Magyar állampolgárság, cselekvőképesség, büntetlen előélet, egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági, pénzügyi szakképzettség, legalább hároméves szakmai gyakorlat - ezekkel a feltételekkel keres az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a hirdetéseiben adóellenőröket. Előnyt jelent az okleveles könyvvizsgálói vagy okleveles pénzügyi revizori végzettség, valamint az idegen nyelv ismerete. S az állás betöltéséhez előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat, valamint az APEH biztonsági főosztálya által végzett biztonsági célú ellenőrzés is kell. Aki mindezeknek megfelel, az az APEH 1717 új munkatársának egyike lehet, miután a korábbi 500 után most ennyivel kívánja a kormány bővíteni az adóellenőrök számát.

Az öt állami szervezetben - APEH, Magyar Államkincstár, Vám- és Pénzügyőrség, Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - együttesen pedig hamarosan 2400 fővel lesznek többen. A cél már nemcsak az államháztartási hiány csökkentése - hiszen a konvergenciaprogramban vállaltakat a kormány már túlteljesítette -, hanem az adózási morál hosszú távú javítása, illetve a GDP 17-18 százalékát kitevő feketegazdaság visszaszorítása - jelentette ki az elmúlt hetekben több fórumon Veres János pénzügyminiszter. Ehhez pedig a módszer: az elrettentés.

Zaklatás helyett érdemi vizsgálat

Ami ellen egyáltalán nem tiltakozik például a legnagyobb adófizető vállalkozásokat tömörítő Joint Venture Szövetség sem. Sőt! A szervezet közel egy éve kiemelten, központi témaként foglalkozik az adórendszer sürgető gondjainak megoldásával. "Szemléletváltás a jövőnkért" című felhívásukhoz múlt év decemberében 32 szervezet csatlakozott.

- E felhívásnak az volt a fő üzenete, hogy meg kell állítani az adófizetési és -felhasználási egyensúlyban halmozódó hiány növekedését, amely abból adódik, hogy számosan nem, vagy csak minimális mértékben fizetnek adót, miközben az állam által biztosított szolgáltatásokból részesedhetnek - nyilatkozta a Piac és Profit on-line újságnak Fekete István, a szövetség elnöke. - Az adótudatosság megteremtését, az adómorál szintjének növelését sürgettük a közgondolkodásban, azaz a többen kevesebbet elv megvalósulását.

A hazai közvélemény ugyanis, állítja a szövetség elnöke, az adótudatosság jelenlegi alacsony szintje miatt mindenfajta adófizetést igazságtalannak él meg, ezért mindenekelőtt a közgondolkodás megváltoztatására van szükség. Ami pedig az ellenőrzést illeti, a szövetség nem ért egyet azzal, hogy az adózási fegyelem szigorításának a várttal ellentétes eredménye lenne, ugyanis az adóelkerülés visszaszorítása érdekében történő ellenőrzés alatt nem egyfajta "adócsendőrség" felállítását érti, hanem minőségi váltást az APEH munkatársi körében, amelynek eredményeképpen a tisztességes adózók kevésbé érdemi kérdésekkel való zaklatása helyett érdemi adóellenőrzésre, a jelentős adóelkerülési gócok feltárására kerülhet sor.

Magyarországon az adó, a bírság és a késedelmi pótlék együttes összege igen magas. Ezért a szakemberek többsége szerint a bírság és a pótlék felemelése senkit nem ösztönözne pontosabb adófizetésre, sőt a magas összeg miatt az emberek még inkább a kibúvókat keresnék, és talán a lehetőséget is az ellenőr lefizetésére. Pozitív eredményt tehát az ellenőrzések sűrítésével és szigorításával lehet elérni, vagyis a "lebukás" valószínűségének a növelésével.#page#

Adóterhek kontra adómorál

Természetesen ezt sem lehet a végletekig fokozni, de Magyarország nemzetközi összehasonlításban még a mostani létszámemeléssel együtt sincs a listák elején a tekintetben, hogy egy adóévben egy adóalanyra hány ellenőrzés, illetve hogy hány adóalanyra hány revizor jut. Miközben nálunk - szemben az unió régi tagállamaival, ahol a társadalom megveti az adócsalókat - az adóelkerülést a lakosság több mint a fele virtusnak, összekacsintást kiváltó bátorságnak tartja. Közvélemény-kutatások szerint öt emberből kettő azzal sincs tisztában, hogy amit az állam közcélokra fordít - egészségügyre, oktatásra, egyebekre -, vagy támogatásként visszaoszt, annak a forrása a befizetett adó.

A magyar adórendszerhez alapjaiban szinte egyszer sem nyúlt még hozzá senki azóta, hogy azt több mint 17 évvel ezelőtt felállították. Tény, hogy ez a rendszer ma már - ahogy mondani szokták - több sebből vérzik. Egyrészt túl sokféle címen fizetünk adót. Éppen ezért a kormánykoalíciónak az a döntése, hogy 2009-től összevonnak jogcímeket, illetve csökkentik az adónemek számát, mindenképpen üdvözlendő. Másrészt, ha például a társasági adó mértéke önmagában nem is magas, a magyar adómértékek összességében, különösen a munkaerőt terhelő járulékokkal, igen magasak.

Az a fajta érvelés ugyanakkor, hogy az adóterhek csökkentése automatikusan magával hozza majd az adómorál javulását és azzal a befizetések növekedését, hosszú távon talán igaz, de közép- és rövid távon éppen fordítva van: az adóterheket nem lehet érdemben csökkenteni az adómorál javulása nélkül. A költségvetés bevételi oldalának viszont meg kell lennie: akár úgy, hogy kevesen fizetnek sokat - ez a nagyon rossz helyzet van ma nálunk -; akár úgy, hogy sokan fizet(hetné)nek keveset, de ez egykönnyen nem érhető el.

Hol a határ?

A kormány tehát most az adóellenőrök és -ellenőrzések számának jelentős emelésével kíván javítani az adómorálon, amitől már az idén 50 milliárd forint pluszbevételre számít. Hogy ez mennyire reális, azt pár hónappal az év vége előtt nehéz lenne megmondani. Mint ahogyan azt is, hogy ennek a szigorításnak vajon hol van az a határa, ami még nem riasztja el a befektetőket, ami alatt még nem sérül az ország jó hírneve.

Az adóhivatal 16. éve megjelenő Bulletinje a múlt évről egyebek között azt tartalmazza, hogy a hivatal "behajtási, szankcionálási, valamint a jogtalan kiutalásokat megakadályozó ellenőrzési tevékenysége együttes eredményeként 286 milliárd forinttal járult hozzá az államháztartás pozíciójának javulásához. Ez a teljesítmény közel 14 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. A hátralékok behajtásából 215 milliárd forint származott, amely mintegy 8 milliárd forinttal magasabb az előző évinél. A bevétel harmada a járulék, kétharmada az adóhátralék csökkentését eredményezte".