Olcsó pénz kell a cégeknek

A csökkenő hitelkamatok, az élénkülő belső kereslet és a vállalkozások forráshelyzetének némi romlása ellenére stagnálás tapasztalható a forrásbevonási kedv alakulásában, miközben a vállalatok finanszírozási helyzetre vonatkozó várakozásai a következő 12 hónapos időszakra kissé javultak.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

A magyarországi cégek elsősorban olcsó forrásokat keresnek: a válaszadók több mint kétharmada szándékozik vissza nem térítendő támogatást igényelni 2015. őszig.

Mindeközben fokozatos csökkenést követően 2014. őszre 43,8 százalékra olvadt a következő egy évben hitelfelvételt tervező cégek aránya, míg a válaszadók mintegy harmada mutatott érdeklődést a jövőben egy kombinált (önerőből, visszafizetendő és vissza nem térítendő támogatásból álló) finanszírozási termék iránt. Külső tőkebevonást csak minden huszadik cég tervez. (További lendületet adhat a hitelezésnek a jegybank új, NHP+ nevezetű konstrukciója.)

Megtorpant a javuló trend és egyre több cég szenved forráshiányban Magyarországon: 2014. őszre másfél éves szint közelébe (30,6%) ugrott a folyó költségek fedezésének gondjaival küzdő vállalkozások részaránya. A forrásoldali problémákat jelzi továbbá, hogy rekordszintre emelkedett (18,4%) a fejlesztésekbe forrásbevonás nélkül belevágó cégek aránya, s a vállalatok közel fele (44,7%-a) továbbra is forráshiányból adódóan halaszt el bizonyos beruházásokat. A forrásbevonást, ill. a beruházást tervező vállalatok helyett 2014 őszén a kivárásra berendezkedő cégek jelezték elsősorban, hogy kedvezően változott a finanszírozási pozíciójuk, azaz a forráshelyzet javulása kevésbé ad lendületet a fejlesztéseknek, mint korábban - derül ki a Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérésének (MFB Indikátor) legújabb elemzéséből.

Bizonyos kedvező irányú változások ugyanakkor tapasztalhatóak a gazdasági növekedés élénküléséből fakadóan. 2014. tavasz és ősz között a jelentős mértékben belföldi vásárlóerőre támaszkodó szolgáltató szektor legtöbb ágazatában visszaesett a külső forrásra nem szoruló és a beruházást sem tervező (azaz visszafogott tevékenységet folytató) cégek hányada, s a bevételei teljes egészét belföldön realizáló vállalati körben emelkedett legjobban a finanszírozási helyzet javulását érzékelők aránya. Míg 2014 tavaszán a hazai vállalatok negyede (27,4%-a), addig ősszel a cégek harmada (33,4%-a) vélte úgy, hogy kedvezőbb lesz a finanszírozási helyzete a következő 12 hónapban.

A KISEBB CÉGEK IS HOZZÁJUTHATNAK AZ OLCSÓ HITELHEZ
Újabb ötszáz milliárddal bővül a jegybank által 2013-ban elindított Növekedési Hitelprogram. A keret egy új konstrukció elindítására szolgál, amely a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan vállal át hitelkockázatot a pénzintézetektől,  így helyzetbe kerülhetnek a legkisebb vállalkozások is.
2014. tavasz és ősz között megállt a forrásbevonást tervező vállalatok részarányának emelkedése, amely mindkét felmérés idején 57,0% volt, ráadásul a szegmensen belül nőtt az elbizonytalanodók aránya. Ugyanakkor már csak a cégek ötöde (21,4%-a, -2,1 százalékpont tavaszhoz képest) zárkózik el idegen forrás igénybevételétől. A javuló finanszírozási helyzetű vállalatok körében visszaesett, a változatlan vagy romló helyzetű cégek körében erősödött a forrásbevonási kedv, ami találkozik a Magyar Nemzeti Bank 2015. februárban meghirdetett terveivel (NHP+).

A magyarországi vállalatok elsősorban az olcsó forrásokat keresik: a válaszadók mintegy kétharmada (64,9%-a) szándékozik vissza nem térítendő támogatást igényelni 2015. őszig, fokozatos csökkenést követően 2014. őszre 43,8%-ra olvadt a következő egy évben hitelfelvételt tervező cégek aránya, s minden huszadik cég (4,9%) jelezte, hogy külső tőkét akar bevonni a felmérést követő 12 hónapban. A válaszadók mintegy harmada (30,9%-a) fejezte ki potenciálisan az érdeklődését a jövőben kombinált (önerőből, visszafizetendő és vissza nem térítendő támogatásból álló) finanszírozási termék iránt. A konstrukció iránt Kelet-Magyarországon és a döntően belföldön értékesítő vállalkozások körében magas az érdeklődés.

A felmérést megelőző 12 hónapban a cégek 52,2%-a igényelt valamilyen hitelterméket, ami 9,2 százalékponttal magasabb, mint amekkora 2013. ősszel a következő 12 hónapra előretekintve hitelfelvételi szándékot jelző cégek aránya volt. A tervezettet meghaladó arányú hitelfelvételben az erősödő belföldi kereslet, a javuló megtérülési kilátások és a csökkenő hitelköltségek játszhattak szerepet.

A kkv-k húzzák a lízing piacot
Növekedéssel zárta a múlt évet a magyarországi lízingpiac. A jegybanki növekedési hitelprogram 103 milliárd forinttal járult hozzá a 453 milliárd forintos finanszírozott összeghez, ez utóbbi 24 százalékos növekedést jelent ez előző évhez képest – derül ki a Magyar Lízingszövetség összesítéséből. A bővülés motorját a vállalkozások, azon belül is a kkv-k jármű- és eszközbeszerzései jelentették, a Lízingszövetség arra számít, hogy a jövőben is a kkv-k húzzák majd a piacot.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo