Nem könyöradományokkal, hanem helyben szervezett tehetséggondozással, maguk alakította ipari parkkal, klaszterrel, vállalkozásfejlesztési programmal készítették el saját mentőkötelüket Északkelet-Magyarország legelmaradottabb térségei. Ózdon és más Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településeken is az odatelepült vállalkozások veszik kézbe sorsuk alakítását.

Szeptember elsejétől számos adójogszabály-változást kell a vállalkozásoknak könyvelésükben, adminisztrációjukban végrehajtani. Rengeteg, bonyolultnál bonyolultabb, szinte követhetetlen s még értelmezésre váró jogszabálynak kell megfelelnünk. Zara Lászlóval, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnökével segítünk értelmezni a változásokat, eligazodni az ellentmondásos értelmezésekben.

Adófizetőként jó lenne hinni abban, hogy az adóterhek csökkentése automatikusan magával hozza az adómorál javulását és vele a befizetések növekedését. Ez hosszú távon talán igaz, közép- és rövid távon azonban éppen fordítva van: az adóterheket nem lehet érdemben csökkenteni az adómorál javulása nélkül. Az adómorál pedig - ismerik el egyre többen - a leggyorsabban és a leghatékonyabban az elrettentés fokozásával, a szigorúbb ellenőrzéssel javítható.

Az európai alkotmány elfogadására égető szükség van: meg kell határozni az immár huszonöt tagállam hatékony együttműködésének jogi kereteit. A legfrissebb ígéretek szerint az ír elnökséget lezáró június 17–18-i uniós csúcsértekezletig valamennyi fél részére elfogadható egyezség születik az alkotmánytervezetről, bár számos olyan kérdésben kell még megegyezniük, amelyekről nem is gondolták, hogy ilyen bonyolultak lesznek.

Az alapelvek szerint bármely tagállam állampolgára intézheti ügyeit hazája hivatalos nyelvén - vagyis spanyolul például el lehet járni, baszkul nem - az uniós intézményekben, és jogosult a rá vonatkozó uniós jogszabályokat, dokumentumokat anyanyelvén olvasni. A jogharmonizáció során eddig legkevesebb százezer oldalnyi joganyagot fordíttatott le az Igazságügyi Minisztérium.

A francia–magyar gazdasági kapcsolatok a rendszerváltás kezdete óta szorosak, s Franciaország befektetőként a harmadik, mint kereskedelmi partnerünk a negyedik helyen áll a rangsorban. Eddig elsősorban a nagy cégek jelentek meg hazánkban. Vajon az uniós csatlakozással változik-e a kép, mutatkozik-e érdeklődés Magyarország iránt a francia kis- és középvállalkozások részéről? Többek között erről is kérdeztük Philippe Baudry gazdasági és kereskedelmi tanácsost.

A Magyar Posta modernizációját elindító dr. Szabó Pál vezérigazgatóval a társaság életében bekövetkezett változások kapcsán készültünk beszélgetni, amikor a közvélemény figyelmét hirtelen az ország legnagyobb postalogisztikai beruházásaként emlegetett Országos Logisztikai Központ indulása körüli problémák kötötték le. A sikeres menedzseri pályát befutott vezérigazgató portréjának megrajzolásával így vártunk, amíg lecsillapodnak a kedélyek, s ő is túl lesz szakmai pályafutása egyik legnagyobb megpróbáltatásán.

A gazdaság minden szereplője, de különösen a kis- és középvállalatok számára sorsdöntő, hogyan reagálnak a recesszióra, sikerül-e cégük ügymenetét hozzáigazítani a gyorsan és kedvezőtlenül változó környezethez, megtalálni a működésben rejlő lehetséges tartalékokat, felfedezni új lehetőségeket. Akár olyanokat is, amelyek eddig is kínálták magukat, ám most, a reálfolyamatok kényszerítő hatására talán jobban észrevesszük őket. Összeállításunkban olyan lehetőségekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek minden cég számára rejtenek magukban tartalékokat. Ne feledjük, a válságot mindig fellendülés követi, de az, hogy abból melyik cég fog profitálni, attól is függ, most hogyan dönt!

