Olcsó pénz kell a cégeknek

A csökkenő hitelkamatok, az élénkülő belső kereslet és a vállalkozások forráshelyzetének némi romlása ellenére stagnálás tapasztalható a forrásbevonási kedv alakulásában, miközben a vállalatok finanszírozási helyzetre vonatkozó várakozásai a következő 12 hónapos időszakra kissé javultak.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

A magyarországi cégek elsősorban olcsó forrásokat keresnek: a válaszadók több mint kétharmada szándékozik vissza nem térítendő támogatást igényelni 2015. őszig.

Mindeközben fokozatos csökkenést követően 2014. őszre 43,8 százalékra olvadt a következő egy évben hitelfelvételt tervező cégek aránya, míg a válaszadók mintegy harmada mutatott érdeklődést a jövőben egy kombinált (önerőből, visszafizetendő és vissza nem térítendő támogatásból álló) finanszírozási termék iránt. Külső tőkebevonást csak minden huszadik cég tervez. (További lendületet adhat a hitelezésnek a jegybank új, NHP+ nevezetű konstrukciója.)

Megtorpant a javuló trend és egyre több cég szenved forráshiányban Magyarországon: 2014. őszre másfél éves szint közelébe (30,6%) ugrott a folyó költségek fedezésének gondjaival küzdő vállalkozások részaránya. A forrásoldali problémákat jelzi továbbá, hogy rekordszintre emelkedett (18,4%) a fejlesztésekbe forrásbevonás nélkül belevágó cégek aránya, s a vállalatok közel fele (44,7%-a) továbbra is forráshiányból adódóan halaszt el bizonyos beruházásokat. A forrásbevonást, ill. a beruházást tervező vállalatok helyett 2014 őszén a kivárásra berendezkedő cégek jelezték elsősorban, hogy kedvezően változott a finanszírozási pozíciójuk, azaz a forráshelyzet javulása kevésbé ad lendületet a fejlesztéseknek, mint korábban - derül ki a Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérésének (MFB Indikátor) legújabb elemzéséből.

Bizonyos kedvező irányú változások ugyanakkor tapasztalhatóak a gazdasági növekedés élénküléséből fakadóan. 2014. tavasz és ősz között a jelentős mértékben belföldi vásárlóerőre támaszkodó szolgáltató szektor legtöbb ágazatában visszaesett a külső forrásra nem szoruló és a beruházást sem tervező (azaz visszafogott tevékenységet folytató) cégek hányada, s a bevételei teljes egészét belföldön realizáló vállalati körben emelkedett legjobban a finanszírozási helyzet javulását érzékelők aránya. Míg 2014 tavaszán a hazai vállalatok negyede (27,4%-a), addig ősszel a cégek harmada (33,4%-a) vélte úgy, hogy kedvezőbb lesz a finanszírozási helyzete a következő 12 hónapban.

A KISEBB CÉGEK IS HOZZÁJUTHATNAK AZ OLCSÓ HITELHEZ
Újabb ötszáz milliárddal bővül a jegybank által 2013-ban elindított Növekedési Hitelprogram. A keret egy új konstrukció elindítására szolgál, amely a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan vállal át hitelkockázatot a pénzintézetektől,  így helyzetbe kerülhetnek a legkisebb vállalkozások is.
2014. tavasz és ősz között megállt a forrásbevonást tervező vállalatok részarányának emelkedése, amely mindkét felmérés idején 57,0% volt, ráadásul a szegmensen belül nőtt az elbizonytalanodók aránya. Ugyanakkor már csak a cégek ötöde (21,4%-a, -2,1 százalékpont tavaszhoz képest) zárkózik el idegen forrás igénybevételétől. A javuló finanszírozási helyzetű vállalatok körében visszaesett, a változatlan vagy romló helyzetű cégek körében erősödött a forrásbevonási kedv, ami találkozik a Magyar Nemzeti Bank 2015. februárban meghirdetett terveivel (NHP+).

A magyarországi vállalatok elsősorban az olcsó forrásokat keresik: a válaszadók mintegy kétharmada (64,9%-a) szándékozik vissza nem térítendő támogatást igényelni 2015. őszig, fokozatos csökkenést követően 2014. őszre 43,8%-ra olvadt a következő egy évben hitelfelvételt tervező cégek aránya, s minden huszadik cég (4,9%) jelezte, hogy külső tőkét akar bevonni a felmérést követő 12 hónapban. A válaszadók mintegy harmada (30,9%-a) fejezte ki potenciálisan az érdeklődését a jövőben kombinált (önerőből, visszafizetendő és vissza nem térítendő támogatásból álló) finanszírozási termék iránt. A konstrukció iránt Kelet-Magyarországon és a döntően belföldön értékesítő vállalkozások körében magas az érdeklődés.

A felmérést megelőző 12 hónapban a cégek 52,2%-a igényelt valamilyen hitelterméket, ami 9,2 százalékponttal magasabb, mint amekkora 2013. ősszel a következő 12 hónapra előretekintve hitelfelvételi szándékot jelző cégek aránya volt. A tervezettet meghaladó arányú hitelfelvételben az erősödő belföldi kereslet, a javuló megtérülési kilátások és a csökkenő hitelköltségek játszhattak szerepet.

A kkv-k húzzák a lízing piacot
Növekedéssel zárta a múlt évet a magyarországi lízingpiac. A jegybanki növekedési hitelprogram 103 milliárd forinttal járult hozzá a 453 milliárd forintos finanszírozott összeghez, ez utóbbi 24 százalékos növekedést jelent ez előző évhez képest – derül ki a Magyar Lízingszövetség összesítéséből. A bővülés motorját a vállalkozások, azon belül is a kkv-k jármű- és eszközbeszerzései jelentették, a Lízingszövetség arra számít, hogy a jövőben is a kkv-k húzzák majd a piacot.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo