A válaszadók 3 értékelés között választhattak annak vonatkozásában, hogy mennyire kompromitáló a hangfelvétel a kormányra nézve: 1) A Fidesz-kormány „Őszödi beszédének tekinthető”, 2) Kellemetlen a kormányra nézve, de azért nem egy Őszödi beszéd, 3) Nincs itt semmi látnivaló. A teljes népesség kb. egyenlő arányban osztja a három értékelést, bár a legmegengedőbb, 3. értékeléssel valamivel kevesebben értenek egyet (27 százalék). Érdekesség, hogy még a kormánypárti szavazóknak is alig fele (51 százalék) véli úgy, hogy ne lenne itt semmi látnivaló, miközben 32 százalékuk szerint kellemetlen a kormányra nézve és 17 százalékuk szerint nem túlzó az Őszödi beszéd analógiája sem. A Tisza-szavazók többsége (52 százalék) ezzel szemben az utóbbi állásponton van és csak elenyésző arányuk (3 százalék) gondolja úgy, hogy ne lenne semmi látnivaló.
Felmérésünk második felében Gyurcsány Ferenc a magyar politikai életből való távozásáról kérdeztük válaszadóinkat. A (relatív) többség véleménye szerint (40 százalék) a távozás mögötti ok a DK sikertelenségében keresendő és csak viszonylag kevesen (20 százalék) hajlanak Magyar Péter „kék Fidesz” féle narratívájára, miszerint a kormány érdekei diktálták Gyurcsány visszavonulását. A Tisza-szavazók körében valamivel magasabb ez az arány, de ebben a körnek is csak kevesebb, mint harmada (31 százalék) vallja ezt.
Gyurcsány Ferenc szerepéhez másképp is közelítettünk a felmérésben, megint csak 3 narratívát kínálva a válaszadóknak:1) Gyurcsány ellenzéki politikusként viselkedett, 2) Gyurcsány a Fidesz „hasznos idiótája volt” (azaz akaratlanul is, de a Fidesz-kormány szekerét tolta) , 3) Egy Gyurcsány-Orbán paktum mozgatta titokban a szálakat a háttérből. Ez utóbbi, konteóba hajló elmélet ugyan népszerűnek tűnhet egyes ellenzéki körökben, de a teljes népességnek mindössze 12 százaléka osztja ezt és a Tisza-szavazóknak is kevesebb, mint negyede (24 százaléka) ért vele egyet. A relatív többség (35 százalék) ezzel szemben a 2. narratívát tartja a legvalószínűbbnek. Különösen a diplomások (48 százalék), a fővárosiak (46 százalék) és a Tisza-szavazók körében (42 százalék) ez a legelterjedtebb vélemény.
