A rendszerváltás környékén alapított hazai cégek többsége mostanában szembesül az utódlás problémájával. Ezt a kérdést azonban nem lehet önmagában megoldani – mondja Ferencz Gyöngyi, a VGD Ferencz and Partner audit partnere.

– Holisztikusan kell megtalálni a gyógymódot a cégek estében is, nem lehet utódlási problémákat kezelni a jogi környezet figyelembevétele nélkül, vagy a legoptimálisabb adózási megoldást megtalálni anélkül, hogy a társaság pénzügyi körülményeit szem előtt ne tartanánk. Ugyanakkor a jó megoldás minden cég esetében egyedi. Ismerni kell az adott szektort, a társaságot, a pénzügyi és jogi környezet lehetőségeit, aminek segítségével megtalálható az optimális megoldás a cég számára. A hosszú távú tervezéshez pedig sok esetben a határon átnyúló ismeretekre is szükség van. Ilyenkor hasznos lehet tanácsadó segítségét igénybe venni, hiszen kevés helyen áll minden szaktudás rendelkezésre a cégen belül.

A külső szem egyébként is sokat segíthet a kritikus kérdések megoldásában, mint a most oly sok cég számára aktuális cégátalakítás, utódlás. Általános elixír nincs, van, ahol a külföldi befektető bevonása az üdvözítő, máshol a konkurenciával való összeolvadás. És persze van, ahol a következő generáció veszi át a stafétabotot.

A rendszerváltáskor alakult cégek első számú, sokszor egyszemélyi vezetői ugyanis lassan átlépik a nyugdíjkorhatárt, és valóban úgy érzik, szeretnének kiszállni a mindennapi üzletmenetből. De nem csak ezért aktuális kérdés a cégek átstrukturálása. A válság is átdolgozta a piacot, a pénzügyi szabályozó rendszert és a vállalkozók működésének környezetét. Az átalakulási folyamat pedig arra ösztöni a vállalkozásokat, hogy gondolják át, hogy a saját portfóliójukon belül melyek a jövedelmezőbb tevékenységek, mi az, amire nagyobb figyelmet lenne érdemes fordítani, és mi az, amit talán jobb lenne elhagyni, mit kéne esetleg hozzáépíteni a céghez, vagy éppen hogyan kéne szétválasztani az optimális működés érdekében.

Merre van előre?

Az induló és fejlődő cégek esetében a dolog egyszerűbb, mindenki a növekedésre koncentrál – mondja a szakértő. Az érett vállalkozásoknál (amelyek közé mostanra sok sikeres hazai kkv is tartozik) nem ilyen egyszerű a kérdés.

– A növekedés után most jön a cégátstrukturálás időszaka. Természetes, hogy 25 év után már nem csak a cégalapítás és fejlesztés az irány. Elképzelhető, hogy esetleg érdemes megtartani és fejleszteni a cég egy jól működő részét, de megválni másoktól, amelyek inkább csak terhet jelentenek a tulajdonosnak. A cégátstrukturálás Amerikában például bevett dolog, az átalakulásokkal foglalkozó (M&A) tanácsadók ott igen ismertek. A hazai vállalkozók számára azonban egyelőre kissé idegen ez a terület.

A magyar kkv-k hozzáállása kissé rugalmatlan még a csehekkel, lengyelekkel, szlovákokkal összehasonlítva is, de ennek is megvan az oka – mondja a szakértő.

Nem mindig csak előre kell menni
Kép: PP/FörsterTamás

– A magyar vállalkozói réteg rendkívül bátor, innovatív, képes gyorsan dönteni, találékonyságban és túlélőképességben még európai szinten is élen jár. Ez nagyon fontos a sikerhez, árnyoldala viszont, hogy az ilyen karakterű vállalkozók hajlamosak azt gondolni, hogy amit ők tesznek, az mindig a legjobb megoldás. Sokan éppen itt követik el a hibát: csak magukban bíznak, hiszen maguknak köszönhetik a cég felépülését, sok esetben a válság túlélését, és nehezen tudják elfogadni, hogy új szelek, új aspektusok, új gondolatok jelentek meg, esetleg az új szabályokhoz való igazodást jobban segítheti egy külső, harmadik szem, amely új területeket nyithat az üzletmenettel kapcsolatosan. Ez paradigmaváltás, amely révén egy másik szintre lehet emelkedni. A lehetőségek felismeréséhez azonban sok esetben – éppen a korábban említett lelki beállítódás miatt – szükség lehet külső tanácsadóra.

Az átalakulás szakasza még csak most indult el itthon, fel kell készíteni rá a hazai vállalkozókat – mondja Ferencz Gyöngyi. Beszélni kell róla, ismerkedni vele. A problémákat persze már látják az üzletemberek, csak esetleg még azt nem látják tisztán, hogy azokra sok esetben a cégátalakítás lehet a megoldás.

Itt az idő tervezni!

Egy okos vállalkozó mindig hosszú távra tervez, ezért ha most még azonnal nem is akar változtatni valaki, fel kell mérni a jelenlegi helyzetet és a jövőbeni lehetőségeket és azok lehetséges kimeneteleit is.

– Nagyon fontos, hogy ne az utolsó pillanatban kényszerüljünk esetleg elhamarkodott, nem kellően átgondolt döntésekre. Tudni kell, miben gondolkodhatunk, mert néhány éven belül szükség lehet rá. A cégátalakítás szükség esetén akár néhány hónap alatt megoldható, de az exit tervezése esetében legalább két-három évre előre kell tudni tervezni. Nyugdíj-előtakarékossági számlát sem akkor nyitunk, amikor már szükségünk lenne a pénzre. Egy céget sem lehet egyik napról a másikra átadni valakinek, arra tudatosan kell készülni.

