A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából - mondják az elemzők - a munkabéreket terhelő költségek csökkentése lenne a legfontosabb, ám ebben csak kis előrelépést jelentenek a 2006-ra szóló, november elején elfogadott adótörvények, ezen belül az új személyi jövedelemadó-tábla. (Azt, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás november elsejétől 3450 forintról 1950-re csökkent, már korábban tudtuk.) A most deklarált, 2010-ig megvalósítandó hosszú távú cél azonban az, hogy a statisztikai átlagkeresettel rendelkezők jövedelme ne kerülhessen a felső adósávba.

Az általános forgalmi adóról szóló 2005. évi XCVII. törvény - amit a parlament az adócsomagból előre kiemelt, és korábban mint önálló törvényt már elfogadott - a Magyar közlöny 128. számában meg is jelent. A felső áfakulcsot tehát 25-ről 20 százalékra csökkentették, a benzin és a gázolaj esetében már 2005. október 1-jétől. A többi terméknél 2006. január elsejétől életbe lépő csökkenés mintegy 4 százalékos ármérséklődést jelent, és a lakosság fogyasztását kitevő termékek felét érinti. Ugyanakkor megmaradt a 15 és 5 százalékos áfakulcs, és a módosítás szerint a korábban 15 százalékos kulccsal adózó újság, folyóirat és egyéb kiadványok az 5 százalékos kulcs alá kerültek.

Az általános forgalmi adó legfelső kulcsának a leszállítása 25 százalékról 20-ra szintén nem igazán élénkíti a versenyt - teszik hozzá mások -, elismerve azonban az intézkedés közérzetjavító hatását. De legyünk pontosabbak: az áfamentes körbe tartozók számára ennél biztosan többről van szó!

Kétkulcsos társasági adó

A helyi iparűzési adó egyelőre megmaradt, így ebben sincs még igazi áttörés. A jövedelmező vállalkozások számára azonban mindenképpen pozitívum, hogy jövőre egészében levonható lesz a társasági adóból, amennyiben a vállalkozásnak nincs köztartozása.

A társasági adó szintén kedvezően változik, 2006-ban kétkulcsos lesz: évi 5 millió forintos adóalapig ugyanis a korábbi 16 helyett 10 százalékot kell fizetni. Igaz, olyan megkötéssel, hogy a kedvezményes kulcsot azok a cégek alkalmazhatják, amelyek a minimálbér másfélszeresét adják fizetésként az alkalmazottaiknak. Az eredeti javaslat kétszeres szorzó volt, amin a parlament enyhített.

A jövő évi változások közül igazi újdonságot a luxusadó bevezetése jelenti a 100 millió forint feletti értékű ingatlanok után, aminek a hatása persze korántsem akkora, mint amekkora figyelmet kapott a parlamenti vita során.

Újdonság az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is, ami végül is viszonylag szűk körben alkalmazható, hiszen csak 25 szakmát érint.

Az országgyűlésnek október végén, november elején összesen mintegy száz módosító indítványról kellett döntenie. Meglepő módon ez feleannyi, mint a korábbi években. Ezek közül azonban végül is csak azokat fogadták el a többségében kormánypárti képviselők, amelyekkel a kormány is egyetértett. Vagyis lényegében a nyilvánosságnak a nyár közepe óta folyamatosan adagolt, a kormány 100 lépés programja keretében bejelentett adóváltozási elképzelések valósulhatnak meg.

Összességében a jövő évi változásokkal ezermilliárd forint adócsökkenés érhető el - hangsúlyozta parlamenti beszédében a pénzügyminiszter -, hozzátéve, hogy az ötéves adóreformmal a cél a méltányosabb közteherviselés, a gazdaság kifehérítése, a javuló versenyképesség és a bővülő foglalkoztatás. Valamint a kiszámíthatóság, a tervezhetőség és a stabilitás.

Tegyük hozzá, ez az a hármas követelmény, amit a gazdaság szereplői évek óta a leginkább számon kérnek bármely kormány bármely adótervezetén.

Csökkenő adómentes juttatások

A munkáltatók és a munkavállalók egyforma érdeklődéssel figyelik minden évben, hogy miként változnak a béren kívüli juttatások.

Jövőre az étkezési jegy adómentes határa 500 forinttal emelkedik, havi 4500 forintra; a melegétkeztetési jegy, valamint a helyben biztosított melegétkeztetés 8 ezerről 9 ezer forintra nő. Adómentes a helyi bérlet teljes összege. Az iskolakezdési támogatás pedig - amit jövő szeptemberben lehet igénybe venni - gyerekenként és szülőnként 10 ezer helyett 19 ezer forint lesz. Az adómentes lakáscélú támogatás 1 millió forint.

Ezeken kívül azonban szűkítésekről számolhatunk be. Ugyanis csak 400 ezer forintig lehet adómentesen kifizetni bizonyos juttatásokat. Ebbe a körbe tartozik az üdülési csekk vagy a kedvezményes üdülés, az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége, a színházjegy, a színházbérlet, a helyi utazási bérlet adómentes része, illetve a számítógép- és internethasználat munkáltató általi támogatása. No és az önkéntes egészségbiztosítási hozzájárulás. Ezeknél tehát a juttatás együttes értékét maximálták.

Az önkéntes pénztári befizetéseknél az is kedvezőtlen változás, hogy a jövőben az adókedvezmény összege nem vehető fel készpénzben, hanem azt az adóhatóság az éves adóbevallást követően az állampolgárok pénztári számlájára utalja. Mondhatnánk persze, hogy a dolgozó így is, úgy is megkapja. Csakhogy míg eddig arra költhette, amire akarta, jövőre csak azokra a szolgáltatásokra fordíthatja, amire az önkéntes pénztárral kötött szerződése feljogosítja. Ráadásul eddig sokan éltek azzal a lehetőséggel, hogy az év utolsó napjaiban egészítették ki a befizetéseiket, és gyakorlatilag ennek a 30 százalékát egy vagy másfél hónapon belül visszakapták. Jövőre ezt sem tehetik meg.

A kormányzati szándék érhető: a kedvezménnyel a további öngondoskodást szeretnék ösztönözni. Az egészségpénztárak azonban jogosan attól tartanak, hogy az adótörvények módosítása miatt a munkáltatók által adómentesen nyújtható önkéntes egészségpénztári befizetések közel a felére esnek vissza. Ez a korlát az önkéntes nyugdíjpénztárakat nem érinti.

Ötéves távlatban csökkennek a járulékterhek

A személyi jövedelemadó inkább a munkavállalókat érinti, mint a munkáltatókat. Így röviden csak annyit, hogy a parlament az adósávok fokozatos emelkedését és az adókulcsok fokozatos csökkenését 2010-ig határozta meg.

Jövőre a legalsó sáv 50 ezer forinttal emelkedik, ami a kiskeresetűeknek 9 ezer forint megtakarítást jelent. Az alkalmazotti átlagjövedelem - évi 1 millió 550 ezer forintig - az alsó, 18 százalékos adókulcsba esik. A magasabb jövedelműeknek 2 százalékos csökkenést hoz, hogy az idei 38 százalékos adókulcs 36 százalékra csökken.

A személyi jövedelemadóhoz hasonlóan a társadalombiztosítás területén is ötéves távlatra tekint előre a törvény, amikor a munkáltatói járulékok csökkenését ütemezi. Az idén november elsejétől csökkentett tételes egészségügyi hozzájárulás 2006. november elsejétől teljesen megszűnik. A munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási járulék pedig a törvény szerint 2007. január 1-jétől csökken 3 százalékkal, és 2009-ben további 2 százalékkal.

Ekho és/vagy eva?

Az új adózási forma, az ekho 25, elsősorban a szellemi szabadfoglalkozásúak által űzött szakmát érint, így a művészeket és a média munkatársait. Az ekho választhatóságának a feltétele az, hogy legalább egy minimálbéres bejelentett, főállásos jogviszonnyal rendelkezzen a "vállalkozó", és az adóalapot jelentő éves jövedelme ne haladja meg a 25 millió forintot. Vagyis a minimálbér vagy az egyéb, nem a szakma gyakorlásából származó jövedelmek nem számítanak bele. Az adó mértéke összesen 35 százalék, ebből 20 százalék terheli a kifizetőt, 15 százalék a vállalkozót. (Az ekhóról lásd bővebben a Piac és Profit októberi számát!)

Az eva - az egyszerűsített vállalkozási adó - jövőre a korábbi évekhez hasonlóan működik. Egyetlen fontos változással, hogy eddig az európai uniós közösségi adószám kiváltása kizáró ok volt, de jövőre nem lesz az. Vagyis az evás vállalkozók is létesíthetnek üzleti kapcsolatot bizonyos szűkebb körben uniós partnerekkel. Aki az idén evás, de szeretne kilépni belőle, vagy éppen most szeretne belépni ebbe a körbe, decemberben jelentkezhet át.