A munkavállalók többsége nem szereti munkaadóját

Tizenkettedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit. A magyar munkavállalók véleménye szerint a Deutsche Telekom IT Solutions a legvonzóbb hazai munkaadó, a második a LEGO, a harmadik pedig az Audi. A Randstad Employer Brand (REBR) kutatásból többek között arra is fény derül, hogy melyek a legvonzóbb szektorok; mire vágynak a munkavállalók; mennyien és miért gondolkodnak munkahelyváltáson; milyen tényezők hatnak pozitívan vagy negatívan a motivációra; valamint, hogy mi a helyzet az AI-jal és a home office-szal?

Ők 2025 legvonzóbb munkáltatói

2025. május 8-án ünnepélyes keretek között hirdették ki a Randstad Award hazai győzteseit. A Deutsche Telekom IT Solutions lett a legvonzóbb munkaadó, míg a dobogó második fokán a LEGO, a harmadikon pedig az Audi szerepel.

Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Media Markt, az UNION, a MOL, a Richter Gedeon, a Budapest Marriott Hotel, a Coca-Cola, a Budapest Airport Zrt., a Magyar Telekom, a Kühne+Nagel, a Market és az Air France-KLM. A legismertebb munkaadó a Lidl lett. 

A kutatás legfontosabb megállapításai

  • az IT és az üzleti szolgáltató szektor szereplői számítanak a legvonzóbb munkáltatóknak, népszerűségük évek óta töretlen;
  • továbbra is a kínált fizetés és juttatások jelentik a fő hajtóerőt, azonban a munkahely biztonságának szerepe jelentősen nőtt, megelőzi a munka-magánélet egyensúlyának fontosságát is;
  •  a munkavállalóknak csupán 43 százaléka értékeli pozitívan jelenlegi munkaadóját a fizetés tekintetében;
  • a kutatást megelőző hat hónapban 17 százalék váltott munkahelyet, illetve csaknem minden harmadik munkavállaló szívesebben dolgozna valahol máshol – munkavállalók több mint felét az elégtelen kompenzáció késztetné távozásra;
  • a motiváció csökkenésének az elégtelen léptékű bérfejlesztés, a munka elismerésének hiánya, valamint a túlzott munkaterhelés a legfőbb oka; 
  • bár a mesterséges intelligencia (AI) terjedése látványos, az emberek fele ki sem próbálta;
  •  a tavalyiról felére, 17 százalékra csökkent azon dolgozók aránya, akik részben otthonról tudnak dolgozni – ez a jelenség pedig a reálbérek csökkenése mellett a munkaerőpiac egyik központi feszültségforrása lehet.

A gazdasági kihívások a munkáltatói márkaépítésre is hatással vannak

A REBR eredményei rámutatnak, hogy a gazdasági kihívások szinte valamennyi szektorban hatással voltak a munkáltatói márkaépítésre, hiszen a telekommunikációs és a pénzügyi szektort leszámítva egyik ágazat sem tudta növelni a vonzerejét. 

Mindezek mellett 2025-ben is az IT és az üzleti szolgáltató szektor szereplői számítanak a legvonzóbb munkáltatóknak, népszerűségük évek óta töretlen. A legismertebb munkáltatóknak és valószínűleg a legismertebb fogyasztói márkáknak a telekommunikációs cégek számítanak – akik most már a vonzerő tekintetében is előkelő helyen szerepelnek, hiszen az előző évi teljesítményükhöz képest jelentős javulást értek el, és feljöttek a harmadik helyre. Ismertség szempontjából a másodikak, vonzerő szempontjából viszont változatlanul enyhén átlag alattiak a kiskereskedelmi márkák. A legismertebbek közé tartoznak továbbá a pénzügyi és az energetikai szektorok szereplői is, azonban ők vonzerő szempontjából még jelentős fejlődési lehetőség előtt állnak. 