Méltán pályázhatna a „legbonyolultabb jogi szabályozások klubja” tagsági kártyájára az új közbeszerzési törvény, amely ilyen minőségében a toplista élén van. Már az első lépések megtétele, az egyes eljárási fajták kiválasztása is komoly fejtörést okozhat ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek egyaránt. Most a nemzeti és közösségi közbeszerzések lényegi vonásait, a legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze. A kialakuló „új szakma”, a hivatalos közbeszerzési tanácsadó intézményének, valamint a közbeszerzések jogorvoslati rendszerének főbb szabályait a következő számunkban boncolgatjuk.

Az új közbeszerzési törvény - amelyet július-augusztusi számunkban a legbonyolultabb jogi szabályozások toplistásaként értékeltünk - paragrafusai közül egy szigorúan szabályozott "új szakma", a hivatalos közbeszerzési tanácsadó intézménye bontakozik ki. A törvény a közbeszerzések kétszintű, immáron az uniós szervekhez is "elágazó" jogorvoslati rendszerének szabályairól is rendelkezik.

Lehet, hogy a maastrichti konvergenciakritériumokat túlhaladta az idő? Azokat ugyanis 1992-ben fektették le, éppen az unió növekedési szakaszában. Azóta a világgazdaság sokat változott, és úgy tűnik, ma az előírt szigorú költségvetési korlátok már kevésbé tarthatók, sőt.

Az Európai Unióba újonnan bekerült Magyarország a parlamenti képviselő-választás után, a posztok elosztásakor bizottsági elnöki pozíciót kapott. Kis ország, és főként új EU-tag ilyen magas pozícióra a pontrendszeres elosztás alapján nem lehetett volna esélyes. Hogyan kaptuk meg ezt a posztot? Milyen feladatokkal, befolyással jár? Jelent-e ez Magyarország számára előnyöket? - kérdeztük Fazakas Szabolcsot, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának vezetőjét.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa egyike azon kevés közszereplőnek, akik az elmúlt tizenöt évben mindig hallatták a véleményüket, és mégsem váltak hiteltelenné, illetve nem sütötték rájuk a valamely párthoz tartozás pecsétjét. A híres közgazdász-kutató nemrég, augusztus 20-a alkalmából átvehette a köztársasági elnöktől a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét.

Járt utat a járatlanért el ne hagyj, tartja a mondás, de Rotyis József életútja azt mutatja, hogy ő maga sokszor nem tartotta magát ehhez a mondáshoz: 1990-től minden pályaváltása új feladatokkal való szembesülést hozott. A közvélemény előtt a Budapesti Értéktőzsde ügyvezetőjeként ismertté vált szakember most egy állami cég élén próbál köztes szerepben, félig állami, félig vállalkozói gondolkodással üzletet építeni, s a társadalmi felelősségvállalás jegyében újraéleszteni és újraformálni a társadalmi együttműködést.

Az uniós pénzek csaknem harminc százaléka a környezetvédelemre vagy azzal kapcsolatos területre jut, Magyarországon ez a szám egy százalék körül van, hívja fel a figyelmet Olajos Péter európai parlamenti képviselő, aki többek között az EP környezetvédelmi bizottságának is a tagja. Fölemlített példái pedig rávilágítanak a közös felelősségre és arra, hogy az embereknek, országoknak ahhoz, hogy valóban együtt tudjanak dolgozni a közös cél érdekében, tekintettel kell lenniük egymásra, és meg kell érteniük a másik sajátos gondjait is.

A Malév orosz-magyar érdekeltségű új tulajdonosának első célja, hogy nyereségessé váljon a vállalata, a második, hogy jelentős piacon - az AiRUnion természetes szövetségeseként - erősödjön tovább Európában és Oroszországban.

Dr. Fazakas Szabolcs az Európa Parlament elnökségének tagja, questori minőségben. Jól teniszezik, s a sportpályán szövődő sportbarátságokat remekül hasznosítja munkájában. Egyedüli magyarként beválasztották az elnökségbe, ahol jóval nagyobb lehetősége van a stratégiai döntésekbe is belelátni.

