Pénzszűke jön a bőség után?

Tőkekínálati forradalmat indított el a az év végén kifutó Jeremie-program Magyarországon, igaz, még tavasszal is úgy tűnt, hogy jelentős összeg ragad bent a Jeremie-pénzeket kezelő alapoknál. Most van rá esély, hogy mégis majdnem minden forintnak sikerül megtalálni a helyét. Azonban kérdéses, hogy lesz-e és ha igen, milyen formában folytatása a magyar startup világot felpörgető programnak. Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO üzletágvezető partnere szerint igény, az lenne rá.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Horgos Lénárd
Kép:LinkedIn

Még tavasz közepén is úgy nyilatkoztak a kockázati tőkealapok kezelői, hogy jelentős összegek ragadhatnak bent a Jeremie kettes, hármas és négyes alapokban. Akkor összesen 40-50 milliárd forintra becsülték azt az összeget, ami még keresi a helyét.

„Minket is meglepett, de a helyzet megváltozott, most úgy tűnik, hogy minden forintnak sikerül megtalálni a helyét, sorra jelzik az alapkezelők, hogy köszönjük, de nem kérünk új projektet” – mondta a Piac & Profitnak Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere.

Még nem látszik, de van hatás

A szakember szerint a változás a hivatalos statisztikákon még azért nem látszik, mert mire a tényleges folyósítás megtörténik még hónapok kérdése, de a befektetők már a megállapodás közelében vannak sok tíz projektgazdával. „Meg kell érteni, hogy a folyamat nem lehet gyorsabb, hónapokba telik, amíg egy-egy befektetővel a szerződés részletesen tárgyalásra, majd aláírásra kerül” - hangsúlyozta Horgos.

Mivel a Jeremie-program csak az év végén zárul le, és a projektek még éveken keresztül futnak, még korai lenne mérleget készíteni a program sikerességéről. „Már most láthattunk néhány sikeres exitet, de persze van példa az ellenkezőjére is, hiszen a kockázati tőke jellegéből adódóan nem lehet minden befektetés teljes siker. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy maga a program fontos hatással volt a magyar cégvilágra, jelentősen növelte a cégek üzleti tudatosságát – hiszen a befektető szóba sem áll egy céggel, ha nincs üzleti terv, átgondolt stratégia és átlátható működés- és ez már önmagában is siker.” (A sikeres exit előkészítéshez itt talál néhány jó tanácsot, amit már a tárgyalás kezdetekor figyelembe kell venni!)

A befektető nem sales-es!
Sokszor teljesen irreális elvárásokat fogalmaznak meg a vállalkozások a befektetővel szemben. „Olyan befektetőt keresnek, aki beleszeret a termékbe, részt akar venni a kalandban” – idézi Horgos Lénárd, hogy milyen megkeresések érkeznek hozzájuk. Véleménye szerint ez kvázi nonszensz: az a tőkealap, amely négy emberrel dolgozik, és 10-15 céget menedzsel , e közben projekteket szűr, gyakorolja a befektetői jogokat, emellett szeretne újabb alapot gründolni, némely cégnek az exitjén tárgyalnak, annak sem ideje, sem lehetősége nem lesz heti 20-25 órában üzletfejlesztést végezni, ajtókat nyitogatni a vállalkozásoknak.
„A befektető nem sales-es, és nem üzletfejlesztő. Ha kapunk a befektetőtől információt, kapcsolatot, az igazgatósági ülésen ha átadja a tapasztalatát, vagy felhív valakit az érdekünkben, akkor azt már pozitívumként kell kezelni” – vélekedett a szakember. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy rendkívül fontos, hogy a befektető rendelkezzen iparági tapasztalattal, mert enélkül később nagyon nehézzé válhat az „együttélés”.
A vízfej maradt

„Azzal, hogy igazi tőkekínálati forradalom indult meg Magyarországon, illetve a köztudatba beépült ez a növekedési lehetőség, a program nagyban hozzájárult a magyar startup ökoszisztéma kialakulásához” – mondta a szakértő.

Azt a törekvést azonban, hogy ne csak a fővárosban, hanem vidéken is éreztesse a hatását a program, csak félsikerként értékelte lapunknak. „A projektek többsége budapesti illetőségű cég, bár érkeztek ígéretes kezdeményezések a vidéki tudásközpontokból, Debrecenből, Szegedről, Miskolcról. Ennek ellenére sok projekt valósult meg vidéken, mert a fővárosi cégek sok esetben már eleve vidékre vágynak – például a támogatások miatt is. Sokszor láttunk olyan projektet, hogy a cégvezető a szülőfalujába vitte volna a termék gyártását, vagy cége központját – még akkor is, ha logisztikai szempontból ez nem mindig volt célszerű” – hangsúlyozta. Viszont a fővárosi projektek „vidékre” költözésével munkahelyek jöttek létre olyan területeken, ahol korábban hiánycikknek számítottak.

Ezért is lenne fontos, hogy a program valamilyen formában folytatódjon. (A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület meg is fogalmazott néhány ötletet, hogyan.)

„Nyilván át kell gondolni az eddigi tapasztalatokból leszűrt tanulságokat. A finanszírozást jobban össze kell hangolni a cégek életciklusával, hogy már az inkubálástól egészen a globális piacra lépésig finanszírozható legyen egy ígéretes vállalkozás, azaz először ne növekedési tőke, majd magvető, végül inkubátor programok induljanak. Emellett még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a vállalkozók készségeinek fejlesztésére is, nem elég a termékfejlesztési kompetencia” – emelte ki.

Tudni kell, mi fontos!
Horgos Lénárd tapasztalatai szerint a magyar cégvezetők a befektetőkkel folytatott tárgyalások során elsősorban a tulajdoni arányokra, a cégértékre fókuszálnak. „Azzal foglalkoznak, hogyan tudnának minél nagyobb tulajdonrészt megtartani a vállalkozásukból, és közben olyan feltételekbe egyeznek bele, amelyek akár később teljesen ellehetetlenítik őket.” – mondta. Pedig sokszor az alig egy-két bekezdésnyi részletek lehetnek a legfontosabbak: bizonyos feltételek nagyobb gondokat tudnak okozni, mint a tulajdonrész kérdése.
Ilyen lehet például a likviditációs elsőbbség kérdése, vagy a drag- along jog. Megfeledkeznek gyakran az exit stratégia egyeztetéséről, nem tisztázva hogy szakmai befektetőnek értékesítik-e a céget, vagy egy következő körös befektetést terveznek az alapítók. De a cég operatív működését nehezítheti, ha nem kerül egyensúlyba a vétójogok kérdése, azaz, hogy mire mondhat nemet a befektető. A befektetők ugyanis néha hajlamosak kicsit túlbiztosítani magukat, de azért itt is van lehetőség a megegyezésre.
„Jellemzően mindent meg lehet oldani, de ehhez jól jöhet egy tapasztalt tanácsadót, aki nem csak a jog betűjét érti, de a befektetők, a kockázati tőke működését is ismeri.” – hangsúlyozta Horgos Lénárd.

Véleményvezér

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo