A nagy múltú iparvárosban, Ózdon a szellemi munkát végzők száma rendkívül kevés.
- Nehéz volt elhinni, de ez tény. Azt akartuk az 1998-as beruházásunk első pillanatától kezdve, hogy Ózd megmeneküljön a krízistől, s ottani gyárunk úgy működjön, mint ahogyan a világvállalat többi részlege. Kiderült, hiába viszünk oda ezer munkahelyet, ha nincs hatvan szellemi munkát végző menedzser az irányításhoz.
Szabó Eszter, a General Electric Magyarország kommunikációért is felelős vezetője - őt idéztük - volt az, aki rendszeresen találkozott az ózdi városi vezetés menetrendszerűen érkező pénzkéréseivel. A GE Ózdon sem zárkózott el a segítéstől, de megkereste azt a módot, mely a multi adományozó stílusához jól illeszkedik. A borsodi városban a versenyképes munkaerő fejlesztéséért indított hosszú távú akció indult el így, melyet Nyíló világ középiskolai tehetséggondozó programnak kereszteltek el. A helyi középiskolában komoly vizsgákkal választják ki azokat a fiatalokat, akik az üzleti angol tanulása mellett személyiségfejlesztő, csapatmunkában való érvényesülésre tanító kurzusok növendékeivé válhatnak. A GE gyermekenként legkevesebb 400 ezer forintot fordít a képzésre, illetve az iskola - mely eddig 67 ezer dollárt fordíthatott a programra - szaktanárait is felkészíttethette az újszerű többletmunkára. Időközben más kisvárosokba is elvitte a brüsszeli elismerésben is részesült versenyképes munkaerőt fejlesztő programját a General Electric. A megyei közgyűlés igényére pedig az Ózdhoz közeli Putnok középiskolájába "exportálta" know-how-ját a multi cég. Az ózdi mérleg 180 diákot és 35 tanárt tart nyilván, illetve a GE Foundation tavaly novemberi döntését: újabb 220 ezer dollárt szavaztak meg a program folytatására és szélesebb körben való elterjesztésére.
GE, Őrhegy - GVOPBorsod-Abaúj-Zemplén megyében nagy számuk miatt szinte "összenőtt" szigeteket alkotnak azok a települések, amelyek magukon viselik a klasszikus nagyipar - a kohászat, a bányászat - visszafejlesztésének a nyomait. Ózd teljes elszegényedésének talán véget vethetnek az olyan programok, mint amilyennel a GE rukkolt elő pár éve, vagy amilyennel éppen az Őrhegy Egyesület kísérletezik már több mint egy évtizede. Ez utóbbinál is sajátosság, hogy a helybéliek újabb generációira alapoznak, a dr. Faragó Pál vezette szerveződés is nekik igyekszik lehetőségeket teremteni a vállalkozásukhoz, a megélhetésükhöz. Hat évvel ezelőtt például a mai LEADER program hasonmását indították el, igaz, nem uniós, hanem magyar pénzből.
- Kistérség stratégiát dolgoztunk ki, majd pedig valósítottunk meg - sorolja Faragó Pál. A kilenc környékbéli településen lényegében idegenforgalmi jellegű, összehangolt, tipizált programokat indítottak el. Már ez a 2000-ben kezdett vállalkozás is munkát, munkahelyeket jelentett.
Most már uniós háttérrel folytatják a tényleges LEADER programot, azt tervezve, hogy Ózdon konferenciaközpontot alakítanak ki szálláslehetőségekkel, idegenforgalmi kínálattal, abban a reményben, hogy sokan juthatnak részmunkaidős elfoglaltsághoz, illetve jövedelemhez.
A General Electric "nagyban", az Őrhegy Egyesület kicsiben olyan programokat indít és alakít, amilyeneknek köszönhetően a két évtizede haldokló városba és környékére visszatérhet az élet: maholnap megtalálják a befektetők is a térséget. Ózdon is, más Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településeken is mintha divatba jött volna egy újfajta megoldóképlet alkalmazása: a helyben élők, az oda települt vállalkozások veszik kézbe sorsuk alakítását. Ekkor könnyebben megtalálják e településeket, és látnak fantáziát a befektetésekben a kívülről érkezők is. Ilyen külső forrásnak látszanak a pályázatok is. A kis- és közepes vállalkozások műszaki-technológiai fejlesztéséhez igénybe vett GVOP-os állami forrás révén ebben a megyében a hagyományosan nagyvállalati környezet kis cégei jutottak már eddig is egyről a kettőre. A több mint 700 pályázó 4,8 milliárd forintot várt a kormányzattól, lapzártánkig több mint 2 milliárdot meg is kaptak. A Nemzeti Fejlesztési Hivatalban az uniós pénzek helyi "elfogyasztásáról" is tájékozódhattunk: az Észak-magyarországi Régióban - tudtuk meg - a megkötött támogatási szerződések száma 969, értéke pedig 79,7 milliárd forint volt. Ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 611 pályázóval 44,4 milliárd forint értékben kötöttek támogatási szerződést az irányító hatóságok.
Az egyik "kasszát" paradox módon Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ózdhoz hasonlóan elszegényedett "szigetén", a zempléni térség Hegyköz és Bodrogköz nevű részén őrzik. Itt, Sátoraljaújhelyen, az ipari park már második reneszánszát éli, csöppet sem véletlenül. Újabb és újabb befektetők szereznek területet, kezdenek el építeni. Ogár Zoltán igazgatóval tett terepszemlénk során még arról is meggyőződhettünk, hogy a mínusz 15 Celsius-fok sem akadályozza a németek építkezését. Az más kérdés, hogy a téglafalra "erőltetett" habarcs tavaszra megadja magát. A lényeg az, hogy egyszerre három német vállalkozás költözik be a sátoraljaújhelyi ipari parkba. Két családi vállalkozás kifejezetten azért, mert állandó partnerük, fő vevőjük, az autóiparnak beszállító ugyancsak német tulajdonú precíziós öntöde már közel egy évtizede a városban működteti üzemét.
Egymásra találó németek- Általános jelenség, hogy a térségben közepes vállalatok jelennek meg befektetési szándékkal - mutatja be a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány évtizedes munkája eredményét az ügyvezető igazgató, Juhász István. Az 50-200 fős cégek - ennyi a létszámuk vagy otthon, az anyavállalatnál, vagy ennyien lesznek itt, Sátoraljaújhelyen -elsősorban beszállítók, s szakmai vagy környezetvédelmi okokból keresnek új helyet vállalkozásuknak.
Az ügyvezető igazgatóval elmagyaráztatjuk, hogy mit is jelent a környezetvédelmi ok. Azt, hogy otthon, Németországban a több évtizedes technológiát meg kell szüntetniük, jóformán teljesen új, a mai kor igényei szerinti üzemet kell építeniük. De ha már belekezdenek az új gyárba, megnézik, hol találnak az otthoninál előnyösebben alkalmazható, hasonló kvalitású munkaerőt, menedzsmentet, s hol építik meg nekik gazdaságosabban a céget. Az újhelyi ipari parkba betelepülő vállalat állandó üzletfele, a precíziós öntöde pedig most már nem kényszerül Németországba küldeni az öntvényeket különleges felületkezelésre, majd meg visszahozni onnan további megmunkálásra, mivel ideköltözik a partnercég, s csak át kell tolni a szomszédos üzembe a megmunkálandó alkatrészeket.
A külföldi befektetőknek fontos a sok évtizedes ipari munkakultúra megléte is. Igaz, nem annyira a munkanélküliek alkalmazásában gondolkodnak - ők jóformán nem is jelentkeznek felvételre -, hanem a máshol állásban lévők elcsábításában.
Az északkelet-magyarországi kisváros vállalkozásfejlesztői a maguk stílusában teremtették meg az egyablakos befektetősegítést. Az engedélyek, kötelező papírok szabványos beszerzésén túl kivitelezőt, tervezőt, könyvelőt, jogi szolgáltatást, innovációs tanácsadást, alvállalkozó-keresést nyújtanak ki az ablakon. Az alapítvány gyors egymásutánban már a harmadik nyelvtanfolyamot szervezi meg a német cégekhez belépőknek. Tudatos újítás, hogy a park menedzserszervezete gyakorlatilag egyet jelent az alapítvány vállalkozói központjával. Az önkormányzat pedig arról döntött, hogy nem dönt az ipari park üzleti ügyeiben, e teendőket vállalta az alapítványi szervezet. Amelyik ráadásul - átkeresztelve magát Zemplén Európa Ház Központtá - teljes körűen fogja össze a terület-, régió-, gazdaság- és agrárfejlesztést is, egy apparátussal, egy térség egységes érdekeit szolgálva.
Ogár Zoltán ipari parki igazgató számokkal támasztja alá az alapítványi információkat: a 88 hektáros területen már most negyven társaság működik, a cégek árbevétele pedig meghaladja a 30 milliárdot. A fejlődést, bővülést nem bízzák a véletlenre, az autógyárak beszállítói klaszterét megalapozó alapítvány és az ipari park a miskolci egyetemtől azt várja, hogy segítsen összeszervezni a vállalkozók gyártmányaiból azt az alkatrészmennyiséget, amennyit már elfogadhatónak tart egy multi. Az egyetem logisztikai tanszéke már belefogott a klaszter számára szükséges tervek kimunkálásába, továbbá a Sátoraljaújhelyi Ipari Park logisztikai rendszerének a kialakításába. Ez utóbbi egyet jelent egy nagy helyi közlekedési beruházással, a kétmilliárdos projekt egyrészt városelkerülő közlekedési lehetőség, másrészt feltáróút az ipari parkhoz, hazai és nemzetközi útkapcsolatokkal, raktárbázisokkal.
