A kérdésre - mi a nanotechnológia - lehet roppant egyszerűen is válaszolni, azaz: tíz a mínusz kilencediken. Tudósok szoktak volt hivatkozni rá, hogy a legősibb nanotechnológia a születés, miszerint egyetlen megtermékenyített petesejtből a DNS-ben lévő tervrajz alapján néhány hónap alatt létrejön maga az élőlény. Ám amihez tevőleges köze van az embernek, az a 20. század utolsó egy-két évtizedének az eredménye: ez a nanotechnológia a száz nanométer alatti mérettartományban, atomokból és molekulákból való tudatos, célirányos "építkezésnek" a terepe. S mint ilyen, Magyarország számára kitörést is jelenthet, hiszen a meglévő tudásbázis egészülhet ki verseny- és piacképes technológiákkal, termeléssel, termékekkel.
Cél a világszínvonal
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal irányításával már több mint egy éve megkezdték a felkészülést a miskolci Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány létesítményeiben a nanotechnológiai fejlesztésekre. Boda Miklóstól, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökétől pedig azt is megtudhattuk, hogy a kutatóbázishoz mind a személyi, mind a technológiai feltételek szinte már teljes egészében kialakultak.
A nemzetközi kutatás-fejlesztési nagyprojektek programban - egy kiírt pályázatban - azt a célt fogalmazták meg, hogy világszínvonalú nanotechnológiai kutatólaboratórium jöjjön létre, és kutatás-fejlesztési projektek működhessenek a magyar-orosz nanotechnológiai együttműködés magyar részének megvalósítása érdekében. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke sok tekintetben már múlt időben beszélhet e folyamatról. A fizikai infrastruktúra kialakítása is folyamatban van már, és közösen a miskolci önkormányzattal a bővítés lehetőségét keresik. Ami pedig a szakembereket illeti, a kutatólaboratórium felállítására kiírt pályázat első fázisának beadási határideje január 30-án volt. Az előpályázatra öt pályamű érkezett: egy külfölditől, két külföldön élő magyartól, valamint két Magyarországon élő magyartól. A nemzetközi szaktekintélyekből álló öttagú bírálóbizottság írásos értékelés és személyes meghallgatások alapján az ötből két versenyző szakembert kért fel a főpályázat benyújtására. A főpályázat beadási határideje 2006. április 3. A meghirdetett 1,8 milliárd forint állami támogatás felhasználására a főpályázaton nyertes pályázó lesz jogosult a támogatási szerződés megkötését követően.
A szellemi infrastruktúra tehát kezd kialakulni, a projekt szempontjából legfontosabb laboratóriumvezetők és témavezetők személyét már mind a két pályázó megjelölte, a többiek kiválasztása is nyílt pályázaton kerül sor.
Miniatűrben gondolkodva
A lapunkat tájékoztató Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökének szavaiból is kitetszik, hogy ennek az új tudománynak és gyakorlati eredményei hasznosításának intézményét másként célszerű megszervezni, felállítani, szakemberekkel ellátni, mint amihez hozzászokhattunk a hagyományos egyetemi, akadémiai gyakorlatban. Ennek az is az oka, hogy mind a tudományos, mind az alkalmazási lehetőségek teljesen újak. A körülbelül húsz éve létező alagútmikroszkóp az a technikai eszköz, amellyel lényegében láthatóvá - letapogathatóvá - válik az atomok elrendeződése, a különleges elektromos és mechanikai tulajdonságokkal bíró szénnanocsövek alkalmazása pedig újszerű beavatkozási lehetőséget kínál a tudósoknak ebben a mérettartományban.
Sok egyéb mellett a gyógyítás láthatja hasznát a technológiának. Az emberi szervezet genetikai rendszerének feltárását követően az egyes, esetleges génhibák korrigálásához jó lehetőséget kínálhat a nanogépek, más esetekben pedig a speciális gyógyszerek előre megtervezett mennyiségének pontos célba juttatása segíthet a kezelésben.
Az atomok célszerű összerakása, elrendezése arra is módot kínál immáron az ipari termelés területén, hogy mikroprocesszorokat vagy például járműalkatrészeket a mainál jóval kevesebb energia felhasználásával, környezetkímélő módon állítson elő az ember. Az is világos, hogy a "miniatürizálás" lehetővé teszi a tervezőknek, hogy eleve másmilyen mikroprocesszorokban, alkatrészekben gondolkodjanak, mint eddig, s nem biztos, hogy a nanogépeknek a jelenlegi nyersanyagok atomjait kell majd célszerűen összerakniuk az előre eltervezett végeredményhez.
Fantasztikus perspektíva
A magyarországi - miskolci - tudományos műhely hamarosan elkészülő létesítményeiben a pályázatokon megbízatásokat elnyerő szakembereknek tehát fantasztikus perspektívát kínál a nanotechnológia. Azt már "kiszivárogtatta" a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, hogy kutatólaboratórium alkalmas lesz a nanoporok és kísérleti termékek előállítására, orvosi protézisek előállítására szuperplaszticitási módszerekkel, nanodiszpergációs technológia igénybevételére többkomponensű folyadékok esetében, metrológia nanotechnológiai alkalmazására.
Igaz, a részleteket egyelőre nem tárta fel az elnök, aki arról azonban tájékoztatta lapunkat, hogy a tervek szerint a kutatólaboratóriumban 2006 őszén indulhat meg a pályázatban szereplő hároméves kutatómunka. A kutatócsoport összetételét, az igényelt berendezések specifikációját, valamint a vállalt eredményeket tartalmazó részletes projektleírást a pályázók ez idő alatt készítik a főpályázat pályázati anyagaként, így a várható eredmények részletes ismertetését a bírálóbizottság végső döntése után tervezik. A hivatal egyébiránt szabadalmakat és prototípusokat vár a projekt hároméves befejeztével.