Már negyedik éve szól a Piac és Profit magazin az új gazdaságról. Magyarországi viszonylatban viszonylag korán, a médiában talán elsőként ébredtünk rá, hogy az információs technológiák rohamos fejlődése betört életünk minden színterére, megváltoztatta a tanulást, a munkavégzést, a gondolkodást. A globalizáció, a hálózatiasodás, az összekapcsoltság, az együttműködés, az interaktivitás az élet minden területén megjelent, és újfajta reakciókat, szerveződéseket, struktúrákat s nem utolsósorban új, pontosabban más produktumokat eredményez, mint akár tíz évvel ezelőtt. Még azt az eretnekséget is elkövettük, hogy azt állítottuk és állítjuk: a társadalom, a gazdaság szereplőinek, az egyéneknek a felelősségvállalása is erősödik egymás és a környezetük iránt. Logikusan ugyanis ez a magatartás kellett, hogy felerősödjék az összekapcsoltság, az egymástól függés globális összefüggéseinek felismeréséből és mindennapi megtapasztalásából. E gondolkodás tudatosítása érdekében alapítottuk az Üzleti Etikai Díjat is, amely immár negyedik éve, egyre nagyobb visszhangot kiváltóan adja elismerését a társadalmi felelősségvállalást felmutató hazai cégeknek.

Egy gazdasági újság fókuszában a gazdaság van. Természetes tehát, hogy a gazdaság szereplőinek közvetítjük ezt a másként működő, más produktumokat eredményező világot, miközben nem győzzük mondani, írni, hogy a változások mindenütt egyforma okokból erednek, egyforma jellemzőkkel bírnak. Paradigmaváltás zajlik egyszerre a tudomány, a technológia, a társadalom, a gazdaság és a tudat szintjein. S ebben a rohamosan változó világban fennmaradni, az élmezőnyhöz felzárkózni, versenyképessé válni csak akkor lehet, ha képesek vagyunk elsajátítani az új játékszabályokat, ha képesek vagyunk társadalmi és egyéni szinten, makro- és mikrovilágunkban egyaránt változni, másként működni, gondolkodni.

S rengeteg partnerre találtunk az információs gazdaság, a tudásalapú gazdaság kommunikálásában a gazdaság szereplői között. Főként az IT-szektorban működők ismerik, élik meg zsigereikben ennek az új világnak minden új rezdülését.

De még mindig rengetegen vannak kis- és nagyvállalatok, s ami még elszomorítóbb, az országunk sorsát eldöntők között is, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy világunk gyökeresen megváltozott. Az új gazdaságot azonosítják az e-gazdasággal. A téma felvetésekor pedig legyintenek, s azonnal kibújnak az együttgondolkodás elől, mondván, az e-témához nem értenek, a számítógépek világa tőlük messze áll.

Szeretnénk most ezt az alkalmat is felhasználni, s megfogalmazni ismét: nem csak az it-szektorban jellemzők a rohamos és mély változások. A hagyományos gazdaság szereplői is az információs, tudásalapú gazdaság szereplőivé válnak, ha akarják, ha nem. Az információs, kommunikációs technológiák használata nélkül immár nem lehet versenyképes senki, még egy feltételezett zárt, hazai gazdaságban sem, hát még az Európai Unióban. Az elektronikus kereskedelemmel, az e-piacterekkel, az e-alapon működő beszerzési láncokkal, az integrált irányítási és logisztikai rendszereket üzemeltető, hatékony, lapos szervezettel működő gazdasági egységekkel nem tud versenyben maradni a saját munkaerejét kiszipolyozó, folytonos időzavarban szenvedő, telefonálgató, a PC-jét még csak bekapcsolni tudó, csak magyarul kommunikáló, az internetvilágot csak a kisfia internetes játékain keresztül ismerő, az áruját hagyományos kereskedési módszerekkel áruló vállalkozó.

Ezért rendezzük meg ismét az E-Magyarország, e-kormányzat konferenciánkat, ezért szól erről ez a lapszámunk is. Szeretnénk, ha az ország felelős döntéshozói is megértenék, s magukévá tennék, hogy az „e” előtag nem egy divatos odabiggyesztés. Az ország sorsa, jövője múlik azon, hogy a jelentőségét megértsük, és súlyának megfelelően kezeljük. És végre a múlt helyett a jövőnkkel foglalkozzunk.