Igencsak felborzolta az internetezők kedélyét a Matáv meggondolatlan(?) bejelentése, miszerint megszűnik a „Mindenkinek” csomag. A telefontársaság ugyan alig tíz nap múlva módosította eredeti szándékát, jó néhány ekkor felmerült kérdés azonban megválaszolatlan maradt. Milyen szabadságot ad az idén még meglévő monopolhelyzete a Matávnak? Milyen változásokat hozhat a távközlési piac liberalizációja? Mi lenne a kormányzat szerepe ebben a helyzetben?

Az energiapiac megnyitását lehetővé tevő törvény részletes vitáját ugyan tavaly márciusban megkezdte a parlament, de annyi kérdés merült fel, hogy a miniszterelnök leállíttatta a munkát. Most úgy tűnik, a tavaszi ülésszakon ismét napirendre kerül.

Az új média felségterületén lelassult az üzlet. Ma megfontoltabban és jóval kisebb mértékben áramlik a tőke a dotkom cégekbe, mint egy-két évvel ezelőtt, így reklámra fordítható dollárjaik is csökkentek. A tartalomszolgáltatók bevételeinek apadását a bannerek vártnál rosszabb hatékonysága és a csalódottság következtében indokolttá vált tarifacsökkentések is magyarázzák. Napról napra újabb létszámcsökkentések, átszervezések, felszámolások és összeolvadások jellemzik az internetes sajtót világszerte. Az optimisták azonban már látni vélik a kiutat.

A hazai építészet mind jobban megfelel az ökológiai elvárásoknak is - bizonyíték erre az elmúlt néhány évben felépült nagyszámú nyugat-európai színvonalú iroda- és üzletház, szálloda- és lakóingatlan is. A minőség éppúgy jellemzi a felhasznált anyagokat, technológiákat és a kivitelezői munkát, mint az épített környezet védelmét. Elégedettek persze csak akkor lehetünk, ha minden egyes új létesítményre igaz lesz ez, amint a létrehozott épület és a benne élők, dolgozók harmonikus kapcsolata is, s az optimális viszony a közvetlen természeti környezettel.

Több mint három éve lépett életbe az a törvény, amelynek célja többek között az, hogy óvja a környezetet, a természetet, s ennek érdekében e szempontok figyelembevételére szorítsa az építtetőket, keretek közé terelje az építkezéseket. A gyakorlat azonban azt mutatja, a törvény betartásával bajok vannak. És a betartatásával is.

Egymás után alakultak meg Magyarországon is az új internetes tartalomszolgáltatók. Többségük elsősorban arra az előrejelzésre alapozta a vállalkozást, hogy a hazai internetezők száma rövid időn belül robbanásszerűen megnő, következésképpen egyre többen tartanak majd igényt magyar nyelven elérhető információkra a hálón, s emiatt a reklámozók fizetni is hajlandók lesznek. A növekedés azonban egyelőre elmaradt, a piac telítetté vált.

Sikert elsősorban nem az információtechnológiai háttér megteremtése hozhat a cégek számára, hanem az, ha kialakítják internetstratégiájukat. Hiszen a következő néhány évben mindegyikőjük életére egyre erőteljesebben hat majd az internet, és ezt mára maguk is felismerték.

Amikor az egyik nagy nemzetközi biztosítótársaság pár évvel ezelőtt azt találta mondani, hogy nem tervez előrelépést az internetes szolgáltatások terén, hirtelen leesett a részvényeinek az árfolyama. Ma már biztosan nem nyilatkozna így. A hazai piacon működő huszonegy biztosítótársaság közül viszont van, amelyiknek még internetes felülete sincs, míg mások már kifejezetten internetre kitalált termékeket is bevezettek.

Gyorsabb és olcsóbb, mint elődje, a direkt marketing. Hetek, hónapok helyett napokon, sőt olykor órákon belül jelentkezik a hatása. Ám az e-mail marketingnek is megvan a maga (n)etikettje. Kéretlenül elektronikus levelet küldeni a nettársadalom szerint megbocsáthatatlan tett, s nemcsak kiközösítést, hanem egyéb, akár jogi szankciókat is maga után vonhat. Nálunk még nem, de például az USA-ban hamarosan már igen.