Egyre inkább az az érzésem, hogy az ország egyik fele egyfolytában azon van, hogy elkapja, megszorongassa a másikat, megnehezítse az életét, rábizonyítsa sunyi szándékát, miszerint meg akar élni, sőt mi több! Életben akar maradni. S ezek a macskák teszik mindezt abból a pénzből, amit a megszorongatott egerek – az önmagát eltartó és társadalmunk 70 százalékának munkát adó vállalkozói réteg tagjai – megtermelnek és különböző címeken befizetnek az államkasszába.

Önöknek nincs olyan érzésük, hogy a kilencvenes évek eleje körbetartozásainak árnya kísért? Emlékeznek, amikor a fizetésképtelenség, a gazdaság pénzhiányának spirálja bedöntött jó néhány vállalkozást. A gazdaság pénzhiánya mintegy másfél éve ismét érzékelhető, s napjainkra robbanás előtti állapotba került. Ennyi ideje várom, mikor veszik észre gazdaságpolitikusaink, elemzőink, hogy a választások miatt gyönyörűre festett felszín alatt sűrűsödik a baj.

Ez a mottója az E-Magyarország, e-kormányzat 2003 című konferenciának, amely így, önmagában kicsit pátosszal telinek tűnhet. És szokatlannak is. Hiszen világunkban ma a nagy jelentőséget hordozó szavak óvatos használata jellemző, mert félünk, hogy megvádolnak minket küldetéstudattal, demagógiával, naivitással, túlzott optimizmussal. Mi mégis vállaltuk ezeket a szókapcsolatokat, így, együtt.

Amióta a Monetáris Tanács jegybanki kamatemelési döntéséről hallottam, s annak következményeit követem, nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy ezt a mi kis országunkat s annak minden politikusát, közéleti szereplőjét, a médiát, a szavazó állampolgárokat mintha maga A Mester és Margarita ördöge manipulálná hosszú évek óta. Az ő háttérben meghúzódó akaratának és logikájának megfelelően cselekszünk, gondolkodunk, s tetteink, cselekedeteink az ő szigorú logikájának törvényszerűségeit követik. Egyikünk a katonájaként, másikunk az áldozataként, sokunk az ördögi kezében könnyű eszközként része a játéknak. Amely egyenesen vezet bennünket a romlásba. Lassan, de biztosan, az Európai Unióhoz csatlakozás finisében, padlóra küldhetjük a gazdaságunkat.

Már csak pillanatok kérdése, és az Európai Unió tagja vagyunk. Európai állampolgárként ébredünk mindennap, hazánk az európai társadalom tagországa, az európai gazdaság szerves része. Hirtelen a világ legfejlettebb integrált közösségében találjuk magunkat, holott reális esélyünk évtizedek, sőt, talán évszázadok óta inkább a lecsúszáshoz, a fejletlen társadalmak közé kerüléshez volt.

Váltottunk megint. Utálom, ha egy újság küldetéséről, olvasóinak szóló üzeneteiről beszél. Hiszen a jó produktum elmondja azt magyarázkodás nélkül is. Mégis, miért teszem meg, hogy váltásunkról az első oldalon beszéljek? Mert tartok attól, hogy olvasóink, ügyfeleink hullámlovasoknak tartanak bennünket, olyanoknak, akik nem meggyőződésből, hanem a divat által vezérelve működnek, cselekszenek.

A budapesti bevásárlóközpontosodás nyolcadik éve jó bérleti díjakat, nagy importforgalmat hozott az üzleti élet karácsonyfája alá. No meg azt a kést, amellyel most még a növekvő tortát szeletelheti a piac növekvő számú kereskedője. És jövőre?

Egyre több magyar cég fektet be tőkét a szomszédos Horvátországban a bankszférától a turizmusig, a kőolajipartól a papíriparig sok mindenbe. Exportunk soha nem látott dinamikával nő. A szakemberek véleménye szerint az üzleti biztonság déli szomszédunknál jobb, mint más környező és déli államban.

"A politikai pártok zsigerből elutasítanak mindent, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mond, akar."

A nyolcvanas években még sereghajtó és komoly gazdasági bajokkal küzdő Írország az ezredfordulóra az Európai Unió élvonalába küzdötte fel magát. A mások számára is követhető példa: vonzóvá tenni az országot a külföldi tőke számára, és nyitottá a gazdaságot. Igaz, az elmúlt két-három év világgazdasági lassulása éppen emiatt visszafogta a dinamikus fejlődést.

