Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó források ugyanúgy közpénznek számítanak, mint a központi költségvetés forrásai, így a nemzeti és közösségi pénzügyi hozzájárulással kiírt uniós pályázatok is a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) hatálya alá esnek - derült ki szeptemberi cikkünkből. Ezúttal a közbeszerzési eljárás lebonyolításának fontosabb szabályait mutatjuk be.

Eljárási módozatok

Háromfajta közbeszerzési eljárást különböztethetünk meg: a nyílt, a meghívásos, illetve a tárgyalásos eljárást. Ez utóbbit illetően azonban Csányi István közbeszerzési szakértő azonban egy alapvető kikötésre hívja fel a figyelmet: a tárgyalásos eljárást csak a törvény által megengedett esetekben lehet alkalmazni, illetve az elindítás után egyik eljárásról a másikra nem lehet áttérni. A leggyakoribb - az esetek 80 százaléka - a nyílt eljárás, mely során az ajánlatkérő, azaz a pályázó által közzétett tenderre bárki szabadon nyújthat be ajánlatot. A felek nem tárgyalhatnak, az ajánlati csomagokat a kiírás lejártakor, a bontás után értékeli ki a kiíró. Kivételt jelent e szabály alól a nemzeti értékhatárokat elérő, de közösségi értékhatárok alatt maradó beszerzés: ilyenkor az ajánlatkérő nyílt eljárásban is tárgyalhat az első három legjobb ajánlat benyújtóval. Erre azonban csak abban az esetben van lehetősége, ha a legkedvezőbb ajánlat nem fogadható el, vagy ha nem a legolcsóbb ajánlat képezi a legkedvezőbb megoldást.

A tárgyalásos eljárásban az ajánlati kötöttség egyik oldalról sem érvényesül, a konkrét feltételek korlátozottan ugyan, de módosíthatók. A tárgyalásos eljárás lehet két-, illetve egyszakaszos, attól függően, hogy hirdetmény közzétételével vagy a nélkül folytatódik le. Utóbbi esetben csak a tender kiírója által felkért gazdasági szereplő nyújthat be ajánlatot. A kétlépcsős eljárás során pedig az első - nyilvános hirdetmény közzétételével induló -, úgynevezett részvételi szakaszban az ajánlatkérő mindössze a jelentkezők alkalmasságát vizsgálja, és csak a kiválasztottaknak küldi el a konkrét felhívást. A meghívásos eljárás mindkét módozat jeleit magán viseli: csak azok tehetnek ajánlatot, akiket a kiíró előzetesen kiválasztott, ezekkel viszont nincs mód tárgyalásra.

A pályázati kiírások és a Kbt. alapján a pályázó megvizsgálhatja, hogy köteles-e közbeszerzési eljárás lefolytatására. Ha igen, elsőként piacfelmérést kell készítenie, amely alapul szolgál a később kidolgozandó tenderhez. Ezt követően - tanácsolja Csányi István - ajánlott közbeszerzési szakértőhöz fordulni. Fontos kiemelni, hogy a Kbt. szerint 2005. január 1-jétől a közösségi értékhatárokat - amelyek a beszerzés céljától függően változnak, de legalacsonyabb értékük 54 millió forint - elérő közbeszerzéseknél a pályázónak kötelessége hivatalos közbeszerzési tanácsadót igénybe venni. Majd a szakértővel együttműködve verbuválnia kell egy minimum három tagból és egy elnökből álló bírálóbizottságot. Ennek feladata az ajánlati felhívás és a - műszaki követelményeket és a részletes szerződési feltételeket tartalmazó - dokumentáció elkészítése. Miután a tendercsomag elkészült, a leggyakoribb, nyílt eljárás során a hirdetményt közzététel céljából el kell küldeni a Közbeszerzések Tanácsának, amely díj ellenében megjeleníti hivatalos kiadványában. Abban az esetben, ha a beszerzés volumene meghaladja a rá vonatkozó közösségi értékhatárokat, a tanács továbbítja a felhívást az Európai Unió hivatalos lapjának, amely térítésmentesen közzéteszi a tendert magyar nyelven, valamint tömörítve az unió munkanyelvein. A megküldés pillanatától számítva kezdődik az 52 napos ajánlattételi periódus. Csányi István szerint ha sikeres nyílt eljárással számolunk, de pesszimisták vagyunk az adminisztráció tekintetében, körülbelül 120 napba telhet, amíg a pályázó lezárhatja az eljárást, és aláírt beszerzési szerződést tarthat a kezében.

A meglehetősen időigényes és távolról sem egyszerű procedúrát, magához a pályázás folyamatához több módon illeszteni lehet. A Kbt. lehetőséget ad arra, hogy már a pályázat benyújtásakor is megindítható legyen a közbeszerzés, sőt bizonyos feltételek fennállása esetén a felhívás megjelenésekor is elkezdhető. Ha végül a pályázat nem nyer, az eljárást fel kell függeszteni, ekkor az időközben felmerült költségek a pályázót terhelik. A közbeszerzés intézményének köszönhetően átlagosan tízszázalékos kedvezmény érhető el a piaci árhoz képest - osztja meg tapasztalatait Csányi István, hozzátéve -, a kedvezményt azonban csökkenthetik a lebonyolítási és szakértői díjak. Utóbbiak az önkormányzatok projektköltségei között 5-12 százalékban elszámolhatók, a vállalkozóknak szóló pályázati kiírások többsége azonban a közbeszerzés és a pályázatkészítés költségeit nem támogatja.