A Nemzeti Fejlesztési Tervnek (NFT) a vállalkozókhoz, önkormányzatokhoz, nonprofit szervezetekhez öt operatív programon keresztül eljutó 300 milliárd forintjáról beszélt a konferencia első szekciójának nyitóelőadásában az uniós támogatások koordinálásáért felelőskormányzati intézmény, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke, Szaló Péter. A fejlesztési források bővülni fognak az elkövetkezendő években. A mi dolgunk az, hogy felkészüljünk a források hatékony és koordinált lehívására és felhasználására - hívta fel a figyelmet az elnök.

Balogh Zsolt György, a Pécsett működő Informatikai és Kommunikációs-jogi Kutatóintézet elnöke a jelenlegi információs forradalom jogi viszonyrendszerét vázolta fel. Nem szükséges az információs társadalom szabályozása érdekében valami teljesen újat kialakítani – mondta –, célszerűbb, ha a jelenlegi szerkezetet, a köz-, a polgári és a büntetőjogi területeket alapul véve alkalmazkodik a jogi szabályozás az új viszonyokhoz.

A legfiatalabb korcsoport háromnegyed része már internethasználó, ám a hatvanon túliaknak csak a két százaléka él az internet kínálta lehetőségekkel – tért vissza azalapadatok elemzéséhez Fábián Zoltán, a Tárki kutatásvezetője. A volt szocialista országok között Magyarország a lemaradók között van. A digitális szakadék sokféle kategóriában kimutatható, azonban az elmúlt három évben csökkentek az egyenlőtlenségek, elsősorban a jövedelmek szerinti nagy különbségek.

Hiányzó elkötelezettség

Kürti Sándor, a Kürt Rt. elnök-vezérigazgatója autós hasonlattal igyekezett megmagyarázni a mai helyzetet: amíg kevés volt az autó az utakon, nagyon jól lehetett közlekedni jelzőlámpák nélkül is. Ám ahogy nőtt a forgalom – vagyis ahogy az informatikai forradalom következtében tömegesen megjelentek a mindenféle védelem nélküli, gyenge minőségű eszközök is –, egyre többen kerülünk olyan útkereszteződésbe, ahol egyelőre minden lámpa minden irányba zöldet mutat, és ahol így már nem lehet eligazodni. Valami azért történt már a szabályozás terén, hiszen többek között megszületett a hackertörvény, ám hogy lassan három éve miért nem sikerül érvényt szerezni neki, az a szakember számára is rejtély.

Egységes vezetést, koordinált irányítást sürgetett Simonyi Ernő, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, aki – nem először a nap folyamán – versenyképességi adatokat idézve mutatott rá, hogy az internetfelhasználás tekintetében gyengébbek vagyunk adottságainkhoz képest is.

Szekfű Balázs, az IVSZ igazgatója hozzátette: mivel az információs társadalom önálló célként nem került be az operatív programok közé, ez megnehezíti az uniós forrásokhoz való hozzáférésünket. Igaz, más feltételrendszerben hozzájuthat pályázati támogatásokhoz az informatika. A 2004. évi költségvetési szigorításokat tartalmazó, úgynevezett Draskovics-csomag pedig 15–20 milliárd forinttal rövidítette meg az informatikai vállalkozók kormányzati forrásait az idén – tette hozzá. Amire Z. Karvalics László, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ igazgatója azzal reflektált, hogy az információs társadalom nem politikai prioritás Magyarországon, de ettől még nem áll meg az élet, sőt fejlődni is képes az informatikai társadalom. De ne tegyünk úgy, mintha az ország elkötelezte volna magát az információs társadalom mellett!

Áttörés a középkorosztályban

Optimistább, de korántsem rózsaszínű képet festettek a hazai információs technológiai fejlettségről a Molnár Gyula polgármester, az Országgyűlés Informatikai Bizottságának alelnöke által vezetett szekcióban. A XI. kerületi polgármester – hangsúlyozva a kormányzat felelősségét a lemaradásban – jó példaként a náluk megszervezett és nagy sikerű N@gyi Klubot hozta fel, amely olyan népszerű, hogy már csak protekcióval lehet az ingyenes informatikai tanfolyamra bejutni. Véleménye szerint a nagy áttörés a közép- és idősebb korosztályban várható Magyarországon.

Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke leszögezte: versenyképes gazdaság nem létezhet fejlett információs társadalom nélkül, és fordítva. S most, amikor Európában elfogytak a szabad tudáskapacitások, motivációhiányban szenved az oktatás, és szűkülnek a K+F források, még inkább egy tudásintenzív társadalom kialakítását kell célként kitűzni.

Lényegében ugyanezt feszegette Szalay Imre, a Hewlett-Packard Magyarország vezérigazgató-helyettese, amikor azt kérdezte: vajon Magyarország elég vonzó-e a térségben ahhoz, hogy nagyszabású helyi projektek, például szoftverfejlesztés valósuljon itt meg. Manapság az IT cégek kelet felé orientálódnak, off-shore gyártóvállalatokat hoznak létre, vonzza őket az olcsóság, a kedvező árstruktúra. S a szoftverfejlesztési projektekre alkalmas országok listáján egy 2001-es McKenzie-felmérés szerint Magyarország nem szerepel. Dolgozni kell tehát azért, hogy változzon a rólunk kialakult kép!

Az alapozótól a mindenevőig

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az Axelero Rt. marketingvezérigazgató-helyettese a szélessávú tartalomszolgáltatásról és az általa nyújtott élményről beszélt a hallgatóságnak, s bemutatta Magyarország első igazi szélessávú tartalomszolgáltatását, az Origo Playt. Reprezentatívnak mondható ügyfélbázisuk alapján négyféle internethasználót különített el. Az alapozót, aki kissebességű kapcsolaton keresztül éri el a világhálót, és informálódásra, levelezésre használja. A praktikust, aki már adatbázis-keresésre és on-line banki szolgáltatások elérésére is igénybe veszi. Az infotainment (az információ szórakoztató formában történő átadására utaló angol szóösszetétel; information: információ, entertainment: szórakoztatás) szélessávú előfizető, chatel, és on-line játékokkal játszik. S végül a mindenevők mindenféle tartalmat fogyasztanak, és naponta 2-2,5 órát töltenek a számítógép előtt.

Az internet kiváló médium a direktértékesítésre – bővítette a felvetett témák sorát Tamás Gábor, az Allianz Hungária Biztosító Rt. főosztályvezetője. A társaság 2002-ben és 2003-ban is elnyerte az év internetes biztosítója címet, termékstratégiájában, kommunikációjában, ügyfélszolgálatában és kárrendezésében komolyan figyelembe veszi a világháló adta lehetőségeket. Az általuk kifejlesztett Webservice B2B eszköz a partnerek közti kommunikáció alapköve lehet a jövőben, mert az adatok nyers formában, tűzfalakon át, biztonságosan utaznak.

S még egy felhasználói terület: az e-learning, aminek előnyeit Zárda Sarolta, a Számalk oktatási vezérigazgatója taglalta. Ezek: a globális párbeszéd, a kultúrák találkozása, a nemzetközi problémamegoldó csoportok kialakulása, valamint a tudásanyagokhoz való szabad hozzáférés. Az e-learningnek persze kihívásai is vannak, mint például a tanítás és a tanulás nyelvi különbségei, a technikai szabványok közti differencia, a nem egységesített tartalmak.

Az internet további lehetőségei

Május elseje után megváltozott körülmények között kell az infokommunikációs iparágnak működnie – így vezette fel a távközlés és tartalomszolgáltatás témájával foglalkozó kerekasztal-beszélgetést Vasváriné Menyhárt Éva, a Matáv szabályozói kapcsolatok és árpolitikai igazgatója. Uniós kötelezettségeink végrehajtásában a versenyjogi eszközök csak hosszabb távon lesznek képesek betölteni szerepüket. Rövid távon az ágazatspecifikus szabályozás játszik döntő szerepet. Ebben jól állunk: van hatályos elektronikus hírközlési törvényünk (eht.), és megalakult a Nemzeti Hírközlési Hatóság, amely közvetlenül befolyásolja a szektor működését. Azonban, bár az eht. harmonizál az EU jogával, egyes végrehajtási rendeletek nem készültek el. A csatlakozásunkkal egy időben például lehetővé kell tenni a mobil számhordozhatóságot. Ugyanez a határideje a referenciaajánlatok elkészítésének, illetve a közvetítőválasztásnak is.

dr.Kóka János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke, az európai szervezet elnökségi tagja és az Elender Üzleti Kommunikáció vezérigazgatója nagyon gyakorlatiasan az internet-előfizetési díjakat elemezve akár 20 eurós havidíjakat is elérhetőnek vélt. Ezt azonban cáfolta Fürjes Balázs, az Invitel Rt. igazgatója, aki szerint a jelenlegi 30–35 eurós ár 2008-ig csupán 31-32 euróra mérséklődhet. Mert igaz, hogy az ADSL-készülék ára egyharmadára esett rövid időn belül, ám ezzel együtt megnőtt a hálózatok forgalma. Egy-egy fejlesztési beruházás értéke pedig elérheti a 100–150 millió forintot is. A 20 eurós ár csak mintegy 60 százalékos penetráció mellet érhető el.

Alternatíva lehetne a mobilinternet – mutatott rá Tompa Ferenc, a Westel Rt. igazgatója. Azt azonban elismerte, hogy a 144 kilobájt/secundumos sávszélesség nem veszi fel a versenyt az egyéb hozzáférésekkel.

A szolgáltatók esetében az összekapcsolódási díj is sarkalatos, ám erre még számos szabályozott és kevésbé körülhatárolt díj rakódik rá – emelte ki Szathmári Géza, a GTS Datanet ügyvezető igazgatója. Némileg lehangoltan tette hozzá, hogy az egyes szolgáltatók igen kreatívak, amikor különféle egyéb költségeket számolnak fel.

Both Vilmos, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke szerint ipari, akadémiai, kormányzati és civil összefogásra van szükség az előrelépés és – az ár mellett a második kulcskérdés – a tartalomfejlesztés esetében. Szerinte egy ügynökséget kellene létrehozni, amely kuratóriumi döntés alapján támogathatná az arra érdemes projekteket.