Ez év első felében, így Magyarország uniós taggá válásakor is, Írország tölti be az unió soros elnöki tisztét. Brendan McMahont, Írország magyarországi nagykövetét az ír csatlakozási tapasztalatokról kérdeztük, és arról, milyennek látja hazánk lehetőségeit.

Írország kereskedelmi tanácsosa szerint Magyarország uniós csatlakozásával megnő az esélye annak, hogy kimondottan szoros ír–magyar kapcsolat alakuljon ki. A lehetőségek adottak, az, hogy kihasználjuk-e, már rajtunk múlik, véli S-P Mahoney.

John McMillan1993 óta él Magyarországon. Igaz, kezdetekben az általa létrehozott menedzsmenttréningekre szakosodott tanácsadó cég ügyfelei elsősorban az itt működő külföldi cégek közül kerültek ki, mára ez megváltozott. Az üzletember tapasztalatai alapján arról beszél, hogyan válhatnak a magyar kis- és középvállalkozások az unió sikeres szereplőivé.

A kis kelta tigris, ahogyan az unióban töltött néhány sikeres éve után elnevezték, tulajdonképpen nagyon hasonlít Magyarországra. Legalábbis ezt állítja egy magyar üzletember, akinek jó rálátása van mindkét országra. Persze, idővel kiütköznek a különbségek is.

Uniós tagságunk változásokat hozott és hoz az autós piacokon – forgalmazásban, szervizelésben, kölcsönzésben – is. Liberalizáltabb lesz a kereskedelem, változnak az árak. Az európai autógyártók 2005. október 1-jéig kötelesek harmonizálni gyári átadási áraikat. Bár a folyamat évek óta zajlik, mégis jelentősek az árkülönbségek Európa-szerte.

Nicolas Sárközy francia pénzügyminiszter kibontakozási stratégiája lehet, hogy sok magyar honpolgár tetszését megnyerné. Szerinte ugyanis az államra tartozik a kiadások és az adósság csökkentése, és miközben a kormánynak könyörtelenül takarékoskodnia kell, a polgároknak az a feladatuk, hogy kevesebbet spóroljanak, és többet fogyasszanak.

A francia fiatalember 1993-ban jött Magyarországra, hogy a francia nagykövetségen teljesítse civil sorkatonai szolgálatát. A tizenhat hónap alatt annyira megszerette az országot, hogy a kötelező szolgálati idő letelte után is maradt. Megtetszett a környezet, ráadásul üzleti lehetőségeket is látott ezen a piacon. Rodolphe Rodet ma egy 45 fős péküzemet vezet; francia receptek alapján péksüteményeket gyárt és forgalmaz saját üzlethálózatában.

Generációk nőttek fel a metalcar kisautókon. A kelet-európai régióban ez pótolta a nagynevű matchboxot, s a gyártó Metalcar Kft. – amely 1969-ben hat négyzetméteren kezdett gyártani, ma pedig 4500 négyzetméteren több száz főt foglalkoztat – azóta sem fogyott ki az ötletekből. Az akadályoktól soha vissza nem riadó tulajdonos, Marosi István ma már a francia piacon éri el legnagyobb forgalmát.

Franciaország hosszú idő óta a világ leglátogatottabb országa. Magyar turistákból sincsen hiány, de rendkívül egyenlőtlen az elosztás: Párizsba rengetegen mennek, az ország többi részébe viszont szinte senki. Pedig a vidéki Franciaország hihetetlen mennyiségű látnivalót kínál.

A hazai információs technológiai cégek reménykednek abban, hogy a Medgyessy Péter volt miniszterelnök vezetésével nemrégiben Amerikában járt küldöttség útja következményeként végre itthon is felismerik az IT-húzóágazat fejlesztésének jelentőségét. Ellátogattak ugyanis a Szilícium-völgybe és néhány technológiai óriáscéghez. Az eredménynek szerintük tükröződnie kell majd a támogatási politikánkban és a következő Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásainak megfogalmazásában.

