Május 31-gyel járt le a határideje, hogy a Jeremie kockázati tőkealapok kezelői kihelyezzék kis- és középvállalkozásoknak a rájuk bízott 131,5 milliárd forintot. Az alapkezelőknek be kellett fektetnie a határidőig a rájuk bízott kockázati tőke legalább 75 százalékát, azaz 105 milliárdot hazai kis- és középvállalkozásokba. Méghozzá úgy, hogy a 89,95 milliárdnyi állami (EU és hazai) forrásból is 80 százalék, azaz 71,96 milliárd érjen célba. E zsinórmértékekbe csak a május 31-ig ténylegesen kifizetett hitelek, valamint a pénzügyileg teljesített befektetések számítanak bele.
A határidőt egy kormányrendelettel módosították, az eredeti 2015. december 31. lett volna. A halasztásra azért volt szükség, mert több alap az eredeti határidőig nem tudta volna teljesíteni az – egyébként sokak által irreálisnak tartott – 75 százalékos befektetési szintet. Ha ez nem sikerül, akkor a megmaradt összegek unióra eső részét vissza kell(ene) fizetniük Brüsszelnek.
Hogy mennyire fontos volt a Jeremie programok szerepe, azt jól mutatja, hogy a tavalyi kockázati tőke befektetések háromnegyedét– a Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) becslései szerint akár 90 százalékát – Jeremie alapok hajtották végre. Fontos szerepe volt a szakértők szerint abban, hogy Magyarország nem maradt le végletesen az innovációs versenyben, hiszen segítségével nagy számú innovatív kkv juthatott jelentős forráshoz. A Jeremie-nek köszönhetően indult virágzásnak a hazai startup ökoszisztéma, és még akkor is jelentős szerepe volt a korai fázisban lévő vállalkozások finanszírozási környezetének változásában, ha a szakértők szerint éppen a magvető fázisú cégek esetében nem oldott meg minden problémát.
Mindenképpen pozitív hatással jártak a Jeremie-alapok, több száz vállalkozás indulhatott el olyan úton, amire önerőből (vagy saját bevételekből) nem lett volna képes – mondta Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere a Piac & Profitnak. Hangsúlyozta azt is, hogy míg a program indulásakor, 6-7 évvel ezelőtt a projektgazdák, vállalkozások, startupok kevéssé tudatosan tervezték a stratégiájukat, üzletüket, ma már jóval felkészültebben keresik meg a tanácsadót vagy a befektetőt.
A Jeremie programoknak lesz folytatása a következő uniós fejlesztési ciklusban is, a korábbi problémák kiküszöbölésére pedig a HVCA is megfogalmazta ajánlásait. Az új program kialakítása még folyik, bizonyos változtatásokról azonban már lehet tudni.
A korábbi programokban az alapok kizárólag öt évnél fiatalabb vállalkozásokba fektethették az általuk kezelt forrásokat, 2016-tól hét évre emelik a korlátot, amely felett a cégek nem kaphatnak Jeremie-pénzeket – mondta el Zsembery Levente, a HVCA elnöke.
Módosítják a finanszírozási arányokra vonatkozó szabályokat is. Az alapokban eddig az EU-források nem tehettek ki többet 70 százaléknál, az új rendszerben viszont egy induló, magvető fázisban lévő vállalkozás akár 90 százalékos arányban is részesülhet uniós támogatásból. Ezt kompenzálva egy értettebb cég csak 60, egy „egészen érett” vállalkozás pedig csak 40 százalékban kaphatna uniós kockázati tőke forrásokat, a többit magántőkének kell állnia.
Horgos Lénárd szerint is fontos módosítani a korábbi Jeremie programot. Véleménye szerint különösen fontos, hogy megfelelően le kell fedni az egyes fázisokat, tehát szükség lehet az inkubálás, pre-seed fázisok esetén is megoldásra, majd a magvető alapok, ill később a növekedési tőkealapok finanszírozása is fontos feladat.
Igény, az lenne rá
Az azonban biztos, hogy lesz tőkehiányos időszak, amíg a következő program elindul – sőt, valójában már itt is van – mondta a Piac & Profitnak a HVCA elnöke. A tender kiírásától számítva 6-9 hónap, mire a források kihelyezhetővé válnak, mondta a szakember, aki szerint ennek alapján 2017. februárja-márciusa előtt akkor sem jelennének meg az új források, ha ma kiírnák a tendert az alapkezelőknek. Ez pedig biztosan okoz majd érezhető forráshiányt, bár a magán alapkezelők és az állami források révén azért nem tűnik el teljesen a tőke a magyar piacról – mondta Zsembery.
A Csuhaj a Piac & Profitnak úgy fogalmazott, „még néhány ilyen Jeremie-program kellene ahhoz, hogy az uniós átlagot elérjük”. Persze nem csak ezért lenne szükség a Jeremie folytatására: az első körös befektetések mellett szükség lenne a második harmadik körös befektetések támogatására is, de uniós illetve költségvetési források kellenének az inkubációs környezet támogatására is. A fejlődésnek most ugyanis az a gátja, hogy egyszerűen nincs elég jó projekt, olyan startup, amiben lehetőséget látnának a befektetők – mondta az SZTA elnöke.
Timár-Farkas