A vállalkozói szellem újfajta önértelmezésének lehetünk tanúi a „vén” Európában. A vállalkozásalapítás, a gyors növekedés elérése, majd a néhány éven belüli cégeladás elfogadott gyakorlattá vált. A Roland Berger „Vajon fel tudják törni a kódot az európai startupok?” címet viselő friss tanulmánya rávilágított arra, hogy a startupok a vállalkozói környezet, a tehetség, a vonzerő és a finanszírozás tekintetében meglepően érett gazdasági szereplők.
A jelenkor generációjának startupjai a 2000-es évekre jellemzőnél jóval szilárdabb alapokra építenek és alaptechnológiának tekintik a digitális technológiákat. Schannen Frigyes, a Roland Berger ügyvezetője szerint „Már nem a szoftverek erejétől függ, hogy sikeres vagy sikertelen lesz-e egy innováció. A siker az adatok és az intelligencia összekapcsolásán múlik, mert ez az, ami növeli a tranzakciók számát és a hatékonyságot.”
Európa is jó terep
Míg korábban egyértelműen az Egyesült Államok volt a startup paradicsom, ma már Európa is vonzó alternatíva. Az európai startup-ökoszisztémában ma 400%-kal több akcelerátort és inkubátort találunk, mint 2007-ben, ami jelentősen megkönnyíti az új startup-vállalkozások indítását. A főbb központok Berlin, London és Párizs, amelyből Berlin esete külön figyelemreméltó, mert annak ellenére lett egy kreatív forradalom fővárosa, hogy nincs nagyipara, ráadásul egyetlen DAX-vállalati központ sem található Berlinben. Párizsban szintén több mint 12 000 startup működik, ami nagyrészt kitűnő, különösen a műszaki tudományok terén megmutatkozó tehetségbázisának köszönhető.
A nagyobb európai startupok együttes értéke jelenleg 110 milliárd dollár, hét cég pedig – köztük a német Rocket Internet és a Zalando – 2014 során végrehajtotta első nyilvános részvénykibocsátását. 2015-ben a tőzsdei bevezetések száma Európában figyelemre méltó módon 30%-kal növekedett.
Tehetségek olcsón - ez vonzó
Már nem jelent problémát a tehetségvonzás sem, jóllehet a nyelvi korlátok még a magasan képzett szakemberek számára is kihívást jelentenek, és a munkavállalás korlátozásával kapcsolatos – többek között Németországban is érvényben lévő – előírások sem kedvezőek. Európában kimagaslóan jó az oktatás színvonala: a világ legrangosabb üzleti iskolái közül több is itt található.
Kedvez a startupoknak a vállalkozói környezet is. Habár még nem jött létre egységes európai digitális piac, a szélessávú szolgáltatások penetrációja a csomópontnak számító területeken kitűnő, és az adatbiztonság tekintetében is magas színvonalról beszélhetünk. Európát továbbra is jó ár-érték arány jellemzi: a szenior szoftverfejlesztők még negyedannyiba sem kerülnek, mint a Szilícium-völgyben dolgozó társaik. A prémium irodaterületek bérleti díjának tekintetében még a drágább, európai üzleti csomópontnak minősülő városok (például Párizs) is akár 30%-kal olcsóbbak lehetnek San Fransiscónál. Annak ellenére, hogy a digitális átalakulás töretlenül zajlik a kontinensen, Európa ereje továbbra is az offline területekről, hagyományos értékeiből származik.
A jövőkép
A Roland Berger tanulmányában felvázolt jövőkép három pilléren nyugszik: ezek a gyökeres változást előidézni képes emberek kinevelése, a szükséges, új szabályok megalkotása, valamint egy új, a fenntartható digitális ökoszisztéma kialakítása .
Európa dúskál az innovatív szemléletű tehetségekben – első pillér –, de ahhoz, hogy a kontinens vonzó maradjon a számukra, az EU, a kormányok és az iparszövetségek közös támogatására van szükség. Szükséges továbbá a már meglévő, belső innovációs lehetőségek kihasználása, hidak létesítése a hagyományos cégek és a startupok között, valamint a digitális infrastruktúra bővítése.
A második pillér – az új szabályok megalkotása - nagyobb kihívásokat rejt magában. Schannen Frigyes szavaival: „A digitális piac olyan területein, mint az adatbiztonság, az adatvagyon-kezelés, a fizetési modellek vagy a fogyasztói jogokat biztosító keretrendszerek, Európának kell a legjobb, nemzetközi szinten is elfogadott normákat kidolgoznia.” Ennek eléréséhez szükség van a politikai, illetve az iparági szereplők közötti konszenzus kiharcolására, a kidolgozott szabályok és normák jóváhagyására, a digitális startupok nemzetközivé válásának támogatására, a már létező vállalkozói csomópontok összekötésére, valamint annak biztosítására, hogy a közszférából, illetve a magánszférából induló, különböző kezdeményezések összhangban legyenek egymással.
Az utolsó pillér pedig a vezető szerep felvállalásáról és egy olyan digitális ökoszisztéma kialakításáról szól, amelyben a vásárlók, a cégek, a vállalkozók és a munkavállalók is biztonságban érzik magukat, mert bízhatnak az európai értékekben: a szabadságban, a demokráciában és a jogállamiságban.
A Roland Berger kidolgozott egy rendszert, amelyben a startupok ésszerű módon létezhetnek együtt a hagyományos cégekkel. A Terra Numerata™ elnevezésű platform olyan innovatív keretrendszert biztosít, amelyben az üzleti, a tudományos és a politikai szféra szereplői közösen dolgozhatnak Európa erősségeinek sikeres üzleti modellekbe öntésén.