Simonyi András, hazánk washingtoni nagykövete szerint Magyarországnak nagyon jó a megítélése az Amerikai Egyesült Államokban. A teljesítményeket tisztelő szupernagyhatalom igen nagyra tartja kis országunk demokratikus fejlődését, s gratulál európai uniós tagságunkhoz. Nagyon pozitívan fogadták a tavaszi kormánydelegációt is, amelynek egyik legfontosabb célja az információs technológiai szektorral való találkozás volt. Csak reménykedhetünk abban, hogy a kormányfőváltással nem halványul el a az információs technológiai iparág iránt tanúsított megkülönböztetett figyelem. A nagykövettől megtudtuk, hogy a látogatás információs társadalomra és gazdaságra való hangolása nem volt véletlen.

Az amerikai gazdaság növekedése az egész világ gazdaságának lendületet adhat, lassulása viszont visszafoghatja. Az idei első féléves eredmények láttán azonban nincs ok sem a túlzott optimizmusra, sem a borúlátásra.

A kommunikációs eszközök, a bolygót behálózó rendszerek nélkül nem létezhetne a világfalu. Az emberiség fejlődési aspektusai közül a biológiai a leglassúbb, a kulturális és tudati fejlődés már gyorsabb, és kétségtelenül a technológiai a legelsöprőbb: a leghatékonyabban képes átalakítani a Föld látképét, az emberi életmódot és a megismerés lehetőségeit. A folyamat pozitív és negatív kimeneteleket és tanulságokat egyaránt magában rejt.

Az informatikával a ma embere a világegyetem alapvető tulajdonságait képezte le.

Ez az a hely, ahol nem kérjük azt, hogy kapcsolják ki a telefonjaikat, hiszen SMS-ben folyamatosan várjuk a hallgatóság kérdéseit is – lepte meg a műsorvezető a Piac és Profit legutóbbi, „Az új gazdaság kulcsszava: a kommunikáció” című konferenciájának résztvevőit. Tehát ne csak beszéljünk arról, hogy a mobilkommunikáció gyökeresen megváltoztatja a szokásainkat, hanem fogadjuk el azt a gyakorlatban is!

Elérkezett a pillanat, amikor megszólíthatlak, hogy ígéretedre emlékeztesselek, még időben. A négy előtted álló év, a kormányzati ciklus elején sokkal hálásabb feladat olvasóink nevében pusztán a figyelmedet felhívni ígéretedre, mint négy év elteltével majd számon kérni azokat. Ez utóbbiról ugyanis rossz emlékeket őrzünk.

Nincs elég információjuk, és félnek a kis- és középvállalkozások az uniós csatlakozástól. A Piac és Profit április 2-án, a Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen megrendezett Üzlet Európában, infokommunikáció 2003 című konferenciája jó néhány félreértést tisztázott, és számos értékes információval szolgált a mintegy kétszáz résztvevő számára.

Szeptember 15-én zárult le a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara akkreditációs felhívása, amelyre az uniós pályázatírásban érdekelt cégek jelentkezését várták. A kamara nem kötelező jellegű minősített névjegyzéke a fogyasztókért jött létre, mint ahogy az eddigi fél tucat - különböző szervezetek által - közzétett lajstrom is. Remélhetőleg több sikerrel.

Ha valaki fennakad az ellenőrzésen, és kiderül róla, hogy nem arra vagy nem olyan formában költötte el a pályázattal elnyert támogatást, mint amire kapta, annak súlyos következményei lehetnek. A kiutalt összeg és annak időarányos kamatai visszafizettetése mellett akár öt évre kitilthatják a rendszerből.

Korai megjelenés, időközi változások, nagy érdeklődés, nehézkes adminisztráció, két idő előtt felfüggesztett és egy utólag megnyitott pályázati ablak - röviden így jellemezhetők az idén első ízben uniós és költségvetési forrásokból kiírt informatikai pályázatok. 2005-re a hatóságok zökkenőmentesebb évet ígérnek.

A többtucatnyi közösségi programra innovatív ötletekkel jelentkezhetnek vállalkozókból, egyetemekből, önkormányzatokból álló konzorciumok. A nyertes projekteket az Európai Bizottság a hazai pályázatokéhoz hasonló támogatási aránnyal, de nagyobb összeggel és egyszerűbb adminisztrációval jutalmazza.