Magyarországon meglehetősen nagy a zűrzavar az uniós pályázatok fogalmának tekintetében. Leggyakrabban az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás következményeként a különböző minisztériumoknál az év első felében közzétett felhívásokat jelöli, ámde ennél jóval tágabb körre értelmezhető.
Hazai és központi programokEzek a kiírások alapvetően abban különböznek a tárcák egyéb támogatásaitól - mint a Széchényi Vállalkozásfejlesztési Program vagy a SMART-program -, hogy nem kizárólag hazai finanszírozásúak, hanem forrásaik többsége az EU strukturális alapjaiból vagy a Kohéziós Alapból származik. Ehhez adódnak hozzá a nemzeti költségvetésből e célra szánt adóforintok. A szóban forgó 65 pályázat útján 2004 és 2006 között elérhető, mintegy ezermilliárd forint összértékű támogatás felhasználását a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) szabályozza, öt területet lefedő operatív programjával.
Az uniós pályázat fogalma - a társfinanszírozott NFT kiírásai mellett - azonban sokkal jobban illeszkedik az EU támogatási rendszerének másik oszlopához, a közösségi programokhoz (kp). A kp-k az uniót irányító, tucatnyi közösségi politika megvalósítása érdekében hozott intézkedések. A szakpolitikák az Európai Bizottság (EB) egyes főigazgatóságai alá tartoznak, ezek a szervezetek dolgozzák ki 4-7 éves ciklusokra vonatkozóan az összeurópai célokat szolgáló közösségi programokat. Az ezekbe foglalt, az EU általános költségvetéséből finanszírozott kiírások tehát olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyek nemcsak egy adott tagállam egy vagy több kedvezményezettjét érintik, hanem a páneurópai partnerséget szorgalmazzák. Ilyenek például a kutatás-fejlesztés (lásd a Piac és Profit 2004. júniusi számát), a környezetvédelem, a nemek közti diszkrimináció csökkentése vagy a vámügyi együttműködés.
Bár a programokat alapvetően a tagállamoknak találták ki, 1993 óta egy éves tagdíj fejében nyitottak a csatlakozásra váró országok előtt is. Magyarország 1997 óta 18 kp-hoz csatlakozott, május elsejével alanyi jogon részt vehet a jelenleg futó 38 programban. A legtöbb pályázaton konzorciumban lehet indulni, minimum 2-3 tagállambeli partner részvételével.
A pályázatok beadása, bírálata, elszámolása és a teljes adminisztráció a bizottság főigazgatóságain keresztül zajlik, a pályázó tehát közvetlenül Brüsszellel áll kapcsolatban. A pályázatok elvileg az EU bármely hivatalos nyelvén beadhatók, az Európai Bizottság ugyanis vállalja, hogy saját költségén lefordíttatja angolra, tekintettel arra, hogy ezen a nyelven folyik a bírálat, az adminisztráció és az elszámolás is. Egyes kp-knak van hazai programirodájuk, sőt az ifjúsággal és az oktatással kapcsolatos programok közt vannak kétlépcsősek, amelyek esetében elsőként a hazai képviseletnél kell jelentkezni.
Lényeges különbségek
Az Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai és a közösségi programok között elvi, formai és tartalmi különbségek is vannak. Míg előbbieknél a hangsúly az előre meghatározott fejlesztési célokon, illetve az elszámolható költségeken van, addig utóbbiak inkább a kiemelkedően innovatív ötletek, alulról jövő kezdeményezések megvalósítását, valamint a nemzetközi partnerség kialakítását szorgalmazzák. Szakértők véleménye szerint egy brüsszeli projekt általában nagyobb szakértelmet igényel, mélyrehatóan bizonyítani kell az európai elvek érvényesülését, ezzel szemben csekélyek a formai követelmények, és a költségelszámolás is rugalmasabb.
A tartalmi különbségek abban mutatkoznak meg, hogy míg például a fix támogatási arány az NFT-s kiírások esetében mindig a tételesen felsorolt költségekre vonatkozik, addig a kp-knál az indokolt ráfordítások tágan értelmezett körére 35-100 százalék közötti szubvenció igényelhető. További eltérés, hogy az utófinanszírozott pályázatokkal szemben a kp-kon induló konzorciumok a szerződés megkötését követő egy-két hónapban 30-40 százalékos előleget kaphatnak.
A brüsszeli projektek egyik legvonzóbb jellemzője, hogy az esetek többségében nem követelnek meg biztosítékokat, noha az igényelt támogatások az NFT-s pályázatokénál nagyobb összegűek, pár százezer eurótól több millióig terjedhetnek. Egy másik lényeges különbség, hogy a kp-k esetében csak a támogatási döntést követően kerül sor a szubvenció végleges összegének, a költségvetésnek és az egyéb feltételeknek a rögzítésére. Az EB kapcsolattartójával folytatott pár hónapos - e-mailben, faxon bonyolított - tárgyalási folyamat során a projekt egyes paraméterei ugyanis változtathatók.
Egyszerű adminisztrációBár ez az, angol nyelven folyó, adminisztráció bonyolultnak tűnhet, azt lényegesen könnyítik a pályázati dokumentáció iránti minimális elvárások: a formanyomtatvány jellemzően 1-3 oldalas (plusz partnerenként egy oldal), sem a részletes költségvetést, sem az üzleti tervet nem kell első körben benyújtani. Ám ennél is fontosabb szempont, hogy egyáltalán nincs szükség mellékletekre. Így a konzorcium tagjainak nem kell cégkivonatokat, önerő-igazolást, hatósági engedélyeket, árajánlatokat, adóhatósági igazolásokat csatolniuk a formanyomtatványokhoz. A kifizetési folyamat is lényegesen egyszerűbb: évente két-három alkalommal kerülhet sor az aktuális részlet lehívására, számlák és bizonylatok nélkül, csupán egy úgynevezett "cost statement" kimutatás beküldésével.
Az első NFT által támogatott projektekkel szemben, amelyek 2013. december 31-éig ellenőrizhetők, a kp-k esetében a brüsszeli auditok legfeljebb a megvalósítást követő öt év alatt várhatóak. A közösségi programokról bővebb információk az EB honlapján (europa.eu.int/comm), magyar nyelvű összefoglalók és az aktuális kiírások a www.euoldal.hu-n keresztül érhetők el.
Testközelből
Magyar vélemények a közösségi programokról
- Milyen magyar vállalkozások gondolkodhatnak reálisan a közösségi programokban való részvételben?
- Elsősorban azoknak a hazai cégeknek lehetnek vonzóak a kiírások, amelyek például közös termékfejlesztés kapcsán érdekeltek a nemzetközi kapcsolatépítésben, vagy szeretnének szolgáltatásaikkal bejutni az európai piacra, esetleg olyan területen kívánnak pályázni, amelyre idehaza nem lenne mód.
- Egy magyar cég szemszögéből azonban Brüsszel elég távol van. Regisztrált bírálóként mit tud mondani a pályázati rendszerről?
- Az egész adminisztráció és a kifizetések is Brüsszelen keresztül történnek. Bár elsőre nehézkesnek tűnhet, az igazság az, hogy a közösségi programoknak olajozott, több évtizede működő és folyamatosan korszerűsödő pályázati rendszere van, ahol a fő szempont az objektivitás. A pályázó és a kiíró közötti, szándékosan fenntartott távolság igen tárgyilagos bírálati rendszer kialakulásához vezetett. A pályázatokat három-négy elméleti és gyakorlati szakember külön-külön értékeli, és ha nagyon eltérő a véleményük, az egészet újratárgyalják, míg közös álláspontra nem jutnak. A nemzetközi ítészcsapat döntésének befolyásolására semmilyen mód nincs, és lobbizni sem lehet, mert egyszerűen nincsenek olyan csatornák, amelyeken keresztül a bírálóbizottságot el lehetne érni.
- Tehát minden pályázó kizárólag a szaktudására támaszkodhat. Mekkora a verseny a közösségi programok pályázatain, és milyen sikerarányokkal számolhatnak a jelentkezők?
- A verseny természetesen nagy, de a bizottság a jó pályázatokat mindenképpen támogatni fogja. A nyerési arány átlagosan tíz-húsz százalék körüli, ami eurókra "átszámolva" nagy összegeket jelent. A Geonardo Kft. például különböző konzorciumok tagjaként jellemzően negyven- és ötszázezer euró közötti támogatást nyert el az utóbbi években.
- Ahhoz, hogy egy projekt sikeres legyen, nemcsak jó ötlet, hanem rátermett konzorcium is szükséges. A partnerkeresés - főleg nemzetközi terepen - nem sorolható a hazai cégek erősségei közé. A magyar pályázóknak milyen stratégiával ajánlatos elindulniuk?
- Egy jó ötlettel érdemes kezdeményezőnek lenni, még akkor is, ha a cég eddig nem vett részt közösségi programokban. A legkézenfekvőbb megoldás a meglévő nemzetközi kapcsolatrendszer bevonása, vagy regisztrálni lehet a közösségi programok internetes honlapjain üzemelő partnerkereső adatbázisokban. A következő lehetőség szimpla internetes kereséssel kiválasztani az adott szakterületen kiemelkedő szereplőket. Én személy szerint ez utóbbit tanácsolnám.
- Milyen a magyar cégek megítélése a közösségi programok kapcsán?
- A közösségi programok rendszerében mind a kiírói, mind a kedvezményezetti oldalon elmosódnak a nemzeti határok, és a szakmai szempontok kerülnek előtérbe. Ennek ellenére az a benyomásom, hogy a bírálókban ki nem mondott, megelőlegezett bizalom alakult ki az új tagállamok szereplői iránt, talán azért, mert kevés pályázat érkezik be ezekből az országokból. Ilyen tekintetben ugyan nem lehet különbséget tenni a pályázatok között, de ez hozzájárulhat a konzorcium iránti jóindulat erősödéséhez. És ezt a gyakorlott pályázók is tudják, így előfordulhat, hogy a partnerek kiválasztásakor inkább egy magyar szereplőt részesítenek előnyben, mintsem egy "bejáratott" német céget.
- A közösségi programokon való indulást fontolgató cégek honnan remélhetnek segítséget?
- Nem érdemes külső szakembereket vagy pályázatíró cégeket megbízni a dokumentáció elkészítésével, ez ahhoz túl komplex feladat. A vállalkozóknak a saját kútfőből eredő ötletük projektként való menedzselésére szakembert célszerű alkalmazniuk, aki teljes munkaidőben foglalkozik a tervezett fejlesztés anyagi hátterének előteremtésével és későbbi lebonyolításával, az egyeztetéssel a partnerekkel. A pluszkiadások ugyan több millió forintos nagyságrendűek, de az első elnyert pályázatokkal meg is térülnek. Emellett a közösségi programokban való sikeres részvétel presztízsértéke igen komoly.