A felkészülés első lépéseként nagyon fontos, hogy a vezető tisztában legyen jelenlegi helyzetével. Szükség van egy állapotfelmérésre – ahogyan az orvos is ezzel kezdi, ha megvizsgál egy beteget. Ha ez a „röntgenfelvétel” megvan, sokkal könnyebb a jelenlegi helyzet és a jövő szálainak összeszövésével egy jó pénzügyi-üzleti stratégiát kidolgozni.

Vannak kötelező gyógyeljárások és vannak olyanok, amik már – a hasonlatnál maradva – a wellness kezelés részei. Hogy növeljük a cég ismertségét, vagy tiszta képünk legyen a cég pénzügyeiről alapvetően szükséges a túléléshez. A következő szint pedig olyan finomítási eljárásokat jelent, ami által a céget még jobban fel lehet készíteni a választott exitelési megoldásra – mondja a szakértő.

– Ha például külföldi befektetőnek szeretnénk értékesíteni a céget, akkor érdemes mielőbb bevezetni a nemzetközi sztenderdeket, ISO szabványokat, alkalmazni a pénzügyi riport nemzetközi szabványait, és többet fordítani a környezetvédelmi fejlesztésre. Ne felejtkezzünk el a HR-területről sem, hiszen minden üzletben az egyik legértékesebb dolog a cégben lévő szakértelem. Fontos az is, hogy egy vállalkozó készüljön arra, hogy hogyan fog alkalmazkodni a piaci körülményekhez, a jövőben várható változásokhoz. Az állapotfelmérést követheti a jövő modell kidolgozása.

Engedjük, hogy segítsenek!

A magyar vállalkozók sokszor romantikus képet ápolnak arról, hogy hogyan veszi majd át a leszármazottjuk az üzletet, és nehezen változtatnak az eredeti elképzelésen. Máskor pedig az a gond, hogy túlságosan erős érzelmi kötelék fűzi a tulajdonost a céghez, amit nem képes elengedni.

Pedig a külső befektető nemcsak kényszermegoldás lehet, sok esetben kifejezetten jót tesz a cégnek – hangsúlyozza Ferencz Gyöngyi. Nem csupán tőkét, hanem, ami legalább ilyen fontos, új know-how-t is hozhat a cégbe, ami új lendületet adhat a fejlődésnek.

– A mondás szerint, ha többen tolnak egy szekeret, az gyorsabban halad – a magyar vállalkozásoknál ez mégsem gyakori. Sokszor egyetlen tulajdonos irányít, ami nagy kockázat. Külföldön még a tradicionális családi vállalkozások esetében is sokkal jellemzőbb, hogy legalább több családtag között oszlik meg ez a felelősség. A magyar vállalkozóknak is be kéne látni, hogy többet profitálhatnak, ha legalább bizonyos részben más befektetők számára is hozzáférhetővé teszik a vállalkozást. Az üzleti életben manapság szinte villanásszerűek a változások, azonnal kell alkalmazkodni új irányvonalakhoz, ami sokkal könnyebb, ha nem vagyunk egyedül, és ha pontosan tisztában vagyunk azzal, hol is állunk, és merre tartunk.

Hogy lesz vonzóbb a cégünk?

Az átalakulás, exit tervezése során fontos szerepe van a cégértékelésnek.

Az értékelésnek több évtizede kialakult nemzetközi gyakorlata és komoly technológiája van. Eszköz- és piaci alapú megmérettetésből áll össze, ezek mellett számos módosító tényezőt figyelembe véve alakítják ki a végső értékelést a könyvvizsgáló szakemberek. (Itt olvashat róla részletesebben.)

Előfordulhat például, hogy a cég ismeretlensége miatt a benne lévő, még csak potenciálisan eladható tudás nem ér sokat a piacon. Például egy kutatásfejlesztő cég esetében a kis jövedelmezőség gyengeségnek tekinthető. Ha a vállalkozó nincs tudatában, hogy hogyan kell ismertté tenni a fejlesztéseit nemzetközi piacon, akkor a cég értéke rendkívül kicsi. Ha viszont tudatosan készül az elismertség növelésére – természetesen ehhez is szükség van befektetésre –, akkor az érték jelentősen nőhet – magyarázza a szakértő.

Fordított eset lehet egy jól jövedelmező vállalkozás, amelynek van helye a piacon, belülről mégis beteg. Például nagy a fluktuáció, így nem lehet hosszú távon építeni a meglévő szakértelemre, vagy torzak a pénzügyek, hiába vannak rendben a fősorok a kimutatásokban. Lehet gond a szerződésekkel is, hiába van például most jó szerződésünk egy vevővel, ha nem dolgozunk előre azon, hogy ez a jövőben is megmaradjon, akkor a jövőkép hiánya csökkenti a vállalkozás értékét.

– Nem csak a pénzügyileg kevésbé jól menő vállalkozásoknál vannak teendők, más esetben is szükség lehet rá, hogy ráncba szedjük a dolgokat. A szabályokat minden vállalkozó ismeri, egy tanácsadó viszont abban tud segíteni, hogy a lehetőségeket és jövőképet is megmutassa. Az új dimenzió megnyitása nagyon nehezen megy egyedül, ebben segíthet egy külső szem – teszi hozzá a VGD szakértője.