Kockázati tőke: minden jó, ha a vége jó, de mikor jó?

A tőkebefektetések esetében is érvényesnek tekinthető a közhely: minden jó, ha a vége jó. A befektető és a vállalkozás végső közös célja a sikeres exit, függetlenül a befektetési időszak alatt tapasztalható esetleges hullámvölgyektől. De mit is értünk sikeres exit alatt?

Kép: Pixabay

A cégépítés természetes velejárója, hogy külső, gyakran előre nem látható hatások érik a vállalatot, amelyek akár jelentős mértékben is eltéríthetik a céget az üzleti tervben meghatározott útvonaltól. Az első buktatók jelentkezésekor tehát még semmiképp sem szabad temetni a vállalatot, ahogy a befektetőkre ez általában nem is jellemző. Azonban még érdekesebb kérdés, hogy mikor jön el az a pont, amikor egy befektető kényelmesen hátradőlhet.

A tőkebefektetők akkor tekintik sikeresnek az exitet, ha a befektetés teljesíteni tudja az előzőleg megbecsült hozamszintet. Ez a szint befektetőnként és befektetésenként változó, többek között a cég tevékenységétől, a piac jellegétől, az üzleti tervben szerepelt vállalásoktól és egyéb kockázatoktól függően. Mondhatni, az elvárt minimum éves hozamszint a befektetés sikerességének mércéje. A JEREMIE-alapoknál a magasabb kockázati szintnek köszönhetően ez a szám gyakran 20-25 százalék körül mozog, míg olyan, hagyományos piacokon tevékenykedő tőkealapok esetében, mint amilyen a Széchenyi Tőkealap, 10-12 százalék tekinthető sikerküszöbnek egy múlttal rendelkező, hagyományos iparágban működő vállalkozás esetében. Amely üzletek ettől kockázatosabbak, nem vagy nem hosszú távon bizonyítottak a piacon, ott ez a szám feljebb kúszhat - olvasható a Széchenyi Tőkealapkezelő blogjának legfrissebb bejegyzésében.

Ott a pénz, de nincs kinek adni
Idén, méghozzá az első félévben érdemes lépnie azoknak a cégeknek, amelyek kockázati tőkével fejlesztenék tovább vállalkozásukat – figyelmeztettek a szakértők a Piac&Profit által szervezett konferencián. Jelentős forrás érhető el még ugyanis az idén a Jeremie és a Magvető alapokból.
Az elvárt hozam nem csak a befektető szempontját veszi figyelembe, hanem a piaci benchmarkokat, az adott vállalkozás életciklusát és egyéb, az adott területen feltárt kockázatokat. Az elvárások meghatározásakor fontos, hogy az a vállalat számára stabil, akár hosszabb távon tartható növekedési pályát rajzoljon ki, biztosítva a befektető kiszállása utáni időszak potenciális sikerét is.

Mivel a befektető rendszeresen monitorozza a vállalat eredményeit, figyelemmel tudja kísérni az üzleti tervben kitűzött célok teljesítésének folyamatát, és szükséges esetben szakmai segítséget nyújthat, illetve a problémák kiküszöbölése érdekében – bizonyos feltételek teljesülése esetén – beleszólhat a fontos döntésekbe. Bár az első egy-két év eredményeiből még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni az exit sikerességére vonatkozóan, a befektetési időszak végéhez közeledve már egyre egyértelműbbé válik a kép. Azonban fontos megjegyezni, hogy az elvárt hozamszint elérése az utolsó befektetési év eredményeitől is függ, így szinte az utolsó negyedévig nem lehet teljes bizonyossággal elmondani egy befektetésről, hogy sikeres-e. Ennek olykor az ellenkezője is igaz: egy gyenge utolsó egy-két negyedév az addig sikersztorinak tűnő befektetést könnyen eladhatatlanná vagy jelentősen olcsóbbá teszi.

Fontos különbség az EU elvárásai szerint startupokra és korai szakaszra koncentráló JEREMIE-alapok és a hagyományos iparban tevékenykedő cégekbe fektető befektetők között, hogy míg a magas kockázat, a nagyobb befektetési összegek és elvárt éves hozamszint miatt a „JEREMIE-cégek” esetében nagyobb valószínűséggel történik az eladás harmadik fél felé, addig például az SZTA portfóliócégei és alapítói az üzleti terv teljesítésével képessé válnak az Alap számára értékesített üzletrész visszavásárlására.

Nem csak startupot keres a kockázati tőke
Milyen különbséget látnak a kockázati tőkések egy startup és egy piacon régóta működő vállalkozás között? Van-e visszaút, ha kiderül a befektetés nem hozta be a hozzá fűzött reményeket? Detrekői Lászlóval, a Portfolion Kockázati Tőkealap Zrt. által kezelt Fordulat Tőkealap befektetési igazgatójával beszélgettünk.

Véleményvezér

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo