A vádiratban az ügyészség, pénzbírságon túl, indítványt tehet a cég tevékenységének korlátozására vagy akár a cég megszüntetésére is. A tevékenység korlátozása sokrétű lehet – így például a céget el lehet tiltani közbeszerzési eljárásokban való részvételtől, koncessziós szerződést megkötésétől vagy állami támogatásoktól. A korlátozás a gyakorlatban mindig a cég működésének legfájdalmasabb pontjaira hat: ha például egy építőipari vállalat számára létfontosságúak a közbeszerzések, akkor egy időleges eltiltás a közbeszerzésektől értelemszerűen komoly érvágásként hathat a cég működésére. A cég megszüntetésére, mint szankció alkalmazására, csak ritkán, kivételes esetben kerül sor.

Az igazi fájdalmi pont

„Egy büntetőseljárás alá vont cégnek az igazi hátrányt azonban nem is feltétlenül az okozza, ha a fenti büntetőjogi szankciók egyikét alkalmazzák vele szemben. Az igazi tortúra sokkal korábban kezdődik” – véli a Jalsovszky szakértője.

Amint ugyanis a nyomozóhatóság úgy véli, hogy az elkövetett bűncselekmény és a cég között kapcsolat állhat fent és a cég ellen büntetőeljárást indít, úgy ezt a tényt bejegyeztetheti a cég cégkivonatára. A cégbíróságnak ilyenkor nincs mérlegelési joga, a nyomozóhatóság indítványára köteles az eljárás tényét a cégkivonaton feljegyezni. Ez pedig számos, nem várt következménnyel fog járni a cég életében.