Egyre fontosabb a munkahely biztonsága

A munkáltatói értékígéretek sorrendje szempontjából drámai változást nem látunk, de a gazdasági környezet sajátosságait, valamint a munkaerőpiac dinamikáját minden évben jól érzékelteti egy-egy hajtóerő fontosságának változása.

A Randstad felmérésében résztvevők továbbra is elsősorban a kínált fizetés és juttatások, a várható munkahelyi atmoszféra és a cégek pénzügyi stabilitása alapján választanak munkáltatót. A fizetés és a juttatások, a kellemes munkakörnyezet, az állás biztonsága, valamint a munkáltató gazdasági stabilitása egyébként sokkal fontosabb a magyaroknak, mint az európai átlagnak, ami arra enged következtetni, hogy hazánkban továbbra sem magától értetődően adottak. Ugyanakkor látható az is, hogy a magyar munkavállalók együtt rezdülnek az itthoni gazdasági, munkaerőpiaci realitásokkal: így a munkahely biztonságának szerepe tavalyhoz képest jelentősen nőtt, megelőzi a munka-magánélet egyensúlyának fontosságát is.

Míg az öt legfontosabb mozgatórugó a generációk között változatlan, fontosságuk változó. A Z- generáció számára a vonzó fizetés és juttatások kevésbé fontosak, mint a többi generáció számára – pozitívabban is értékelik a jelenlegi munkáltatójukat a fizetés tekintetében –, számukra a kellemes munkahelyi légkör a legfontosabb, ami megelőzi a fizetést. Ezzel szemben a „Baby boomer”-generáció (az 1946–1964 között született emberek) nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkahely biztonságára, mint a fizetésre.

Szektorális különbségek

Míg az „operational” (fizikai) és a „professional” (szellemi) munkakörökben dolgozók ugyanazokat a tényezőket tartják fontosnak, addig a „digital” (IT) munkavállalói csoport ideális munkáltató felé irányuló preferenciái jelentősen eltérnek. 

Mindenkinél első helyen szerepel a versenyképes fizetés, de az egyébként sem rosszul fizetett IT-s munkavállalók számára a többiekhez képest is sokkal fontosabb. Emellett náluk a munka-magánélet egyensúlya is kiemelt helyen szerepel, megelőzve olyan szempontokat, mint az állások biztonsága vagy a cég pénzügyi stabilitása, amelyeket a fizikai és szellemi munkavállalói csoportok egyaránt előrébb rangsorolnak.

A digitális tehetségek vonzásához és megtartásához tehát a vállalatoknak személyre szabott stratégiát kell alkalmazniuk.

Stabil reputációs hézag

A munkavállalók általános elvárásai és a munkáltatóknál tapasztalt értékek közötti hézag – reálisabban megfogalmazva szakadék – nem látszik csökkenni.  A munkavállalók továbbra is elsősorban a kényelmesen megközelíthető lokáció, valamint az állásuk biztonsága és a cég pénzügyi stabilitása miatt kedvelik a munkahelyüket; a cég hírnevét, a kínált fizetést és juttatásokat vagy a karrierlehetőségeket kevésbé értékelik, nem tartják a jelenlegi munkáltatójuk legfőbb értékeinek.

 A Randstad Employer Brand kutatásában résztvevők szerint az ideális munkáltató elsősorban vonzó fizetést és juttatásokat kínál, kellemes munkahelyi környezetet biztosít, továbbá pénzügyileg stabil, ahol garantált az állás biztonsága, és adott a munka-magánélet egyensúlya is.
Hazánkban egyébként a munkavállalóknak csupán 43 százaléka értékeli pozitívan jelenlegi munkaadóját a vonzó fizetés miatt. A tavalyi évhez képest egy hellyel visszaesett a munkaadói értékelési rangsorban, ami rávilágít a jelenlegi elégedettség és a jövőbeli elvárások közötti növekvő szakadékra.

