A 2009-ben meghirdetett első JEREMIE program nyomán a kockázati tőke szektor korai stádiumú, úgynevezett venture capital típusú befektetéseket megvalósító ágazata új lendületet kapott. Az első, s a 2012-ben meghirdetett második program keretében egyre több kockázati tőkealap-kezelő alakult meg, amelyek – jórészt európai uniós, kisebb hányadában magánforrások bevonásával fokozatosan hozták létre kockázati tőkealapjaikat. Ezek befektetési aktivitása az elmúlt években folyamatosan nőtt; az első program keretében elindult alapok pedig – az időközben 2015. december 31-ig meghosszabbított – befektetési időszakuk végéhez közelednek – derül ki a Magyar nemzeti Bank elemzéséből. (Bár itthon látszólag még korai lehet az exitekről beszélni, jobb, ha tudjuk, mire számítsunk. Mit tegyen az a cég, amely már az exitre készül? Itt olvashat erről bővebben.)
A vizsgált időszak forrásgyűjtéseinek, befektetéseinek bő 70 százaléka JEREMIE alapokhoz kapcsolódik. A források döntő hányada így uniós forrás, miközben szembetűnő a kockázati tőke esetében hagyományosnak tekinthető intézményi befektetőktől (például nyugdíjalapok) érkező források nagyon alacsony mértéke. A kínálati oldalon a banki források jelen vannak, ám a vizsgált időszakban e szektor hozzájárulásainak többsége állami hátterű bankoktól érkezett.
(A kockázati tőkével kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre itt olvashatja a válaszokat!)
Ami a befektetések finanszírozási funkció szerinti megoszlását illeti, mind a befektetések száma, mind azok volumene alapján a start-up cégekbe történő kihelyezések voltak a meghatározóak. Ezt a JEREMIE programok kiírási feltételei is erősítették. Ezzel ellentétben a befektetések számánál és volumenénél is szembetűnő a magvető (seed) szegmensbe irányuló befektetések alacsony mértéke. Utóbbi szektor a 2012 júniusában meghirdetett Közös Magvető Alap Alprogram kiírásával került előtérbe.
2010-től 2014. első félévéig a teljes kockázati tőkealap-kezelői szektorban 50 befektetést zártak le (exit), amelyek többsége nem a JEREMIE alapokhoz köthető. Az exit ügyletek darabszáma alapján a kiszállások 62 százaléka úgynevezett trade sale volt. Ennek során a részesedést az adott portfoliótársasággal azonos iparági harmadik félnek értékesítették. Az elmúlt években létrejött kockázati tőkealapok befektetési teljesítményének megítélése nagyon korai lenne, hiszen még a befektetési időszak sem zárult le. A nemzetközi iparági tapasztalatok szerint – a szektorra jellemző „hüvelykujj-szabály” alapján – ugyanakkor megállapítható: e kockázatos iparágban a befektetések nagyságrendileg 20 százaléka zárul pozitív hozammal. Az ezeken elért nyereség viszont ellentételezheti a többi befektetés veszteségeit.
Az alapkezelési díjak itthon kissé meghaladják a nemzetközi szinten tipikus értéket (2 százalék). Figyelembe veendő azonban, hogy a hazai alapok mérete nemzetközi összehasonlításban kicsi, másrészt egy alapkezelő működési költségei alulról korlátosak. Az alapok másik fő költségneme, sikerdíjak mértéke igazodik a jellemző nemzetközi értékhez (20 százalék).
A JEREMIE alapok működése számára az uniós és a hazai pályázati kiírások feltételei korlátokat jelentenek. Az alapok például kizárólag tőkét emelhetnek, korlátozott a befektetési periódus, s a kockázati tőkebefektetések szempontjából Magyarországot nem indokolt régiókra bontani. Mindezek ellenére a piacnak szüksége van a JEREMIE típusú megoldásokra. A befektetési aktivitást szemléltető adatok alapján pedig a nagyon korai fázisú befektetéseknél akár még nagyobb állami szerepvállalásra is szükség lehet. A támogatási programok uniós szabályozási feltételeinek kedvező változásai pedig a piac további fejlődését mozdíthatják elő.
