst & Young tanulmánya szerint a vizsgált magántőke befektetéssel működő vállalkozások jobban teljesítettek a nyilvánosan működő társaságokhoz képest az összes lényeges értékmutató tekintetében: 2,1 százalékkal az EBITDA növekedésben, 0,1 százalékkal a munkavállalók számának növekedésében és 0,7 százalékkal a termelékenység növekedésében. A fenti eredmények országonként, szektoronként és a tranzakciók volumene szempontjából való további elemzése a befektetések vonatkozásában pozitív megtérülést, valamint túlteljesítést mutat. Az eredmények bebizonyították, hogy a magántőke aktív tulajdonosi struktúrája lehetővé teszi a kitartást és fejlődést még nehéz gazdasági körülmények közötti is. Gyarapodásra ösztönzi az általa támogatott vállalkozásokat, erősebb, jövedelmezőbb üzleteket hoz létre hosszabb távon, valamint ennek eredményeképpen a tőzsdei piacokon tapasztaltakhoz képest jelentősebb megtérülést hoz. Természetesen profitérdekeltsége révén a magántőke befektetők végső célja a vállalatok stratégiai támogatása annak érdekében, hogy a jövőbeni növekedéssel további értéket teremtsen a maga, és végeredményben a teljes gazdaság számára. Emellett megfelelő időt fordít arra, hogy a változó gazdasági környezetre tekintettel újraértékelje és módosítsa az üzleti terveket. (A kockázati tőke sok kiscégnek lehet megoldás.)
Magyarországon a magántőke befektetések teljes skálája kínál szaktudást és pénzügyi hátteret akár a koncepció, vagy termékfejlesztési stádiumban lévő cégek, akár a növekedési, vagy konszolidációs stádiumban lévő, már bizonyított szervezetek számára. A tőke és szaktudás rendelkezésre áll, csak fel kell használni. Ahogy ezt már bizonyította itthon is több, jelentős tranzakció az utóbbi években, mint pl. a Wabererbe, a Provimi Pet Food-ba, vagy az Invitel-be történő beruházások. A jelentős méretű tranzakciókon túl a befektetők figyelmét a kisebb méretű cégek sem kerülik el. Legyenek ezek kialakult profilú, vagy épp kitörés előtt álló vállalatok, amelyeket többek között az EU, valamint a Magyar Állam által finanszírozott Jeremie program is támogat. (20 milliárdból indul új program Magyarországon.) Ilyen érdeklődés mellett szomorú tény, hogy Magyarország a korábbi évek régiós átlag feletti teljesítménye után, a magántőke befektetések 2009-2010-ben a GDP százalékában a regiós átlag alatt teljesítettek.
