Kóka János az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnökeként, de informatikai cég vezetőjeként is jelen volt az amerikai megbeszéléseken. Ő abban reménykedik, hogy végre-valahára az informatika üzenetei tartósan átléphetik a legfelső politikai döntéshozók ingerküszöbét. Az IVSZ mindenesetre elkészítette az ágazat adóreformhoz kapcsolódó javaslatait, amelyek érdemben fokozhatják az IT-vállalatok külső és belső versenyképességét. A jövő évi költségvetésben pedig meg kell, hogy jelenjenek az informatika – és egyúttal az egyes ágazatok – versenyképességét fokozó eszközök.

Legalább ilyen fontos azonban, hogy a 2007 és 2013 közötti időszak fejlesztéseit meghatározó második Nemzeti Fejlesztési Terv önálló operatív programként jelölje meg az információs társadalom fejlesztését. Az IVSZ – fejtette ki az elnök – együttműködésre készül az informatikai tárcával és a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal az ágazati prioritások kijelölése és projektekké fejlesztése érdekében.

Konkrétumokra várva

Beck György, a Hewlett-Packard Magyarország vezérigazgatója kijelentette: az informatika képviselői évek óta hangoztatják, hogy a technológia maga a megvalósulási forma, de az igazi mérlegelés tárgyát egy-egy megoldás közép- vagy hosszú távú megtérülése kell, hogy jelentse. Nem véletlen tehát, hogy konkrétumokat várnak a honi kormányzattól, már csak azért is, mert az Amerikát megjárt delegáció ennek igen egyértelmű példáit láthatta.

A mi lenne jó, merre érdemes haladni típusú javaslatok, ha tartalmaznak is kritikákat, nem sokkal másabbak, mint praktikus sürgetések. Ez derül ki abból, ahogyan Budafoki Róbert, a Cisco Systems Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója megnyilatkozott. Szerinte eddig sem volt visszaszorítva az IT-ipar hazánkban, így nem itt kell várni az áttörést. Hanem ott, hogy a szektor adta lehetőségeket használja is fel a kormányzat, az államigazgatás, a magánszféra a hatékonyság, a versenyképesség növelésére, mert mindeddig annak csak a töredékét használják. Utalt arra is, hogy az informatikába beruházó viszont okkal kíváncsi rá, mennyi idő alatt térül meg az invesztíciója, ám ez attól is függ, hogy a fejlesztéseken gondolkodó mennyire képes kommunikálni olyanokkal, akik a fejlett IT-eszközökkel dolgoznak.

Egy amerikai anyacég a politikai, gazdasági, pénzügyi stabilitáson keresztül ítéli meg az adott országot, benne a vállalatát, s az így kiállított – esetünkben pozitív – bizalmi indexet tartja eminens szempontnak. Így az EDS szerint egyrészt megnőtt a beruházási kedv Magyarországon, másrészt hiszi, az ország a kelet-közép-európai régióban meg tudja erősíteni regionális szerepét. Szakál László ügyvezető igazgató e cégfejlődési dinamizmust köti össze azzal a meggyőződéssel, hogy a magyar kormánynak változatlan szándéka közvetlenül és közvetve támogatni az EDS-éhez hasonló beruházásokat. A működési környezet stabilitásában, a jogbiztonságban, az adózási feltételek minimum nem romlásában, a munkaerő költségének mérséklésében hinni tudnak anyacégénél. És abban, hogy a munkaerőpiac is igényesebbé válik, megfelelő képzettségű, nyelveket beszélő hallgatók kerülnek ki az egyetemekről, a meglévő munkaerő-kapacitások pedig ésszerűen átstrukturálódnak. A hazai regionális központokba az EDS magas hozzáadott értékű munkát kíván hozni, már csak azért is, mert az amerikai felsővezetés hosszú távon elkötelezett a magyarországi szolgáltatások mellett.

Az unióban másként lesz?

Ha tehát a kormányzati politika engedi, előmozdítja azt, hogy a nemzetközi nagyvállalatok komfortosan érezzék magukat, akkor azok éppen minálunk készek a hosszú távú tervezésre és fejlesztésre. A versenyképességi szempontok miatt nem is lehet más a mérce, mint az európai uniós szintek elérése. Ebben pedig nem mindegy, milyen kvalitásokkal, technológiai lehetőségekkel rendelkező partnereket választanak maguknak a magyarországi felhasználók.

Beck György, mivel a Hewlett-Packard multinacionális cég, és jelen van a nemzetközi piacokon, nem sok változásra számít a csatlakozás miatt. Azt azonban előnynek értékeli, hogy sok száz milliós létszámú, egységes színvonalú környezetben dolgozhatnak. Budafoki Róbert megerősíti kollégái érveit, hogy kialakult, működő struktúrák voltak igazak az Európában lévő „keleti”, ámde amerikai hátterű cégek esetében már hosszú évek óta. A Cisco magyarországi első embere egyszerű példával illusztrálja állítását: akkor elkezdeni kenyeret sütni, amikor már megérkezett a regiment, kicsit késő.

Az „uniósságnak” másmilyen vetületét fogalmazza meg az EDS ügyvezető igazgatója. Szakál László ezért is érzi úgy, hogy a kormányzatnak immáron nem hardver- és szoftverkampányokat kellene folytatnia, és szinte kizárólagosan infrastrukturális beruházásokban gondolkodnia, hanem integrált szolgáltató rendszerekben, amelyek tevékenységének hatékonyabbá tételét támogatják. Ilyen szempontból az uniós csatlakozás komoly lökést adhat. Szakál László „nevesíti” is az EDS európai uniós kormányzati kapcsolatait: Angliában például a nyugdíj-, valamint a munkanélküli-ellátás hivatala hasznosítja az EDS hatékonyságjavító, költségracionalizáló rendszereit. De a központi kormánytól függetlenül, regionális szinten is megannyi előny származhat abból, hogy professzionális szolgáltatóval oldatják meg a modern és jóval olcsóbb helyi kormányzást.

Más informatikai multik a klasszikus országhatárok gyors átlépésére fordítanak külön figyelmet. Kóka Jánost idézzük, aki arra helyezi a hangsúlyt, hogy az Elender és az Euroweb egyesülésével Magyarország legnagyobb üzleti internetszolgáltatója jött létre. Ez azonban azt is jelenti, hogy átlépték azt a mérethatárt, amellyel már az uniós piacon is megjelenhetnek magas hozzáadott értékű szolgáltatásokkal. Több külföldi megrendelő számára már ma is üzemeltetnek internetes szervereket, alkalmazásokat, mégpedig az Európa fejlettebb felében megszokott felkészültséggel. Hiszik, hogy Magyarország nem csak szoftverfejlesztésben, hanem szolgáltatásexportban is versenyképes szereplővé válhat a kontinens térképén.

Jól vett első akadályok

Igazi meglepetések tehát nem érik az egyesült államokbeli cégek magyarországi leányvállalatait. Az amerikai vállalatok előszeretettel csoportosították egységeiket időzónák vagy éppen politikai hovatartozás szerint, de az IT-cégek esetében a merev kategóriáknak már régen nincs jelentőségük. Most pedig különösen nincs, hiszen egységes piaci, jog- és vámszabályok érvényesek az EU-ban. Sok minden függ persze a célpiac jellegétől, szögezi le Kóka János, hozzátéve, hogy a legtöbb esetben elkerülhetetlen a közösségi szabályok és módszertanok szerinti működés.

A magyar informatikai vállalkozások jól vették az első akadályokat, jelentős számú sikeres pályázat született, és további kiváló eredményekre számít az IVSZ. A „kötelező gyakorlat” után következhet az igazi „magánszám”: kreativitással, egyedülálló termékekkel, egyenletesen kiváló teljesítménnyel kell megkülönböztetniük magukat a honi cégeknek az éles versenyben.

Az uniósság sokkal inkább azt a kérdést veti fel, hogy mit és hol éri meg gyártani. Magyarország versenyképessége, tőkevonzó képessége folyamatosan változik, s – mint a HP vezérigazgatója utal rá – az ország felértékelődését jelentené, ha a tömegméretű összeszerelés mellett egyre inkább a magas hozzáadott értékű, jól képzett munkaerőt igénylő tevékenységek vernének itt gyökeret. Kommentárja pedig: itt azért még van mit tennünk...

Az EDS a maga eszközrendszerével már ugyancsak csatlakoztatta Magyarországot az EU-hoz, s immáron a regionális szolgáltató központi viszonyrendszerben gondolkodik. Regionalitáson értik persze Európát, a Közel-Keletet és Afrikát. Szakál László szerint az outsourcing, illetve ennek megfelelően a szolgáltatások igénybevétele Magyarországon érdemben még nem történt meg, legfeljebb csak a jelei láthatók. Elterjedésük azon múlik, hogy a helyi vezetők mennyire látnak üzleti értéket az igénybe vett szolgáltatásokban.

Stratégiai fókuszban Magyarország

Nem ritka, hogy a nyár végén zárják pénzügyi évüket a nemzetközi nagyvállalatok. Ekkor nem csupán mérleget készítenek, s pénzügyi tervet fogalmaznak meg, hanem finanszírozási, fejlesztési, beruházási döntéseket is hoznak, adott esetben előnyben – vagy éppen hátrányban – részesítve egyik-másik cégüket és azok piacát.

Beck György, a HP vezérigazgatója részben erre utalva jegyezte meg, esetükben a régió egyértelműen felértékelődött, hiszen az unió által megkövetelt fejlesztések jelentős vásárlói potenciállal kecsegtetnek a tíz új tagállamban. A HP legfelsőbb vezetőinek közelmúltbeli látogatása is azt bizonyítja, hogy a cég nagyon komolyan veszi Magyarországot, megoldásokkal, új modellekkel, finanszírozással és persze a már megszokott csúcstechnológiával kívánja a felzárkózást segíteni.

Kóka János – ezúttal nem IVSZ-es minőségében – hasonló „nyomulást” jelez: az Euroweb International az unióban Magyarországon kívül még Csehországban és Szlovákiában van jelen. A román leánycég az egyetlen EU-n kívüli nyúlvány. A túl gyors növekedés kockázatainak szem előtt tartása mellett ez a markáns regionális megjelenés akár erősíthető vagy további országokra is kiterjeszthető az elkövetkezendő években.

Néhány hete zárult a Ciscónál a pénzügyi év: csaknem a negyedével bővült a világcég adózás utáni eredménye. Az 5,3 milliárd dolláros növekményben a hazai leányvállalatnak nem lebecsülendő a szerepe, már ami az arányokat illeti: az árbevétel növekedése 20 százalékot tett ki. Budafoki Róbert értékelése szerint: a Cisco adataiból is következik, az IT-ipart alapvetően érintő amerikai fellendülés – pláne, ha engedjük – hatni képes az uniós Magyarországra, kormányzati és gazdasági szektorára.

E-kormányzati minták

Paál Péter, az IBM Magyarországi Kft. új vezérigazgatója elmondása szerint a cég ezer szállal kötődik az országhoz: 1936 óta megszakítás nélkül jelen vannak Magyarországon. Amerikai útján a világcéget is fölkereste a magyar delegáció. Paál Péter erre a látogatásra emlékeztetve kifejtette: a versenyképesség növelése érdekében gyorsítani szükséges az e-kormányzati szolgáltatások kiépítését, mert az egyszerűen elérhető és jól működő elektronikus ügyintézés – például az on-line adóbevallás vagy cégbejegyzés – megkönnyíti a vállalkozások életét, vonzó környezetet teremt a befektetőknek, és az információtechnológiai szektorban is fellendülést hozhat. Az unió egységes piaca a legnagyobb kihívás elé nem a multinacionális vállalatokat, hanem a magyar cégeket, kis- és középvállalkozásokat állítja, akik csak megfelelő IT-háttérrel felvértezve esélyesek a versenyben.