A banki kölcsön egy, a szerződésben meghatározott időszakra szól, és a felvett összeget rendszeresen törleszteni kell, a banki kamatokkal együtt. Bár a banki forrás visszafizetésének időtartama sokféle lehet, a fő különbség mégis az, hogy a hitel vagyoni fedezetet igényel. Ha egy cég vállalati kötvénykibocsátást alkalmaz, a pénzpiaci forrást általában 2-3 éven belül, az előre megállapított hozammal kell „törlesztenie”.
Azonban a kis- és középvállalkozások túlnyomó többsége számára a gazdasági és hitelpiaci környezet hatásai, illetve a megfelelő fedezet hiánya bizonytalanná teszik a hasonló lépéseket. Nem véletlen tehát, hogy számukra a legkézenfekvőbb megoldás a kockázati tőke bevonása, ahol nincs szükség fedezetre és már meglévő, saját befektetői körre. Főként most, amikor a Jeremie és Magvető alapokban idén még rengeteg pénz elérhető. A feltételek tehát kedvezőbbek – a kötelezettségek teljesítésére azonban ugyanolyan komolyan kell felkészülni.
A cégvezetés a tőkebefektetővel közösen előre, szerződésben rögzíti az időtartamot, ami általában néhány év, illetve az elvárt hozamot, ami évi 12-15 százalék iparágtól, kockázati besorolástól függően. Klasszikus privát kockázatitőke-befektetéseknél az elvárt hozam ennek többszöröse is lehet. Ez az, amit a tőkét befogadó vállalkozás a befektetési időszakot követően a tőkével együtt visszatéríthet a befektetőnek, és az immár megnövekedett értékű cég befektetői tulajdonrésze ezzel visszakerülhet az eredeti tulajdonosokhoz - olvasható a Széchenyi Tőkealapkezelő blogján.
A nemzetközi tapasztalatok szerint az öt éves befektetési időszakok alatt a szakértő tőkebefektetők által megvizsgált és elfogadott fejlesztési tervek végrehajthatók, illetve a környezet változásaiból következő esetleges eltérések közösen, időben kiigazíthatók. Az üzleti tervezésnél előre látni kell, hogy a befektető csak addig tarthatja meg egy-egy cégben ideiglenesen szerzett tulajdonrészét, amíg azt elvei és működési szabályai, valamint üzleti érdekei lehetővé teszik. Ez az időszak változó, de jellemzően 4-6 év. (Továbbra is a stratégiai befektetők irányába történő cégeladás a leggyakoribb exit út a Közép-kelet-európai régióban. Ezért fontos egy potenciális stratégiai partner megtalálása, ám ennek előkészítését időben meg kell kezdeni.)
Előfordulhat az is, hogy a klasszikus módszertől eltérően, a tőkét befogadó cég 2-3 év alatt eljut a növekedésnek arra a pontjára, ahol akár úgy is dönthet, hogy a szerződésben meghatározottnál korábban szeretné kivásárolni a befektető tulajdonrészét. Ilyenkor a felek az eredeti szerződés erre vonatkozó részét mérlegelik és újratárgyalják. Összehasonlításképpen, ha egy 5 éves időszakra az éves hozamelvárás 12-15 százalék, egy mindössze 2 év után lezajló kivásárlásnál a befektetés reális hozama évi 20 százalék körül várható. Ezt a lehetőséget a szakemberek tapasztalatai szerint a cégek szívesen kihasználják, mivel az ilyen korai kivásárlások mögött a cégek oldalán igen dinamikus növekedés áll.
