A 2007. évi bevallások készítésének időszakában senkit nem szeretnénk összezavarni: amiről a következőkben írunk, az 2008. január 1-jétől érvényes, vagyis az idei gazdálkodás során kell majd számolni vele. Tehát legyen szó akár kedvező, akár hátrányos adóváltozásokról, azok hatálya soha nem visszamenőleges.
A törvény jelentős érdeme, hogy a gazdasági események dokumentálását a kialakult (régi szabályok alapján megtűrt, de jogszabályellenes) gyakorlathoz igazítja. Jelentős egyszerűsítést vezet be a számlakiállítás szabályaiban, illetve a számla kötelező tartalmi elemeinek meghatározásában rugalmas életszerű szabályokat vezet be, gondolok elsősorban a teljesítési időpont meghatározására."
A számviteli törvényt érintő módosítások 2008. január 1-jén azzal léptek hatályba, hogy első alkalommal a 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. A törvény egyes módosított rendelkezései azonban a 2007. évi üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
Ám most nincs erről szó: a parlament által tavaly év végén jóváhagyott tervezet nem átfogó adóreform. Deklarált célja a gazdaság versenyképességének növelése érdekében a rendszer egyszerűsítése, valamint a feketegazdaság kifehérítése és egyes meglévő kedvezmények megszüntetése. Az ellenzék ugyanakkor éppen a versenyképesség növelését szolgáló javaslatokat hiányolja a módosításokból, amit szerintük csak az adók csökkentésével lehetne javítani.
Új áfatörvény
A legjelentősebb változás az általános forgalmi adóról (áfa) szóló új törvény. A törvényhozók azért nem tartották elegendőnek a régi módosítását, és írtak inkább egy újat, mert a korábbit annyiszor módosították már, hogy nehezen áttekinthetővé vált. Az új törvényben azonban az adókulcsok szerkezete nem lett más. Az adózási szabályok igazodnak a tavaly január elsején hatályba lépett új európai uniós áfairányelvhez, így például bővült a korábban csak a színesfém-kereskedelemben alkalmazott, fordított áfafizetés hatálya, amely idén már kiterjed az építési szolgáltatásra és a számítástechnikai eszközök kereskedelmére, valamint a csőd- és felszámolási eljárás alatt álló cégekre is. Továbbá 4 millió forintról 5 millióra emelkedett a választható alanyi adómentesség határa.
Sajnos az új törvény arra a nagyon sok vállalkozást érintő problémára nem hozott megoldást, amit a behajthatatlan számlák már befizetett áfája jelent. Ki ne bosszankodott volna már azért, mert az áfabefizetési kötelezettség nem a pénzforgalomhoz, hanem a számla kiállításhoz kötődik! A Pénzügyminisztérium álláspontja azonban az, hogy ezen változtatni ellentétes lenne az uniós irányelvvel.
Nagyon sok változás kapcsolódik még az ingatlanokhoz - erről lásd külön cikkünket -, itt és most csak annyit: az értékalapú ingatlanadót csak 2009-ben vezetik be. Amit egyébként a szakemberek előre megjósoltak, mondván, az ingatlan-nyilvántartásokat és a települési önkormányzatokat erre nem lehetett volna 2008-ra felkészíteni.
Megmaradtak a kisadók
Erdőfenntartási, vadvédelmi, halászatfejlesztési és tenyésztési, földvédelmi és kulturális járulék, munkaadói járulék, rehabilitációs, illetve szakképzési és innovációs járulék. Sok kis adó. Egy fejlődő kis- és középvállalkozásnak azt sem egyszerű követnie, hogy neki melyiket kell(ene) és mikor fizetnie. A Pénzügyminisztérium szakemberei ezért gondolták úgy, hogy ezek megszüntetése egyszerűbbé teszi majd az életünket. Csakhogy a költségvetés a bevételekről nem tud lemondani, ezért csak a halászati szűnik meg valóban. A többi járulék helyébe egy új kisadó lépett volna, az érdekképviseletekkel folytatott egyeztetések után azonban a parlament nem szavazta meg a kormány tervezetét, mert nem tűnt elég meggyőzőnek, hogy az valóban a vállalkozásokon könnyítő elképzelés.
Különösen örülnek az összevonás elmaradásának az innovatív vállalkozások, akik számára így továbbra is levonható a fizetendő járulékból a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége és a meghatározott szervezetektől megrendelt k+f tevékenység költsége. Ez utóbbi az innovációt szolgáltató kisvállalkozások számára már eddig is komoly megrendelést jelentett.
