Angolszász vállalati modellek mintájára magánvállalatok körében nálunk is egyre jobban elterjedt a vételi opció biztosítása a cég vezetője vagy vezetői számára. Az opció itthoni szabályozása azonban számos olyan adózási buktatót rejt magában, amelyekkel nem árt tisztában lenni opciós programok megalkotásakor.

Egy befektetés viszonylag hosszú, általában 3–7 év közötti időszakra szól, s ez alatt minden olyan kérdésre közös választ kell találni, amely a közös tulajdonosi viszony alatt felmerülhet. Van azonban néhány olyan témakör, amit feltétlenül fontos már a befektetés előtt tisztázni. A Széchenyi Tőkealapkezelő blogjának segítségével megmutatjuk az öt legfontosabbat ezek közül.

Az elmúlt évek mesterséges táplálása miatt túlburjánzott itthon a startup világ - mondja Oszkó Péter az OXO Labs akcelerátor vezetője. Most az a kérdés, a Jeremie után az ökoszisztéma fejlődésére és tisztulására lesz-e finanszírozási képesség. A startup celebség önmagában még nem siker - a pénz az - véli a szakember.

25 év után, amikor a hazai cégek a növekedésre koncentráltak leginkább, természetes módon eljön a cégátstrukturálás időszaka. A sikeres vállalkozásoknál portfóliótisztításra, a következő generáció belépésére vagy éppen egy jól megszervezett exitre készülnek. Erre azonban lelkileg is készen kell állni.

Sokféle ok vezethet ahhoz, hogy befektetőt keresünk: a további növekedés, terjeszkedés, vagy a tulajdonos egyszerűen nem akarja már tovább irányítani a céget. Sokan azonban csak a folyamat során szembesülnek olyan alapvető tényezőkkel, amelyekre jobb lett volna időben és körültekintően felkészülni

Több száz eladó ígéretes magyar cég jelenhet meg az elkövetkező időszakban a piacon, ami az eladási ár csökkenéséhez is vezethet. De vannak jelek, ami miatt mégis megérheti az elkövetkező időszakban piacra dobni a cégünket – véli Horgos Lénárd, a HVCA elnökségi tagja.

Az EVCA (Európai Kockázati- és Magántőke Egyesület) legfrissebb statisztikája szerint 2014-ben összesen 1,47 milliárd euró tőke áramlott a közép-kelet-európai régió magántőke alapjaiba – több mint háromszor annyi, mint 2013-ban - melynek legnagyobb része, 80%-a ún. buyout alapokhoz került. A tőkeáramlás is egyértelműen azt mutatja, hogy a magántőke alapok is cégfelvásárlásokat terveznek az elkövetkező időkben, melyhez vélhetően már most megkezdik a potenciális célpontok, vállalkozások feltérképezését, beazonosítását.

Jelentősen erősödött az európai startupok piaci jelenléte, elsősorban a finanszírozás-bővülésnek köszönhetően. A piaci erősödéshez hozzájárult még néhány látványos exit illetve az, hogy ma a digitális gazdaság hősei az üzleti szféra ikonjai a startup cégek - derül ki a a Roland Berger friss tanulmányából.

Tőkekínálati forradalmat indított el a az év végén kifutó Jeremie-program Magyarországon, igaz, még tavasszal is úgy tűnt, hogy jelentős összeg ragad bent a Jeremie-pénzeket kezelő alapoknál. Most van rá esély, hogy mégis majdnem minden forintnak sikerül megtalálni a helyét. Azonban kérdéses, hogy lesz-e és ha igen, milyen formában folytatása a magyar startup világot felpörgető programnak. Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO üzletágvezető partnere szerint igény, az lenne rá.

Az idei első negyedévben világszerte 1513 közepes méretű összeolvadási és felvásárlási (M&A) tranzakciót hajtottak végre, összesen 133 milliárd dollár értékben. A piac teljesítménye az előző év hasonló időszakához képest volumenben 19, míg összértékben 12 százalékkal marad el – közölte a BDO Magyarország.

Újabb magyar cég indult el a világsiker felé a Jeremie-alapoknak köszönhetően. A Santa Clara, Kalifornia központú Hortonworks megvásárolta a magyar adatspecialista SequenceIQ-t.

Még bőségesen elérhető kockázati tőke a vállalkozásoknak a magyar piacon, aki most lép jó feltételekkel szerezhet befektetőt. Azonban már a befektető belépésénél érdemes végiggondolni, mi lesz, amikor a tőke kiszáll.

A kockázati befektető néhány év után a legjobb cégből is kiszáll, hiszen ez volt a befektetés célja. Íme néhány példa, hogyan valósulhat meg az exit, illetve néhány gyakorlati tanács, mire figyeljünk, miként szerződjünk a befektetővel úgy, hogy az ne akadályozza a majdani továbblépést.

A tőkebefektetések esetében is érvényesnek tekinthető a közhely: minden jó, ha a vége jó. A befektető és a vállalkozás végső közös célja a sikeres exit, függetlenül a befektetési időszak alatt tapasztalható esetleges hullámvölgyektől. De mit is értünk sikeres exit alatt?

Milyen különbséget látnak a kockázati tőkések egy startup és egy piacon régóta működő vállalkozás között? Van-e visszaút, ha kiderül a befektetés nem hozta be a hozzá fűzött reményeket? Detrekői Lászlóval, a Portfolion Kockázati Tőkealap Zrt. által kezelt Fordulat Tőkealap befektetési igazgatójával beszélgettünk.

A közép-kelet-európai régióban a kockázati tőkebefektetések esetében a stratégiai befektetők felé történő cégértékesítés a legvalószínűbb exit út. Ők egy partnerség után kevéssé fognak felvásárlásban gondolkodni, hiszen „minek vennék meg a tehenet, ha a tejet is megkaphatják, olcsóbban”.

A cégek életciklusának jellemző része a cég, vagy cégrész eladása is. Hogy ez hogy sikerül és, hogy valójában mennyit ér a cég, az sok mindenen múlik. A Piac&Profit KKV-Akadémiáján szakértők segítettek átlátni a lényeget.

Folyik a Jeremie program, aktívan keresi a tőkebefektetésre érett vállalkozásokat a Széchenyi Tőkealap, szárnyalnak az üzleti angyalok. Aki viszont beszállt, néhány éven belül szeretne kiszállni. Több száz magyar vállalat számára lesz tehát kérdés a megfelelő második körös szakmai befektető, stratégiai partner megtalálása és addigra a „forgalomképes” üzleti vállalkozás kialakítása.