Valamikor nehéz volt elképzelni - akkor még valóban tárcsával kellett tárcsázni s nem nyomógombokkal -, hogy a telefonszolgáltatásban is létezhet verseny. Akkoriban még a reménybeli fogyasztó versengett - vagy inkább esengett - az egyetlen szolgáltató (?) kegyeiért. Ez szerencsére a múlt. Ma már többé-kevésbé szabad a választás, sőt hamarosan beköszönt a teljes liberalizáció, s kialakulhat a verseny azokon a területeken is, ahol eddig országos vagy regionális monopóliumok működtek. A szabályozási alapot a parlament előtt lévő – és várhatóan még a májusi ülésszakban végszavazásra kerülő – egységes hírközlési törvény adja majd. A versenypálya és a játékszabályok fő vonalai ezzel elnyerik formájukat. A kérdés most az: milyen előnyöket hozhat a liberalizáció nemzetgazdasági szinten, kik a lehetséges szereplők, és mit remélnek a fogyasztók a versenytől.

A távbeszélő-szolgáltatás nyújtására kötött koncessziós szerződésekben foglalt kizárólagos jogok 2001 végén - illetve egy-két esetben 2002. november elsején - lejárnak, s a teljes hírközlési piacra kiterjedhet az egyes területeken már megindult verseny. Az előrejelzések szerint a liberalizációval a nemzetgazdaság és a fogyasztók is nyernek. A szolgáltatók pedig… Majd a piac dönt.

A hazai távközlés fejlődésének és a jövő év január elején életbe lépő liberalizációnak egyik kulcseleme a parlamenti vita alatt levő egységes hírközlési törvény, amely tulajdonképpen kerettörvény, s majd a számos végrehajtási rendelet tölti meg igazi tartalommal. Nemcsak az lényeges tehát, hogy mit mond majd ki, hanem az is, hogy mennyire gumiparagrafusok útján teszi ezt meg: a végrehajtási rendeletek ugyanis ettől függően akár a törvényalkotó eredeti szándékával ellentétes hatást is kiválthatnak.

A dotkom cégek területén tapasztalható válság nem érintette a kenyérkeresetet fürkésző vállalkozásokat. Sőt! Ezek a világon mindenhol egyre nagyobb felhasználói körre építhetik kínálatukat. Amerikában az álláshirdetések 70 százalékát az internet segítségével töltik be, a hagyományos, nyomtatott hirdetés a pozíciók 30 százalékában eredményes. Magyarországon egyelőre fordított az arány.

Ön 29–49 év közötti férfi, az ország északkeleti részéről? Akkor nagy valószínűséggel kedveli és kedvvel issza is a sört, igaz, ritkábban és kisebb mértékben, mint tette azt tíz évvel ezelőtt. És ha jön a kánikula…!

A kereskedelmi televíziózás térhódítása után most az internetes hirdetések és szolgáltatások nehezítik a nyomtatott sajtó versenyhelyzetét - összegezhető a magazinok piaci pozíciójának erősítése érdekében rendezett párizsi konferencia fő mondanivalója. Ám a magazinok mint márkatermékek értéke az olvasók még jobb megismerésével-kiszolgálásával és a megjelenő hirdetések hatékonyságának bizonyításával növelhető.

A cégek versenyképessége elsősorban a vezetők versenyképességén múlik, amit képzéssel lehet erősíteni. A tudás folyamatos megújításának kényszerében élő üzletemberek, cégvezetők ma már széles piaci kínálatból választhatnak. Az állami felsőoktatási intézmények posztgraduális képzései mellett az oktatásban vállalkozó magáncégek is helyet szorítottak maguknak a jó üzletnek bizonyuló felsőszintű továbbképzés piacán.

Nem sokkal azután, hogy kipukkadt a dotkomlufi, nem kis merészség azt állítani, hogy „az internet egészséges”. Daniel Janal – az Online marketing című kézikönyv neves szerzője – mégis így kezdte a Perfekt-Power menedzser-szemináriumsorozat keretében tartott előadását az ELTE Gömb aulájában. Ő már csak tudja, hiszen tagja volt annak a PR-csoportnak, amely megalkotta és útjára indította az America Online-t (AOL). Janal szerint a lufi kidurranása bebizonyította, hogy a hagyományos gazdaságban helytálló üzleti és közgazdasági tételek az új gazdaságra is igazak.

