2017. július 6-án, a sikeres tőkebevonást követően, a Waberer’s vezetői ünnepélyes csengetéssel indították el a kereskedést a Budapest Értéktőzsde (BÉT) részvénypiacán.

Bár a vállalkozások elsősorban a hiteltermékekre gondolnak, ha forrásra/finanszírozásra van szükségük, valójában számos esetben lízingkonstrukciókat alkalmaznak – derül ki a Magyar Lízingszövetség megrendelésére készült GfK-kutatásból. A 300 millió forintnál nagyobb árbevételű cégek 30 százalékának van lízingszerződése, az alacsonyabb árbevételű cégeknél ez alacsonyabb, de a Lízingszövetség szerint növekedhet az arány a jövőben.

A vállalkozások közel negyede nehezen tör ki az otthoni keretekből – derül ki a CIB Bank és a BellResearch közös kutatásából. Itthon a kisvállalatok 22 százaléka ugyanis egy-két személyes családi vállalkozásként működik, pedig néhány egyszerű ötlettel valódi, nyereséget termelő gazdasági szervezetté válhatnának. A CIB szakértői összeállítottak egy listát arról, mit kell ezért tennie a tulajdonosoknak.

Az NHP és a Jeremie-program kifutásával sem maradnak forrás nélkül a beruházni kívánó magyar cégek. Minden eddiginél több uniós forrás érkezik hazánkba, a kockázati befektetők sem tűnnek el, és a tőzsdén is érdemes körülnéznie a magyar kkv-knak – mondták el a szakértők a Piac & Profit által rendezett Cégvezetők Csúcstalálkozóján.

A tőkepiaci törvény módosításának egyik legfontosabb elemeként mostantól nagyobb eséllyel léphetnek tőzsdére a kkv-k, ami a kkv-k tőkebevonását és láthatóságuk növelését is elősegítheti, a banki hitelek mellett pedig fontos finanszírozási alternatívája lehet az uniós pályázatoknak is 2020 után.

2016. május 31-ig kellett a Jeremie kockázati tőkealapok kezelői kihelyeznie kis- és középvállalkozásoknak a rájuk bízott 131,5 milliárd forintot. A kormány közlése szerint ez "szinte teljesült", a cégek viszont alig várják a következő kört. De mikor és milyen lesz?

Nagy Márton BÉT elnök a sajtó nyilvánossága előtt kifejtette, hogy a tőzsde új stratégiával igyekszik fejleszteni a hazai tőkepiacot. A cél az, hogy a magyar vállalatok ne csak kifejezetten a banki hitelekből, hanem tőzsdei forrásbevonásokkal is tudjanak növekedni.

Néhány óra leforgása alatt több mint 8 ezer dollárt gyűjtött össze internetes közösségi kampánnyal egy magyar startup. Ez az eset is bizonyítja, hogy a közösségi finanszírozás járható utat jelent a magyar kisvállalkozásoknak.

A csökkenő hitelkamatok, az élénkülő belső kereslet és a vállalkozások forráshelyzetének némi romlása ellenére stagnálás tapasztalható a forrásbevonási kedv alakulásában, miközben a vállalatok finanszírozási helyzetre vonatkozó várakozásai a következő 12 hónapos időszakra kissé javultak.

A Jeremie 2 egyenként hárommilliárdos növekedési alapjával megegyező feltételű Jeremie 3 alapkezelőit kihirdették a nyáron, és augusztus 31-én lejárt a Jeremie 4 pályázatok beadásának határideje is. Hamarosan újabb alapkezelők jelenhetnek meg a piacon, de kérdés, hogy ez szolgálja-e leginkább az uniós források hasznosulását. A pénzek kihelyezése továbbra is lassú.

A vállalkozás lételeme a fejlődés. Az a vállalkozás, amelyik nem képes erre, előbb-utóbb elbukik. De miből lehet pénz a fejlesztésre, fejlődésre? A kérdésre a Piac&Profit szakértője válaszol.

Mindazoknak, akik tőkebevonási lehetőséget keresnek, legyenek ötletgazdák vagy egy ideje már működő kisvállalkozások, tisztában kell lenniük a sikeres vállalkozás két legalapvetőbb, megkerülhetetlen feltételével.

Közel öt éve fojtogatja a válság a vállalkozásokat. Azoknak a cégeknek, amelyek az életben maradás mellett döntenek, lépniük kell: a tartalékok elfogytak, a kivárás taktikája a legtöbb esetben eddig nem hozott eredményt. Kevés az esély arra, hogy ez a jövőben magától változni fog. Ahhoz persze, hogy a cégek tegyenek valamit a helyzet javítása érdekében, a világos elképzelések, tervek mellett forrásra lenne szükség. Milyen lehetőségek állnak a vállalkozások rendelkezésére ezen a területen? A kérdésre az Ernst & Young szakértőinek segítségével kerestük a választ.

Hiába nagy a kínálat a hazai befektetésitőke-piacon, ha a forrásokat kereső magyar kkv-k nem eléggé felkészültek arra, hogy a befektetők ki is válasszák őket mint vonzó célpontot. Pedig ez a probléma némi felkészüléssel és több információval sokuk számára megoldható lenne. Ehhez nyújt hathatós segítséget a Befektetőkereső című konferencia.

A jelenlegi többszörösére kívánja növelni hitelezési aktivitását az Eximbank, mindezt oly módon, hogy a korábbi tulajdonosi finanszírozás helyett teljes egészében piaci forrásbevonásra térnek át. A csütörtökön lebonyolított első nemzetközi kibocsátás révén bevont félmilliárd dollár egyelőre elegendő az igények kielégítésére, újabb kibocsátásra az exportfinanszírozás iránti kereslet alakulásának függvényében kerül sor – hangzott el a nemrég a Magyar Fejlesztési Bankhoz került intézmény mai háttérbeszélgetésén.