Pénzszűke jön a bőség után?

Tőkekínálati forradalmat indított el a az év végén kifutó Jeremie-program Magyarországon, igaz, még tavasszal is úgy tűnt, hogy jelentős összeg ragad bent a Jeremie-pénzeket kezelő alapoknál. Most van rá esély, hogy mégis majdnem minden forintnak sikerül megtalálni a helyét. Azonban kérdéses, hogy lesz-e és ha igen, milyen formában folytatása a magyar startup világot felpörgető programnak. Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO üzletágvezető partnere szerint igény, az lenne rá.

2015. július 2.

kfarkas

Még tavasz közepén is úgy nyilatkoztak a kockázati tőkealapok kezelői, hogy jelentős összegek ragadhatnak bent a Jeremie kettes, hármas és négyes alapokban. Akkor összesen 40-50 milliárd forintra becsülték azt az összeget, ami még keresi a helyét.

„Minket is meglepett, de a helyzet megváltozott, most úgy tűnik, hogy minden forintnak sikerül megtalálni a helyét, sorra jelzik az alapkezelők, hogy köszönjük, de nem kérünk új projektet” – mondta a Piac & Profitnak Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere.

Még nem látszik, de van hatás

A szakember szerint a változás a hivatalos statisztikákon még azért nem látszik, mert mire a tényleges folyósítás megtörténik még hónapok kérdése, de a befektetők már a megállapodás közelében vannak sok tíz projektgazdával. „Meg kell érteni, hogy a folyamat nem lehet gyorsabb, hónapokba telik, amíg egy-egy befektetővel a szerződés részletesen tárgyalásra, majd aláírásra kerül” - hangsúlyozta Horgos.

Mivel a Jeremie-program csak az év végén zárul le, és a projektek még éveken keresztül futnak, még korai lenne mérleget készíteni a program sikerességéről. „Már most láthattunk néhány sikeres exitet, de persze van példa az ellenkezőjére is, hiszen a kockázati tőke jellegéből adódóan nem lehet minden befektetés teljes siker. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy maga a program fontos hatással volt a magyar cégvilágra, jelentősen növelte a cégek üzleti tudatosságát – hiszen a befektető szóba sem áll egy céggel, ha nincs üzleti terv, átgondolt stratégia és átlátható működés- és ez már önmagában is siker.” (A sikeres exit előkészítéshez itt talál néhány jó tanácsot, amit már a tárgyalás kezdetekor figyelembe kell venni!)

A befektető nem sales-es!

Sokszor teljesen irreális elvárásokat fogalmaznak meg a vállalkozások a befektetővel szemben. „Olyan befektetőt keresnek, aki beleszeret a termékbe, részt akar venni a kalandban” – idézi Horgos Lénárd, hogy milyen megkeresések érkeznek hozzájuk. Véleménye szerint ez kvázi nonszensz: az a tőkealap, amely négy emberrel dolgozik, és 10-15 céget menedzsel , e közben projekteket szűr, gyakorolja a befektetői jogokat, emellett szeretne újabb alapot gründolni, némely cégnek az exitjén tárgyalnak, annak sem ideje, sem lehetősége nem lesz heti 20-25 órában üzletfejlesztést végezni, ajtókat nyitogatni a vállalkozásoknak.

„A befektető nem sales-es, és nem üzletfejlesztő. Ha kapunk a befektetőtől információt, kapcsolatot, az igazgatósági ülésen ha átadja a tapasztalatát, vagy felhív valakit az érdekünkben, akkor azt már pozitívumként kell kezelni” – vélekedett a szakember. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy rendkívül fontos, hogy a befektető rendelkezzen iparági tapasztalattal, mert enélkül később nagyon nehézzé válhat az „együttélés”.

A vízfej maradt

„Azzal, hogy igazi tőkekínálati forradalom indult meg Magyarországon, illetve a köztudatba beépült ez a növekedési lehetőség, a program nagyban hozzájárult a magyar startup ökoszisztéma kialakulásához” – mondta a szakértő.

Azt a törekvést azonban, hogy ne csak a fővárosban, hanem vidéken is éreztesse a hatását a program, csak félsikerként értékelte lapunknak. „A projektek többsége budapesti illetőségű cég, bár érkeztek ígéretes kezdeményezések a vidéki tudásközpontokból, Debrecenből, Szegedről, Miskolcról. Ennek ellenére sok projekt valósult meg vidéken, mert a fővárosi cégek sok esetben már eleve vidékre vágynak – például a támogatások miatt is. Sokszor láttunk olyan projektet, hogy a cégvezető a szülőfalujába vitte volna a termék gyártását, vagy cége központját – még akkor is, ha logisztikai szempontból ez nem mindig volt célszerű” – hangsúlyozta. Viszont a fővárosi projektek „vidékre” költözésével munkahelyek jöttek létre olyan területeken, ahol korábban hiánycikknek számítottak.

Ezért is lenne fontos, hogy a program valamilyen formában folytatódjon. (A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület meg is fogalmazott néhány ötletet, hogyan.)

„Nyilván át kell gondolni az eddigi tapasztalatokból leszűrt tanulságokat. A finanszírozást jobban össze kell hangolni a cégek életciklusával, hogy már az inkubálástól egészen a globális piacra lépésig finanszírozható legyen egy ígéretes vállalkozás, azaz először ne növekedési tőke, majd magvető, végül inkubátor programok induljanak. Emellett még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a vállalkozók készségeinek fejlesztésére is, nem elég a termékfejlesztési kompetencia” – emelte ki.

Tudni kell, mi fontos!

Horgos Lénárd tapasztalatai szerint a magyar cégvezetők a befektetőkkel folytatott tárgyalások során elsősorban a tulajdoni arányokra, a cégértékre fókuszálnak. „Azzal foglalkoznak, hogyan tudnának minél nagyobb tulajdonrészt megtartani a vállalkozásukból, és közben olyan feltételekbe egyeznek bele, amelyek akár később teljesen ellehetetlenítik őket.” – mondta. Pedig sokszor az alig egy-két bekezdésnyi részletek lehetnek a legfontosabbak: bizonyos feltételek nagyobb gondokat tudnak okozni, mint a tulajdonrész kérdése.

Ilyen lehet például a likviditációs elsőbbség kérdése, vagy a drag- along jog. Megfeledkeznek gyakran az exit stratégia egyeztetéséről, nem tisztázva hogy szakmai befektetőnek értékesítik-e a céget, vagy egy következő körös befektetést terveznek az alapítók. De a cég operatív működését nehezítheti, ha nem kerül egyensúlyba a vétójogok kérdése, azaz, hogy mire mondhat nemet a befektető. A befektetők ugyanis néha hajlamosak kicsit túlbiztosítani magukat, de azért itt is van lehetőség a megegyezésre.

„Jellemzően mindent meg lehet oldani, de ehhez jól jöhet egy tapasztalt tanácsadót, aki nem csak a jog betűjét érti, de a befektetők, a kockázati tőke működését is ismeri.” – hangsúlyozta Horgos Lénárd.

Itt talál további tanácsokat, mire érdemes még figyelni a tárgyalások során.

Véleményvezér