Csaknem minden harmadik munkavállaló váltana

A kutatást megelőző hat hónapban az emberek 17 százaléka váltott munkahelyet. Ez az érték két százalékponttal magasabb, mint az előző évben, de nem éri el a 2020-as „great enlightenment” 20 százalék fölötti eredményét. Az idei év első felében a váltást tervezők aránya is nőtt valamelyest, csaknem minden harmadik munkavállaló szívesebben dolgozna valahol máshol. 

„Az év elején publikált HR Trends Survey eredményei alapján úgy látjuk, hogy a nagyobb váltási hajlandóság a legtöbb szektor tekintetében összefüggésben lehet a vártnál alacsonyabb, az elmúlt évek inflációját kompenzálni továbbra sem tudó fizetésemelésekkel” – helyezi kontextusba az eredményt Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője, aki szerint azonban a bérnyomás ellenére is lényeges, hogy ne csak a fizetés legyen a munkáltatói márkaépítés alapja, hanem komplex értékcsomagban gondolkodjanak a vállalatok.

A fluktuáció és a váltási szándék eltérő mértékű a különböző munkavállalói csoportokban. A REBR kutatást megelőző fél évben a kékgalléros és az IT-s munkavállalók elvándorlása volt a legnagyobb: 20-20 százalékuk nézett új munkáltató után. A piac dinamikája azonban gyorsan változik, ugyanis az idei év első felében a kékgallérosok mellett leginkább a nem IT-s fehérgallérosok terveznek mozgolódni, 26 százalékuk ugyanis nem elégedett a jelenlegi munkáltatójával.


 
A munkavállalók több mint felét az elégtelen kompenzáció késztetné távozásra. A kompenzációval kapcsolatos aggodalmak különösen az X-generáció körében hangsúlyosak, 58 százalékuk az alacsony fizetést nevezte meg a távozás fő okaként, míg a Z-generációnak csak 37 százaléka. A munkavállalói csoportokat tekintve a digitális területen dolgozóknál a legmagasabb az arány, 61 százalékuk a nem megfelelő kompenzációt nevezte meg elsődleges okként a felmondásra. Ez a csoport hajlamosabb is elfogadni a vonzó állásajánlatokat, ami magyarázatot adhat a munkahelyváltás impulzívabb jellegére.

Mi áll a motiváció hiánya mögött és mivel lehet növelni az elköteleződést?

A Randstad azt is felmérte a legújabb kutatásában, hogy a munkavállalók mennyire motiváltak a jelenlegi munkahelyükön, és hogy mi áll a csökkenő vagy a növekvő motiváció mögött. 
A motiváció csökkenéséről beszámolók szerint ez az elégtelen léptékű bérfejlesztés, a munkájuk elismerésének hiánya, valamint a túlzott munkaterhelés miatt van – ami aláhúzza a funkcionális szempontok fontosságát az általános munkavállalói élményben.

Ha a különböző munkavállalói csoportokat vizsgáljuk, akkor a fehérgallérosoknál a fizetés hat legnagyobb arányban negatívan az elköteleződésre; a kékgallérosoknál a túlzott munkateher emelkedik ki a többi csoporthoz képest; az IT-soknál pedig a vezetők homályosan megfogalmazott vagy irreális elvárásai, valamint a céges kultúra járul hozzá nagy arányban a csökkenő motivációhoz.
Akiknek nőtt a motivációja az elmúlt egy évben, azt elsősorban érzelmi tényezőknek, a munkájuk munkáltató általi elismerésének, a munka-magánélet egyensúly biztosításának, valamint a támogató vezetőnek és csapatnak tulajdonítják.


 
„A munkavállalói elköteleződés építésének, a materiális mellett az érzelmi dimenziók fejlesztésének fontosságát támasztják alá a dolgozói motivációval kapcsolatos adatok. Főként abban a gazdasági helyzetben, ahol nincs lehetőség a dinamikus bérfejlesztésre, még lényegesebb a motivációs szint megtartását minden lehetséges eszközzel támogatni” – mutat rá Baja Sándor.

AI – van, ahol „must have”, van, ahol ki sem próbálják

Bár a mesterséges intelligencia (AI) megoldások terjedése látványos, az emberek fele ki sem próbálta őket: 10 százalék mindössze egyszer kísérletezett a mesterséges intelligenciával, nagyjából minden negyedik munkavállaló alkalmanként, minden nyolcadik pedig rendszeresen alkalmazza – a rendszeres használók harmada napi szinten. A technológia úttörői természetesen az IT-sok, meglepő ugyanakkor, hogy a fehérgalléros szellemi dolgozók alig használják nagyobb mértékben, mint a fizikaiak. A mesterséges intelligencia használata a Z-generáció körében jelentősen magasabb, 18 százalékos, és ez az arány az életkor előrehaladtával csökken. 

A mesterséges intelligencia terjedése miatt az állásuk elvesztésétől félő munkavállalók aránya egy év alatt 5 százalékról 7 százalékra nőtt, és kicsivel magasabb azok aránya is, akiknek a munkájára már hatással van a technológia. Noha a legtöbben még mindig semleges vagy pozitív változást várnak az AI-tól, közel harmadával nőtt azok aránya, akik számára a mesterséges intelligencia negatív hatást gyakorol munkavállalási szempontból.

A munkavállalói csoportokat tekintve az állásuk AI miatti elvesztésétől a legnagyobb százalékában az IT-sok tartanak (igaz, kevesebb, mint tizedük érzi valós fenyegetésnek), hiszen ők azok, akiknek a munkájára elenyésző kivételtől eltekintve már most is hatással van a mesterséges intelligencia. A válaszadók munkáltatójának szektora szerint az ügyfélszolgálatoknál, a kutató-elemző cégeknél és az adminisztratív szektorban dolgozók tartanak leginkább állásuk megszűnésétől. 

Home office és távmunka: folyamatos csökkenés

A tavalyi 24 százalékról 17 százalékra csökkent azon dolgozók aránya, akik részben otthonról tudnak dolgozni. Ez a jelenség pedig a reálbérek csökkenése mellett a munkaerőpiac egyik központi feszültségforrása lehet, ugyanis munkavállalók legalább részleges távmunkára vonatkozó alapvető elvárása egy cseppet sem csökkent.

Munkavállalói csoportonként itt is hatalmasak az eltérések. Az IT-szektorban több, mint a munkavállalók fele élhet a rendszeres, több, mint nyolcaduk pedig a teljes távmunka lehetőségével. A nem IT-s fehérgallérosok közel negyede részben, 8,5 százaléka pedig teljes munkaidőben home office-ból dolgozik.

A TOP3 legvonzóbb munkaadó Magyarországon 2025-ben a Randstad Employer Brand Research eredménye szerint

1.    Deutsche Telekom IT Solutions      
2.    LEGO   
3.    Audi

Különdíjak szektoronként

Legismertebb munkaadó: Lidl

Legvonzóbb munkaadó – Kiskereskedelem kategória: Media Markt
Legvonzóbb munkaadó – Pénzintézet kategória: UNION
Legvonzóbb munkaadó – Energetika és közműszolgáltatás kategória: MOL
Legvonzóbb munkaadó – Élettudományok kategória: Richter Gedeon
Legvonzóbb munkaadó – HORECA kategória: Budapest Marriott Hotel
Legvonzóbb munkaadó – FMCG kategória: Coca-Cola
Legvonzóbb munkaadó – Szolgáltatások kategória: Budapest Airport Zrt.
Legvonzóbb munkaadó – Telekommunikáció kategória: Magyar Telekom
Legvonzóbb munkaadó – Szállítmányozás és logisztika kategória: Kühne+Nagel
Legvonzóbb munkaadó – Építőipar és ingatlan kategória: Market
Legvonzóbb munkaadó – Üzleti szolgáltatások kategória: Air France-KLM


 

Véleményvezér

Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo