Az ősz elején már jóval kisebb izgalom övezte az adózás átalakításának a tervét, mint korábban. Pedig a nyáron elhangzott bejelentések még arra utaltak, hogy már az idén is komoly lépéseket tesz a kormányzat e téren. Annak ellenére, hogy a koalíciós megállapodás egyik pontja szerint gyorsítják az adóreform előkészítését, a pénzügyminiszternek, illetve államtitkárának egy-egy nyilatkozatából már kiderült: legkorábban 2009-ben lehetnek érdemi változások.

Mégsem teltek el tétlenül a nyári hónapok, hiszen a kormánykoalíció nyáron megkötött megállapodása adott feladatot az adópolitika szakembereinek. A köztudatba pedig úgy ment át a terv, hogy hozzányúlnak a kisadókhoz, egyszerűsítik azokat. Egyed Géza gazdasági minisztériumi szakállamtitkár a Piac és Profitnak kijelentette, ennél jóval többről van szó, hiszen elérheti a 100 milliárd forintot az a haszon, amely az elindítandó program nyomán a vállalkozói környezet hasznát jelentheti. Most nem a mértékeket változtatja meg a kormányzat, hanem "csak" a fölösleges szabályozást igyekszik megszüntetni, s ebben a deregulációban valóban helye van adóbürokrácia számottevő mérséklésének.

Egyed Géza arra is utalt, hogy a Világbank legalább másfélszáz országban vizsgálta meg az üzleti környezetet, és jutott arra a következtetésre, hogy Magyarországon egy átlagos vállalkozás éves szinten 300 munkaórára járó költséget kénytelen adóadminisztráció címen elkölteni. A mikro- és kisvállalkozások számára - ez a kör a legnagyobb - ez komoly tehertétel. A szakállamtitkár kifejtette, hogy a felmérés csak megerősítette a szándékot: valóban sürgős beavatkozásra van szükség, s a múlt év őszén elindított Üzletre hangolva nevű program - azóta kormányprogram - az adóadminisztráció érdemi csökkentését szerves részévé tette. A politikusok is döntöttek, majd a kormányzat nekilátott a végrehajtásnak: lehetővé tenni a kisadók összevonását, a kapcsolódó adminisztráció minimalizálását, egyszerűsítését a ma már ismert átutalási, államkincstári informatikai hátterű technikák révén.

Szeptember végén a program részleteivel is készen lesznek a pénzügyi és a gazdasági tárcánál, a szakmai intézményeknél dolgozó szakértők.

- Negyvennél valamivel több vállalkozásokat terhelő adót, adófajtát tartanak nyilván, de négy-öt adótípus jelenti a bevételek zömét - mutat rá Egyed Géza arra, hogy mi is a tét, hol kell kutakodnia a minisztériumi szakembereknek. Az úgynevezett bagatelladók azok, amelyek a szakállamtitkár szerint is komoly elemzést igényelnek, s azt már most látni lehet, hogy közülük elég sokból kevesebb adóbevétel származik, mint amennyi az államigazgatás oldalán a beszedés költsége. Mivel a kormányzatban a tényeleges döntéseket szeptember végén hozzák meg, a szakállamtitkár csak vélelmezni tudja: a bagatelladók nagy részét célszerű lesz megszüntetni, mindenféle "jogutód" nélkül. Ahol meg a vetítési alap, az egyéb algoritmikus háttér megengedi, ott a kisadók összevonása a járható út, hogy egy adóbevallásban és egy adófizetési napon lehessen teljesíteni a kötelezettségeket.

A VOSZ többet (is) remél

- A kisadók összevonása, illetve a befizetések összehangoltabbá tétele nagyon is indokolt - kommentálja Csomor Gábor, a VOSZ ügyvezető igazgatója a kormányzat szándékát. A legismertebb és legáltalánosabban "használt" kisadók között tartják nyilván a vállalkozók a munkaadói járulékot, a munkavállalói járulékot, a szakképzési hozzájárulást, a rehabilitációs járulékot, az innovációs járulékot, a környezetterhelési díjat, a kulturális járulékot.

Nem kétséges tehát, hogy komolyan segítené a vállalkozókat az ésszerűsítés, de Csomor Gábor nem hisz az adminisztrációs terhek csökkenésében. Úgy gondolja, hogy a befizetések tényének meg kell jelennie a nyilvántartásokban akkor is, ha összevonnak adókat. A VOSZ ezért inkább úgy fogalmaz, hogy a kormányzat végre díjazhatná az értékteremtő munkát az adópolitikán keresztül is, kivált, mert a rendszerváltás óta mindegyik kabinet meghirdette a vállalkozók támogatását, fejlődésük elősegítését. A versenyszférának valamilyen biztatást kellene kapnia: valóban kevesebb elvonással versenyképesebb környezetet teremt számára a kormányzat. Hiába jó elképzelés a kisebb adók összevonása, ha ugyanannyi feladatot kell a beszedett pénzzel finanszírozni, mint eddig, akkor sok minden nem változik a vállalkozások szempontjából.

- A költségvetés forráséhsége nem csökken, az államigazgatás, a központi apparátus területén ígért átalakítások jóformán el sem kezdődtek - állapítja meg Csomor Gábor, s következtet is, az egy vállalkozóra jutó adóteher nem véletlenül nőtt folyamatosan, sőt. - Nagy a valószínűsége annak, hogy csak egy kicsiny legális mag marad meg, amelynek az adóterhelése továbbra sem csökken, a többi vállalkozás pedig kényszerűen megszűnik, hiszen a tőkehiány oly nagy már, hogy nem tudják a kötelezettségeiket, befizetéseiket teljesíteni.

#page#

Az adózás egyszerűsítésén azt érti a VOSZ, hogy a teljes szabályozást generálisan felülvizsgálják, illetve mérséklik a befizetési kötelezettségeket. Ezt sokszor részletezték is, de az elmúlt csaknem két évtizedben mintha elbeszéltek volna egymás mellett a mindenkori kormányzat képviselőivel.

- Míg a vállalkozók hosszú távú folyamatokat szándékoznak menedzselni, s erre alapozva szeretnének adózni is, addig a politika egy-egy költségvetési, néha négy választási évben gondolkodik - fejti ki a szövetség nézetét az ügyvezető igazgató. Majd azzal summázza, hogy a rövid távú politikusi szemlélet miatt nem tudnak a kisebb vállalkozások hosszú távon felnőni, nagyobb, sőt nemzetközi vállalkozásokká erősödni. Minden választás előtt a VOSZ papírra veti elvárásait: az üzleti szféra mit kér a hatalomra kerülőktől a gazdaság fejlődése érdekében. Eddig egyszer fordult elő, hogy az ígéretből valamit meg is valósított az új kormányzat: bevezették az evát, illetve lehetővé tették a tartalékolást a későbbi fejlesztésekhez.

- A legutóbb is sor került elvárásaink ismertetésére, majd az ígéretekre, de a kormányzat adós az adóreformmal, a versenyképesség javítását szolgáló hatékonyabb ösztönzéssel - fogalmazza meg Csomor Gábor.

Nem ennyire lemondó és szkeptikus a nemzetközi tanácsadó cég adószakértője. Erdős Gabriella, a PriceWaterhouseCoopers vezető cégtársa, hiszen a Pénzügyminisztérium, illetve a többi tárca, ahol az egyeztetések esedékesek, nincsenek késésben a novemberben a Ház elé kerülő adójogszabályok előmunkálataival. Inkább a szakmai munkát megelőző politikai koncepció megfogalmazását gondolja kicsit hiányosnak.

- Ha a kormány célja változatlanul az, hogy egyszerűsítse az adórendszert, akkor azt üdvözölni lehet - érvel Erdős Gabriella, de azt is jelzi, hogy legalább 50 különféle adószámlaszámra kell pénzt befizetniük a vállalkozásoknak. Komoly ritkítás kellene, akkor lehetne valóban kevesebb az adó, s javulhatna a versenyképesség. Sőt, a csökkenő adminisztráció a költségek csökkenését vonhatná maga után mind a vállalkozásoknál, mind a behajtással foglalkozó adóhatóságnál. A kevesebb adófajta a hibalehetőségeket is csökkentené, hiszen éppen a kisadók esetében igaz az, hogy a vállalkozások egyre nehezebben igazodnak el, s akaratuk ellenére is gyakran tévesen adminisztrálnak.

Az adószakértői körökben tehát nem véletlenül gondolják, hogy a csaknem ötven adófajta bőséges megrostálásával csak "kereshet" az ország, kevés lenne, ha csak négyet-ötöt vonnának össze közülük. Ha másért nem, hát már csak azért is, hogy legalább az a 100 milliárd forintot kitevő haszon, illetve megtakarítás teljesüljön, amelyet az Üzletre hangolva program kapcsán a gazdasági tárca államtitkára "megelőlegezett" a büdzsé és a vállalkozóknak a javára.