Stop gombra csaphat a startup-piac

Túl kevés a hazai startup vállalkozás, és ezzel a kevéssel szemben is sokszor lehetetlen feltételeket támasztanak a potenciális befektetők. A Jeremie tőkeprogramra szánt pénz jelentős része így „bennragadhat”.

Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?

Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!

2025. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Inkább a stop gombot nyomják meg a startupok – Kép: SXC

Az NFÜ 2013. júniusi adatai szerint a Jeremie II. Tőkeprogram keretében az első negyedév végéig összesen 18 milliárd forintnyi kockázati tőkét folyósítottak 75 db vállalkozásnak. Ez időarányosan lemaradást mutat, hiszen a 2010 nyarán indult tőkeprogram célja, hogy 2013. december 31-ig 48 milliárd tőkét helyezzen ki magyar startupokba. Az eddig 3 éve, nagy piaci sikerrel működő programban elképzelhető, hogy év végére rossz esetben akár 18 milliárd forintnyi befektetés is „bennragadhat” – értesült az InsiderBlog.

A Jeremie II. programban indult tőketársaságok a várható csaknem tucatnyi befektetés helyett az árpilisi indulás óta idén nyár végéig kb. 3-4 db új befektetést eszközöltek. Legalábbis ennyiről értesültek a piac szereplői. Tehát az összesen 3 nagyobb tőkeprogramból (Jeremie I-II-III.) és 2 éven belül elköltendő 105 milliárdból álló program hiába indult sikeresen a régióban, vagy ismert már a környező országokban is, ha a folyamat 2013-ban megtorpanni látszik – legalábbis a végső kedvezményezettekhez eljutott pénz tekintetében. (Pedig sikerek bőven akadnak.) A piaci szereplők ennek okát több körülményben látják: egyrészt – a befektetői vélemények szerint – a jobbára 1-1,5 millió eurós nagyságrendű befektetési tartományban nincs elegendő, hazai potenciális, befektetési célpont, nem indul elegendő startup.

Másrészt – a startupalapítók szerint – azért nem jut el megfelelő ütemben a hazai kisvállalkozásokhoz az európai uniós forrásból finanszírozott kockázati tőke, mert a kockázati tőketársaságok egyre „keményebb” és sokszor vállalhatatlan feltételeket támasztanak a startupokkal szemben. Így – a tapasztalatok szerint – nem ritka, hogy a magyar tőkealapok képviselői a startup vállalkozással több mint 9–12 hónapos, elhúzódó tárgyalás folytatnak, vagy például 75–90 százalékos (!) többségi részesedést kérnek tőle. Ez ellentétes a nemzetközi gyakorlattal, és piacilag is káros folyamat, hiszen a nemzetközi startupokban jobbára kisebbséggel rendelkeznek a külföldi tőketársaságok.

Tudatosan kell készülni a forrásbevonásra
Közel öt éve fojtogatja a válság a vállalkozásokat. Azoknak a cégeknek, amelyek az életben maradás mellett döntenek, lépniük kell: a tartalékok elfogytak, a kivárás taktikája a legtöbb esetben eddig nem hozott eredményt. Kevés az esély arra, hogy ez a jövőben magától változni fog. Ahhoz persze, hogy a cégek tegyenek valamit a helyzet javítása érdekében, a világos elképzelések, tervek mellett forrásra lenne szükség. Milyen lehetőségek állnak a vállalkozások rendelkezésére ezen a területen? A kérdésre az Ernst & Young szakértőinek segítségével kerestük a választ.
Az is igaz viszont, hogy a hazai startupokban általában nincs meg az a vállalkozói tapasztalat, amely előrevetíti, hogy a nemzetközi piacon jól fog teljesíteni a csapat. (Tippeink a vállalkozói készségek fejlesztéséhez.) Szinte az összes hazai szereplőre – az ötletgazdára, a befektetőkre, a segítő szervezetekre – jellemző a tapasztalatlanság, és ma még azok, akik megoszthatnák tudásukat, a hazai sikersztorik – a Prezi, az IND, a Ustream, a Nav&Go vagy a LogMeIn – alapítói, aktívan tevékenykednek a vállalatukban. (A LogMeIn vezetőjéről nemrég reppent fel a hír, hogy kiszáll az operatív vezetésből. Vele korábban készült interjúnkat itt olvashatják.)

Hogy mit keres egy befektető, arról részletesebben itt olvashat!

A blog számításai szerint, három éven belül kb. 15 ezer új startupnak kellene indulni hazánkban ahhoz, hogy a piacra lépő jeremie-s tőketársaságok hatékonyan válogathassanak a legjobb startupok közül, és elkölthessék a pályázaton elnyert (70%) és saját forrásból (30%) létrehozott 105,8 milliárdos, teljes kockázatitőke-forrást. Ezzel szemben a gyakorlatban kb. évi 200 új startupötlet keletkezik, mert egyelőre hiányoznak azok a mechanizmusok (pl. inkubációs és akcelerációs programok), amelyek elősegítenék a startupok megfelelő üzleti keretrendszerrel történő, tömeges elindulását, ezzel erősítve a hazai kisvállalkozások további fejlődését és új munkahelyek teremtését. A helyzeten az sem lendített, hogy az innovatív kisvállalkozásoknak indított pályázatban komoly hibák voltak.

A startup-piaci korrekcióra ugyanakkor pozitív és piactámogató fejlemény, hogy Cséfalvay Zoltán, NGM államtitkár vezetésével szeptember elején elindult „Budapest HUB” néven egy szakmai munkacsoport, amelyet a startup-piac véleményformáló szakemberei alkotnak. Az NGM felkérésével létrejött, 30-40 fős szakmai grémium célja, hogy megvizsgálja és feltárja a hazai startup-piac szereplőinek igényeit. A munkacsoport „Budapest HUB” című tervként, amolyan regionális startup-központ tervével számol, és az eddigi hazai startupsikerek folytatására tervez kormányzati ösztönzőket és támogatási programokat indítani a 2014-es időszaktól.

Új lehetőségek vállalkozások finanszírozására
A vállalkozások finanszírozási problémáinak megoldása a válság kitörése óta kulcskérdés. E területen jelenthet számottevő előrelépést az uniós forrásból finanszírozott kis- és középvállalati kockázati tőkeprogram kibővítése. A jövőben uniós jóváhagyással nagyobb értékű befektetéseket is megvalósíthat a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA), s befektetőtársak bevonásával a korábbi 200 ezer euróról akár 750 ezer euróra is növekedhet az SZTA általi befektetések egyedi értékhatára. Mindemellett az Európai Bizottság engedélye alapján az SZTA tőkéstársat is bevonhat egyes befektetéseihez.

Véleményvezér

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak 

Árkorlátozás ide, vagy oda, azok mennek felfelé.
2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia

2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia 

Szépen gazdagodott a Matolcsy gyerek.
A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak

A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak 

Orbán Viktort kifejezetten negatív színben tüntetik fel cseh plakátokon.
Kiderült miért vonta vissza vámjait Trump

Kiderült miért vonta vissza vámjait Trump 

A közgazdászok pártállás nélkül visítanak.
180 fokot fordult Orbán Viktor és Donald Trump barátja

180 fokot fordult Orbán Viktor és Donald Trump barátja 

A politikusok némelyike felülmúlja a szélkakasokat.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo