A versenyképességi operatív program tizenöt pályázati kiírása mellé kiegészítő támogatás igényelhető a beruházás humán oldalának fejlesztésére. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretein belül meghirdetett kiírás közel 12 milliárd forintos, 2006-ig nyitott keretéből – a kiíró Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium reményei szerint – mintegy százezer fő sikeres képzése valósítható meg.

A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatain induló vállalkozásoknak, önkormányzatoknak és civil szervezeteknek adott projektméretek fölött közbeszerzési eljárást kell lefolytatniuk.

A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázati kiírásain induló önkormányzatoknak, vállalatoknak a várható támogatás mértékétől, illetve a projekt méretétől függően közbeszerzési eljárást kell lefolytatniuk. A csatlakozás napján hatályba lépett, de az uniós pályázatokra már január 1-jétől érvényes közbeszerzésekről szóló 2003. évi törvény értékhatárrendszer alapján szabja meg, hogy ki és milyen esetben köteles a közpénzek hatékony felhasználását biztosítani, és bizonyítani.

Csak azok a projektek nyerhetnek támogatást az unió strukturális alapjaiból, amelyekben a pályázó bemutatja, hogy milyen lépéseket tesz a környezet tudatos védelme, megóvása érdekében.

A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatainak 2005-ös kiírásaira még legalább másfél hónapot várni kell, azt azonban a hatóságok már hangsúlyozták, hogy ezekben az ideiekhez képest lényeges változások nem várhatók. És mivel a sikeres pályázat titka az alapos felkészülés, érdemes már most nekikezdeni a dokumentáció összeállításának.

Több ezren végeznek hazánkban pályázatírási tevékenységet a folyamatosan bővülő uniós és hazai forrásokkal létrejövő lehetőségeknek köszönhetően. A megrendelők azonban már nem elégednek meg egy kitöltött formanyomtatvánnyal. Létrejöttek tehát a teljes körű ügyintézést végző pályázati tanácsadó cégek.

Részletes felmérések, gazdasági-pénzügyi megtérülési számítások, kockázatok felmérése és kezelése. Mindez csak egy pár összetevője az egyre több pályázat esetében megkövetelt megvalósíthatósági tanulmánynak, amelyről Lökkös Tibor, az ICT Európa Kft. szakmai igazgatója beszél.

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal sokféleképpen igyekszik hatékonyabbá tenni a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázati forrásainak hasznosulását. Ennek egyik legújabb eszköze Az NFT házhoz jön címet viselő program. A részletekről dr. Pettendi Zsuzsannát, a hivatal elnökhelyettesét kérdeztük.

Kutatás-fejlesztésre 17,5 milliárd euró jut a 2006-ig végéig tartó uniós költségvetési ciklusban. Május elsejétől a magyar jogi és természetes személyeknek alanyi jogon van lehetőségük a brüsszeli közösségi program pályázatain keresztül lehívni a forrásokat.

Kormányzati forrásokat is felhasználva, pályázatokra alapozva szervezik meg, indítják el Miskolcon a nanotechnológia hazai tudományos és fejlesztő, gyártó bázisát, s a legújabb tervek szerint a nanotechnológiai világelső Oroszországgal közösen innovációs központot állítanak fel az eredmények piaci hasznosítására.

Versenyképesség nélkül nincs jövő, a versenyképességhez pedig az innováción keresztül vezet az út. Ezzel a politikusok, a tudomány képviselői és a gazdaság szereplői egyaránt tisztában vannak. Ennek ellenére ma már csupán legenda, hogy Magyarország a kutatásban nagyhatalom. Van ugyan néhány kiemelkedő példa, de összességében sem a kutatás-fejlesztésre fordított összeg, sem annak eredményessége nem ezt igazolja.

Szeptember 30-áig van lehetőségük a belföldi gazdálkodóknak, hogy minőség- vagy környezetvédelmi irányítási rendszer bevezetéséhez a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül az Európai Unió társfinanszírozásával kiírt pályázaton támogatást igényeljenek.

A múlt hónap közepéig a Nemzeti Fejlesztési Terv hatvannégy kiírásából háromra még nem érkezett pályázat, további tizenkettőre pedig tíznél kevesebb. Ám vannak sikertermékek is, mint a Regionális Fejlesztés Operatív Program pályázatai, illetve a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program egyes – technológiai vagy informatikai fejlesztési célú – kiírásai. A legnagyobb népszerűségnek örvendő pályázatokat azonban – éppen a túligénylés miatt – augusztus elején, két hónappal az eredeti határidő előtt lezárták a hatóságok. Mire számíthatunk tehát jövőre? – erről szól két interjúnk.

Bár a második Nemzeti Fejlesztési Terv csak jövő év végéig kell, hogy elkészüljön, az első változatát már társadalmi vitára bocsátották. Ebben a korábbi öt helyett nyolc operatív program szerepel, köztük az egyik az információs társadalomé. Az infokommunikációs szektor is azt szorgalmazza, hogy ez a terület kapjon önálló programot.

Jelentősen felgyorsult az elmúlt hónapokban a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaira beérkező pályázatok értékelése és a kifizetések lebonyolítása. Miközben folyik a 2004-2006 között elérhető források elosztása, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal szakemberei már a következő költségvetési periódus, a 2007-2013-as időszak célkitűzésein dolgoznak. A jelenről és a jövőről Baráth Etelét, Magyarország európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterét kérdeztük.

Év végéig él a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programnak a kis- és középvállalkozók elektronikus, illetve internetes üzleti megoldásainak bevezetését támogató második pályázati kiírása.

Magyarország is szerepel azon a feketelistán, amelyet az Európai Unió Bizottsága a károsan alacsony társasági adókat kivetőkről készített. Igaz, nem a 16 százalékos általános, hanem az off-shore cégeknek nyújtott különlegesen kedvezményes 4 százalékos mérték miatt, derül ki a Deloitte elemzéséből, amit 212 ország társasági adójának a felmérése után adtak közre.

A mintegy száz módosító indítvány ellenére lényegében azokat az adóváltozásokat fogadta el november elején a parlament 2006-ra - sőt egyes adónemeknél öt évre előre - szólóan, amelyeket a kormány a 100 lépés programja keretében, az idén nyár közepe óta fokozatosan megismertetett a közvéleménnyel.

Az építésiengedély-köteles építkezéseket tízmillió forint feletti értékben - tehát gyakorlatilag szinte minden esetben - kötelező bejelenteni az adóhatóságnak. Az új rendelet egy hónapja van érvényben, és a többség betartja.

A magyarországi mintegy 700 off-shore társaságnak eltűntek a kedvezményei. A PM szerint mégsem vonulnak ki az országból, mivel más kedvezmények miatt még mindig megéri az országban maradniuk.

Az iparűzési adó, az előző kormány 100 lépés-programjának egyik elemeként, 2008-tól megszűnik. A tervek szerint még az idén a parlament elé kell kerülnie annak a törvénytervezetnek, amely meghatározná, hogyan pótolják az önkormányzatoknak az unió által is bírált adónem megszűnése miatt kieső bevételeit.

Az ismert adók és járulékok mellett egy sor kisebb-nagyobb adójellegű pluszköltség terheli még a vállalkozásokat, attól függően milyen területen dolgoznak. Ezekből gyűjtöttünk össze párat, korántsem teljes körűen. A Gyurcsány-csomag jelentősebb elvonásai mellett tehát ezekkel is számolni kell az éves üzleti terv összeállításakor.

A szándék jó, a megoldás bizonytalan - többé-kevésbé ezzel summázható a kormányzat terve, hogy az adóreformok előtt már hozzálát egyszerűsíteni, könnyíteni az adózás gyakorlatán.

A legjelentősebb 2008. évi adóváltozás az új áfatörvény. A személyi jövedelemadónál pedig megszűnt az úgynevezett alap- és kiegészítő adójóváírás, mert helyette egységes adójóváírást vezettek be, vagyis már nem érdemes minimálbéren bejelenteni az alkalmazottat.

Az utóbbi hónapokban a betéti kamatok látványos csökkenése nyomán egyre növekszik a különféle befektetési, de közülük is kitűnően az ingatlanalapok népszerűsége, amelyekre "biztos" befektetésként tekintenek a szakértő lakosok.

A magyar fővárosban a korszerű irodai bérállomány tavasz végére elérte az 1,366 millió négyzetmétert. A bérbeadatlan területek aránya is csökkent némileg: a tavaly év végi 20,5 százalékról áprilisra 18,9 százalékra. A budapesti bérleti díjak tavaly 8 százalékkal nőttek – miközben a világ fővárosaiban összességében 3 százalékkal visszaestek –, s ezzel a magyar főváros üzleti szempontból a világ élenjáró városainak élcsoportjába került.

Az elmúlt évet akár a megnyugvás esztendejének is nevezhetnénk az ingatlanpiacon, hiszen viszonylag kevés új irodaház épült az országban, a kereslet viszont továbbra is erős maradt, így év végére jelentősen kisebbedett az üresen álló irodák aránya. Ám a tendencia évek óta változatlan: az irodaházak egyre komolyabb engedményeket kínálnak a bérlőknek, amelyek között folyamatosan érkeznek a nagy multinacionális vállalatok szolgáltató központjai. De a kisebb cégek sincsenek rossz helyzetben ezen az egyelőre keresletorientált piacon, hiszen az irodaház-fenntartók egyre inkább törekszenek arra, hogy a nagyok által szabadon hagyott területekre is találjanak bérlőt.

Néhány éve alaposan megcsappant az érdeklődés a hazai üdülőkörzetek ingatlanjai iránt, és ez a tendencia várhatóan az következő egy-két évben is fennmarad. A külföldiek napjainkban a nívós – elsősorban – fővárosi lakásokat vásárolják. Honfitársaink figyelmét pedig az óriási spanyol, horvát, osztrák, török és amerikai ingatlankínálat, a hazainál alig magasabb ár, valamint a kinti kedvező jelzáloghitel-lehetőség a határon túli üdülővásárlás felé fordította, s uniós csatlakozásunk ezt tovább erősítheti. Uniós polgárként ugyanis a korábbinál jóval rövidebb idő alatt s néhány országban kedvezőbb feltételekkel kaphatnak banki hitelt.

Az adatok szerint másfél millióra tehető európai üdülőjog-tulajdonosból több tízezer a hazánkbéli, s ebből arra következtethetünk, hogy nincsenek nagy gondok e konstrukcióval. Mégis, a timeshare-üzletágról megjelent híradásokban általában a tulajdonosok sérelmeiről, panaszairól, s nem a tulajdonlás önfeledt perceiről esik szó.

A használt lakóingatlanok piacán egész évben túlkínálat van. Tavasszal, az uniós csatlakozás időszakában ugyan érzékelhető volt kisebb keresleterősödés, ám jelenleg az eladók többsége, az árakat magasan tartva, továbbra is kivár.

Alacsonyabb árak, kisebb készletek, csökkenő tranzakciós költségek – ezek az elektronikus beszerzés biztos hozadékai a hagyományos beszerzéssel szemben. De hogyan fogjon hozzá a feltételek megteremtéséhez egy középméretű vagy annál is kisebb vállalkozás?

Nehéz elképzelni a liberalizált hazai árampiacot, legalábbis a piac szereplői szerint. A szolgáltatóknak még hosszú évekig érvényes a kötött árú áramvásárlási szerződésük a Magyar Villamos Művekkel, s gyakorlatilag nincs lehetőségük arra, hogy saját maguk vásároljanak a külpiacokon.

 

Pusztán attól nem lesz kisebb a távfűtésért fizetendő számla, mert a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVII. törvény előírja, hogy 2003. június 21-éig át kell térni az átalánydíjas elszámolásról a mérés szerintire. Sőt az is előfordulhat, hogy egy rosszul szigetelt, magas hőveszteséggel fűtött háznak még többe is kerül majd a ténylegesen felhasznált energia, mint amennyit eddig fizettek a szolgáltatónak. De éppen ez az, ami arra ösztönözheti a társasházak lakóit, hogy még most, időben döntsenek a fűtési rendszerük korszerűsítéséről!

Andrew Grove, az Intel elnöke nemrég ama véleményének adott hangot egy európai konferencián, hogy aki talpon akar maradni, annak át kell térnie az e-kereskedelemre, nincs menekvés a változás elől. Sokan még idegenkedünk attól, hogy az áru közvetlen fizikai érzékeléséről lemondjunk a praktikus, gyors vásárlás érdekében. A világ azonban nem áll meg. A kereskedelem rohamlépésben áll át az on-line vásárlói keresletre. Hazánkban is naponta találunk új vásárlási lehetőségeket az interneten. Az on-line vásárlás népszerűsége kétségtelenül bizonyítja előnyeit. Más kultúra, más szokások. Ismerkedjünk meg velük!

A kábelpiac főszereplői egy szinte érintetlen piac meghódításának reményében költenek súlyos pénzeket kábelfektetésre és műholdra. A távbeszélő-hálózat alternatívája a kábeltelevíziós hálózat lehet, amelyen a távközlési szolgáltatások széles skáláját lehet nyújtani. A kábeloffenzíva valódi tétje tehát a háztartások multimédiás bekebelezése, az internetező, interaktív magyar „távháztartásfő” megnyerése. Aki egyelőre csak annyit lát-érez mindebből, hogy ha szinten kívánja tartani eddigi csatornaválasztékát, vagy bővíteni szeretné azt, jóval mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, mint eddig.

Noha Magyarországon évente megkétszereződik az internet-előfizetők száma, az informatika hazai robbanásszerű fejlődésének gátja a hozzáférés – nemzetközi összehasonlításban is, de főként a jövedelmekhez képest – magas ára. Hiába próbál ugyanis a kicsi magyar piacon osztozó, mintegy tucatnyi internetszolgáltató a külföldi mintákhoz hasonló kedvezményes akciókat hirdetni, egyre olcsóbb – bár ez a tendencia mintha az utóbbi hónapokban megállt volna – és színvonalasabb szolgáltatást nyújtani, ha az internetezés költségeinek nagyobbik részét kitevő telefondíjak változatlanul drágák.

Egyáltalán nem vagyunk még időben messze attól, amikor a magyar cégek vezetőinek magyarázni kellett a marketing nélkülözhetetlenségét. S mire éppen természetes tudássá válna, hogy mi az a marketingmix, hogy miként lehet mérni a reklámok hatását, hogy van megelőző és van követő piackutatás…, addigra mindez a tudás felesleges? Az internet megjelenése és terjedése valóban annyira másfajta értékesítésösztönzési módozatokat kínál, hogy a hagyományos marketing elfelejthető? Az internetes marketingszakemberek állítják: valójában semmit sem ér a tetszetős honlap a lajstromba vett termékekkel a vállalati stratégia kidolgozása nélkül. Az ő szakmájuk ugyanúgy a terméktervezést, az értékesítést, a kommunikációt és az ügyfélszolgálatot jelenti, mint a hagyományos marketingben, csak most mindezt kicsit vagy nagyon másként csinálják, mint korábban.

Az Amazon.com könyváruház 1994-ben robbant be az amerikai és nemzetközi internetes könyvpiacra, és azóta uralja is azt. Szinte beitta magát az on-line vásárlók tudatába, noha helyzete egyre nehezebb. A cég vezetője az előremenekülés stratégiáját választotta.

Az internetszolgáltatók és a telefontársaságok egyaránt versenyeznek a vásárlókért Amerikában és Nyugat-Európában is, s ez természetszerűleg lenyomja az árakat. S miután főképpen az internet-hozzáférés lehetősége ösztönöz számítógép-vásárlásra, a PC-gyártókkal is összefogva különböző vevőcsalogató akciókban próbálják meghódítani az ügyfeleket.

Inkább csak nyűg a számvitel a kis cégek szerint, mint információszerzési és -rendszerezési lehetőség, ezért a legtöbben az új törvénytől adminisztrációs terheik többször beígért csökkentését remélték. Már a törvény tervezetének vitája során kiderült, hogy nem így lesz. A szeptemberben elfogadott végleges törvényszöveg szerint pedig éppen ennek ellenkezője valósult meg. A rövidre szabott türelmi idő lejárta után még azoknak is át kell térniük a kettős könyvvezetésre, akiknek eddig megengedett volt az egyszeres.

A benzinkutak totemoszlopait figyelve egy ideje azt tapasztalhatja a csüggedő vezető, hogy mintha megállt volna az árak brutális növekedése. Sőt egy-két helyen akcióznak is. Tíz évvel a taxisblokád s közel egy hónappal a kormányzat és a közúti szolgáltatók szervezeteinek megállapodása után, az üzemanyagfronton csend honol. De azt, hogy ez vihar utáni vagy előtti csend-e, senki meg nem mondhatja…

Vásárlóként jó tudni, hogy mikor van a legnagyobb tömeg az élelmiszerüzletekben - hogy elkerüljük -, s ha megkívántuk, akár éjszaka is leugorhatunk csokiért, gyümölcsért, italért. Kereskedőként pedig érdemes odafigyelni arra, mit mondanak a jellemző nyitva tartásról és vásárlói szokásokról a piackutatók.

Nagy reklámfelület, magas színvonalú, esztétikus nyomtatás - próbálják hosszú évek óta a csomagoláson spóroló termelési vezetők fejébe verni a tudományt a marketingesek. Mindez felejthető lenne az internettel együtt terjedő csomagküldő kereskedelemben? Legyen kevésbé tetszetős a csomagolás, csak óvja meg a megrendelt árut?

A hazai cégek regionális szerepkörének elemzésekor talán a legcélravezetőbb a világgazdaságban végbemenő áramlatokból kiindulni. Miközben a multinacionális cégek gyarmatosítási reflexein túlvagyunk, piacgazdaságot tanulunk, hirtelen a hálózati kapitalizmus viszonyai között találtuk magunkat. Sokunknak sikerült már alkalmazkodnunk a kettős kihíváshoz: országos méretű tanulási folyamatnak és dinamikus hálózati fejlődésnek lehetünk tanúi. A világban az agy, a szellem vált a legfőbb termelési tényezővé, a termékek egyre intelligensebbekké válnak, a termelés legfőbb erőforrása a tudás, a terméket egyre inkább a fogyasztó testére kell szabni, s csak a rugalmas, folyamatosan változó cég életképes. Ebben a vetületben talán evidencia a globalizálódással ellentétes tendencia: a helyi tudás felértékelődése, a sokféleség tisztelete, az egyéni tudásra, tapasztalatra való építés.

Domainnevet regisztráltatni igazán hasznos és elegáns. Sőt olykor kifizetődő is. Ha a nekünk tetsző szabad volt, sikerült regisztráltatni is, és már él a név, akkor lehet altatni, lehet árverezni, lehet eladni, s lehet tartalommal föltölteni… Kinek, mi éri meg.

Az on-line reklám jóval több, mint a puszta hirdetés, s az on-line PR több, mint a vevő és a nagyközönség puszta tájékoztatása. Mindkettő kapcsolattá alakult, közvetlen visszacsatolási lehetőséget nyújtó kapcsolattá.

Nem volt ingyenes internetszolgáltatás Magyarországon egészen tavaly decemberig, amikor is egyszerre két cég, a Start Communications Kft. és a kiwwi Kommunikációs Kft. is megjelent e piacon. A FreeStart egyelőre csak Budapesten, a kiwwi Net viszont három városban – Budapesten, Székesfehérváron és Győrben – érhető el.