További kedvező hír a kisvállalkozásoknak, hogy bár a kormány tanácsadó szervezetei a megszüntetését javasolták, 2008-ban is megmaradt az egyszerűsített vállalkozási adó, az eva, és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az ekho is.
Az egyszerűsített vállalkozói adót illetően a változások célja a jogalkalmazás segítése. Így például kedvezően változtak az elhunyt egyéni vállalkozó örököseinek lehetőségei, és pontosították az eva-alanyiság megszüntetése utáni bevétel fogalmát.
Kisebb kedvező változások
Valóban egyszerűbbé teszi a vállalkozások életét, hogy bővült az elektronikus adóügyintézés köre. Nem kell már az APEH-irodákban órákig sorban állni a változások bejelentéséért vagy adóigazolásért. És míg az egyéni vállalkozók korábban 60 ezer forint internethasználati díjat számolhattak csak el költségként, 2008-ban, amennyiben a telephelyük a lakásuk, a teljes díj felét, ha pedig külön irodájuk van, a teljes összegét.
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényt érintő módosítások elsősorban a jogalkalmazást kívánják segíteni, s céljuk volt még a versenyképesség javítása is. Könnyebbség, hogy a különadónál a feltöltési kötelezettség csak a megelőző évben legalább 50 millió forintos árbevételt elérőkre vonatkozik.
A társasági adóban az adómentes fejlesztési tartalék feltételei között az adózás előtti nyereség 25 százalékos határa 50 százalékra emelkedett. Egyszerűbb lett a pénznemváltás miatti növelő-csökkentő tételek elszámolása. Módosult a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak mint adóalap-módosító tétel a különadóban is, és a külföldi jövedelem és a külföldön megfizetett adó beszámíthatóságára vonatkozó törvényrész.
Az üzleti élet biztonságát, az adózási fegyelmet javítja, hogy az adóhatóság 2008-ban közzéteszi azoknak a névsorát is a nagy adótartozást felhalmozók mellett, akik ellen végrehajtási eljárást indított.
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadó-tábla valorizálása ez évben elmaradt. Az szja-törvény azonban pontosított néhány fogalmat, és újraszabályozza az adójóváírás intézményét. A módosítások érintik a külön adózó jövedelmeket is.
A legjelentősebb változás, hogy megszűnt az úgynevezett alap- és kiegészítő adójóváírás, és helyette egységes, 18 százalékos mértékű adójóváírást vezettek be, aminek a havi felső értéke 11 340 forintra emelkedett. Így éves szinten a korábbi 2,1 millió forintról 2,762 millióra nő az adójóváírás felső határa. Ez országosan összesen mintegy 30 milliárd forintot hagy az évente 1-2,7 millió forint között keresők zsebében. Erre a változásra azért volt szükség, mert a minimálbéren bejelentettek jó része a valóságban többet keres, de az adómentesség miatt papíron nem emelték meg a keresetüket. A cél az adójóváírás megszüntetése, több lépésben. Egyelőre tehát több embernek adnak kedvezményt, hogy érdemes legyen a fizetéseket hivatalosan is emelni.
A befektetési jegyek esetében - amelyek után évek óta 20 százalék adót kell fizetni - az egyiken elért nyereséggel szembe lehet állítani a másikon elszenvedett veszteséget. A fogadásokból származó nyereség után a jövőben nem kell adózni.
Aki a hivatalos forrásokban szeretne utánanézni az őt foglalkoztató konkrét adóváltozásnak, az a Magyar Közlöny 155. számában teheti meg.
Közülük is elsősorban az, hogy 2008-tól megszűnik a jellemzően mikrovállalkozásoknak több településen biztosított helyi iparűzésiadó-mentesség, illetve az új felső határa 2,5 millió forint éves (!) árbevétel lehet. Igaz, országosan az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent ennek a kedvezménynek a mértéke, 2007-ben összességében több önkormányzat szerint már alig mutatható ki. Vannak azonban kivételek, így Budaörs, ahol az elmúlt években évi 30 millió forint nettó árbevételig nem kellett iparűzési adót fizetni.
Bár nem helyi adó, de mivel helyben kezelik, itt érdemes megemlíteni, hogy szigorodott a talajterhelésidíj-fizetési kötelezettség is. Legyen szó magánszemélyről vagy vállalkozásról, annak a szennyvízkibocsátónak, aki - függetlenül az okoktól - nem köt rá a kiépített csatornahálózatra, az elhasznált víz mennyiségének függvényében talajterhelési díjat kell fizetnie.