Megváltozott a befektetők véleménye arról, hogy könnyű-e jó szakembereket találni hazánkban. Nem, ma már nem könnyű. Különösen akkor nem, ha a cégnek műszaki végzettségű, gyártási ismeretekkel rendelkező középvezetőre van szüksége. Magyarországon a világméretekben is hiányzó informatikusok őket követve csak a másodikak a fontossági listán. A korábbiakhoz képest kevésbé van szükség az eddig irigyelt marketingesekre, és a brókerek, bankárok helyzete is bizonytalan.

Világszerte többféleképpen értelmezik a logisztika fogalmát. Abban azonban mindenki egyetért, hogy ma már az egyik legkiemeltebb vállalati terület. Egy hatékonyan kialakított logisztikai rendszer komoly versenyelőnyhöz juttathatja az adott céget a piacon. Az informatikai és kommunikációs eszközök a logisztika minden ágában megkönnyítik és gyorsítják, de főként átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé teszik a működést.

Az elmúlt év novemberében új fejezet kezdődött a játékkonzolok történetében: Amerikában és Európában is bemutatkozott a Sony Playstation—2, és a japán gép megdöntött minden eladási rekordot a világon. Nem csoda tehát, hogy a közeljövőben több konkurens gyártó is megjelenik a maga termékével, amelyek tudásukkal és árukkal is versenyeznek majd — a Magyarországon még csak kialakulófélben lévő — piacon.

Technológiák halnak ki és születnek újjá, egyesek 10-15 éven keresztül is tartják magukat. Különösen igaz ez az audio- és a videovilágra, amelybe ezúttal belevesszük a házimozi-rendszereket, a televíziókat, a videókat, valamint a hordozható elektronikai eszközöket. A digitális lejátszás és rögzítés azonban egyértelműen terjed.

A közutakon futó járművek állapota üzleti szempontból sem közömbös, a környezeti érdekeket tekintve pedig kiemelkedő fontosságú. A legtöbb fejlett országban több szennyező anyag jut a levegőbe a kipufogócsöveken keresztül, mint a gyárak kéményeiből. Magyarországon több mint 342 ezer különféle tehergépkocsit tartanak nyilván, átlagéletkoruk 9,4 év. Közülük mindössze 10 ezer nevezhető környezetbarátnak.

2001. december 23-ával megszűntek a kizárólagosságok a magyar távközlési piacon. A liberalizáció azonban csak szimbolikusan vette kezdetét. A piaci verseny fogyasztókra nézve áldásos hatására még várni kell. Megoszlanak a vélemények arról, hogy már 2002 első negyedévében, nyáron vagy szeptemberben érzékeli-e a lakosság a változásokat. A hivatalos piacnyitást követően ugyanis a mobil- és vezetékes szolgáltatóknak számos szerződést kell megkötniük, a kormánynak az egységes hírközlési törvény alapján több végrehajtási utasítást és rendeletet kell elfogadnia, és a jogi szabályzás mellett a műszaki feltételeket is ki kell alakítani. Ezért úgy fest, hogy az új piaci rend csak 2003-ra véglegesedik.

A telített piac és a nyomott árszint miatt a közúti árufuvarozók jelentős része nem tudja kigazdálkodni a fejlődéséhez szükséges tőkét. S miközben a hazai vállalkozók a mindennapi megélhetésért küzdenek, az ország földrajzi helyzetét kihasználva egyre több nagy logisztikai szolgáltató települ ide.

Költségvetésének minden egyes dollárja mellé egy filmprodukció a forgatás helyszínén további másfél dollárt költ el. Ezért a bevételért globális verseny folyik az országok között, s ebben a versenyben hazánk alulmarad: befektetésösztönzők, adókedvezmények és megfelelő stúdió-infrastruktúra hiányában mintegy évi 200 millió dolláros üzlettől esik el.

A környezetvédelem egyre biztosabb bevételi forrás azoknak, akik környezetvédelmi termékeket és szolgáltatásokat kínálnak; és egyre tudatosabban vállalt kiadás a környezetszennyezőként számon tartott ágazatok felelősséggel gondolkodó cégeinek.

Az emberek többsége nincs arra felkészülve, hogy idegen nyelvű bázisokban adatokat keressen. Ehhez ugyanis hozzáférést kell vásárolni, ki kell választani a megfelelő adatbázisokat, keresőkérdésekkel kell operálni, és az így nyert adatok általában még mindig csak kiindulásként szolgálnak. