Hogyan kerülhet bele egy cég a büntetőeljárásba?

Egy cég tipikusan akkor kerülhet az eljárás „vádlottjai” közé, ha a bűncselekményt a cég érdekében vagy előnyére követték el, és ebben a cég valamely szereplője (például ügyvezetője, cégvezetője, munkavállalója, felügyelőbizottsági tagja) is közrehatott. Ilyen helyzet tipikusan előállhat például korrupciós vagy gazdasági bűncselekmények esetén. Képzeljünk például el egy olyan esetet, ahol a cég vezetője kenőpénzzel szerez meg egy előnyt jelentő szerződést a cég számára.

Ha ez kiderül, a hatóság nem csak a vesztegetést elkövető magánszeméllyel szemben, hanem az általa irányított cég ellen is eljárást indíthat, mondván, a bűncselekményt a cég javára követték el. De szintén a büntetőeljárás kereszttüzében találhatja magát a cég akkor, ha fiktív számlákat fogad be, és azok után áfalevonási jogot gyakorol.

Mivel büntethető egy cég?

„Értelemszerűen egy jogi személyt nem lehet sem letartóztatni, sem végső soron szabadságvesztésre ítélni. Ettől függetlenül azonban a céggel szemben komoly büntetőjogi szankciók szabhatók ki” – magyarázza Barta Péter ügyvéd.

A leggyakoribb ilyen intézkedés a pénzbírság. Annak legnagyobb összege a bűncselekménnyel a cég által megszerzett (vagy megkísérelt) anyagi előny háromszorosa is lehet, ami elég elrettentően hangzik. Mindezek mellett a gyakorlatban ritka az az eset, amikor az anyagi előny 100 százalékát meghaladóan kerül sor pénzbírság megállapítására.