A Jeremie programokkal megcélzott vállalkozói kör esetében, azaz az induló és növekedési szakaszokban lévő társaságoknál a működéshez szükséges tőke biztosítása jelenleg komoly nehézségekbe ütközik. A bankhitel szelektív és drága, így főként családi, ismerősi körből, illetve pályázati pénzek révén juthatnak forráshoz. Ebben hozott változást a kockázati tőkealapok piacra lépése. Az első, 2010-ben indult program sikerét befektetői szempontból Herczku György szerint majd akkor lehet megítélni, ha lesznek már kiszállások azaz az alapok értékesítik az első befektetéseiket, ekkor derülhet ki, hogy az induláskor mennyire születtek jó döntések.
Küzdelmes év lesz 2013
Az alapkezelők által most pályázható programra jelentkezők abból a szempontból könnyebb helyzetben lesznek, hogy nem egy teljesen új területen kell megkezdeniük a tevékenységüket. Figyelembe véve azonban, hogy a Jeremie I. keretében indult alapoknál a tőkekihelyezés időszaka 2013 végén zárul, a működés első éve küzdelmesnek ígérkezik a szakember szerint, bár ez a vállalkozók számára kedvező helyzetet teremt, hiszen komoly verseny indul majd a jó sztorikért.
Mindezzel együtt Herczku György pozitívan értékelte az új program 2013-as startját, hiszen lesz egy átmeneti időszak, amely biztosítja a folyamatosságot. Mindemellett további előny, hogy az új kiírás keretében már nagyobb összegű, érettebb szakaszban járó projektekbe is be lehet fektetni.
Magasak a hozamelvárások
Arról, hogy elsősorban milyen cégek számíthatnak a kockázati tőke érdeklődésére Herczku György elmondta, hogy a hozamelvárások éves 15-30 százalék között mozognak. Ilyen paramétereket elsősorban az IT szektor, illetve azon szolgáltatási területek képesek biztosítani, amelyek révén számottevő költséghatékonyság-javulás érhető el a felhasználóknál. Ezen túlmenően továbbra is az egészségügy és biotechnológia lehet a fókuszban. A KBC emellett olyan iparágakban is gondolkodik, amelyekben Magyarországnak versenyelőnye lehet, ezek egyikeként az élelmiszeripar merülhet fel lehetőségként. Bármely szektorról legyen is szó, alapvető követelmény a külpiaci részvétel, számottevő növekedési lehetőség ugyanis jelenleg enélkül nem biztosítható.
A komoly hozamelvárások szűkítik azt a kört, amely cégek a kockázati tőkealapokból finanszírozhatók, ráadásul a magyar vállalatvezetők többsége tart a magántőke befektetőktől, mert félnek a bekebelezéstől, az irányítás átvételétől. Herczku György e problémafelvetésre reagálva kiemelte, hogy ezek a félelmek megalapozatlanok. Egy normális pénzügyi befektető számára nem csupán az ötlet a fontos, hanem egy olyan menedzsment megléte is, amely képes ezt megvalósítani, tehát az alap épp a vállalkozás menedzsmentjébe fektet - hangsúlyozta a szakember. Tény ugyanakkor, hogy az ilyen tőke megjelenése számos területen változással jár, amelynek előnyei, s hátrányosan értékelhető következményei is lehetnek - tette hozzá.
Bővülő kapcsolati rendszer, hitelesség
Az előnyök között Herczku György kiemelte, hogy a pénzügyi befektető nem csupán tőkét, hanem kapcsolati rendszert is hoz magával mind a vevői, mind a szállítói oldalon. Célja, hogy segítse a céget a gyorsabb fejlődésben és az eredményesség javulásában, ha csak kontrollálni, ellenőrizni akar a befektető, az súlyos hiba.
Önmagában az a tény továbbá, hogy a vállalkozásban pénzügyi befektető jelent meg, érdemben növeli a vállalkozás hitelességét. Egyfajta garanciája ez az átlátható, ellenőrizhető működésnek, amely egyértelműen jobb feltételek elérését teszi lehetővé a vevőkkel, a szállítókkal és a bankokkal egyaránt. Sőt, a munkavállalók felé is fontos üzenet, könnyebbé válik a jól képzett alkalmazottak megnyerése a társaság számára.
Ezzel párhuzamosan persze tudomásul kell venni néhány változást is. Egyrészt azt, hogy minden lényeges, stratégiai döntésről egyeztetni kell az alapítóknak a befektetővel. Másrészt azt, hogy a transzparens, jogszabályoknak megfelelő működés elengedhetetlen feltétel, ezek nélkül az együttműködés nem képzelhető el.
A kockázati tőke átmeneti forrás
Mindemellett látni kell továbbá azt is, hogy a kockázati tőke átmeneti forrást jelent, a pénzügyi befektető a gyors (az alap lejáratáig terjedő időn belüli, de ideálisan 4-5 éves), s minél eredményesebb kiszállásban érdekelt, magyarán abban, hogy az induláskori befektetését a legjobb áron értékesítse. Elsősorban olyan partnert keresnek, akiknek a céljaik ehhez hasonlók.
Akik családi vállalkozást építenek (abban bízva, hogy majd gyermekeik is folytatják, amit elkezdtek) nem feltétlenül érdemes ilyen forrásbevonásban gondolkodniuk. Lehet ugyan arról szó, hogy a pénzügyi befektető részesedését másik pénzügyi vagy szakmai befektetőnek értékesíti, esetleg sor kerülhet tőzsdei bevezetésre (megtartva a vállalkozó kontrollját a cég felett), ám az olyan elképzelés, hogy a vállalkozó majd egy későbbi időszakban visszavásárolja a pénzügyi befektető részesedését, illúzió, hacsak nincsenek olyan egyéb érdekeltségei, amiből ehhez a forrást biztosítani képes.
A KBC Tőkealap-kezelő Zrt. - az egyebek mellett a K&H bankot is magában foglaló - a KBC csoport hazai érdekeltségeinek stratégiájához igazítottan azért lép be erre a piacra, hogy a kis- és középvállalatoknak eddig értékesített banki termékek mellett egyéb finanszírozási lehetőséget is kínáljanak. Herczku György kiemelte ugyanakkor, hogy a program méreteiből eredően siker esetén hozzájárulhat a hazai növekedési kilátások javulásához is.
