Nagy Márton, a Budapesti értéktőzsde nemrég kinevezett elnöke a BÉT sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az uniós források ciklusának kifutásával, a jegybank Növekedési Hitelprogramjának végéhez közeledtével, a költségvetési hiány nulla felé haladásával egyre csökken az állam szerepvállalása a vállalati szektorban. "Ami marad: a bankhitel és a BÉT" - mondta. 2019-2020 környéke kritikus ponttá válik, mert szűkülnek a forrás lehetőségek és tisztán piaci alapokra helyeződik a finanszírozás, amelyben a BÉT szerepe erősödhet. Erre a vállalati szektornak Nagy Márton szerint nagy szüksége lesz - a GazdaságTV összeállítása szerint.
Elmondása szerint egy erős gazdasághoz erős tőkepiac szükséges, de a magyar tőkepiac fejlettsége viszonylag alacsony szinten áll a maga 18%-os tőkepiaci kapitalizációjával. Volt ez magasabb értéken is, akár 30%-on, de nálunk a szomszéd országokkal ellentétben lecsökkent az elmúlt években a tőzsde súlya a gazdaságban.Viszonylag magas bankhitel/GDP mutatkozik a magyar gazdaságban. Ezzel Nagy szerint nincs baj önmagában, de az a kérdés, hogy ennek a növelése jó irányba tolja-e nemzetgazdaság fejlődését, amíg a tőkeellátottság nem erősödik ezzel párhuzamosan. 2020-ig ezért lesz szükséges megerősíteni a magyar tőkepiacot. A tőzsdeelnök emlékeztetett, hogy minél magasabb a banki finanszírozás, annál fejlettebb az ország, de ez csak egy bizonyos szintig igaz. Ha túlságosan eladósodott a vállalati szektor, az már nem egészséges, sőt, kontra-produktív. Ezzel szemben, ha minél nagyobb a tőzsdei kapitalizáció, annál nagyobb a gazdaság fejlettsége, itt már egyenes arányban van a tőkepiaci kapitalizáció és a gazdaság általános helyzete. A minőség is nagyon fontos, nem csak a mennyiség.
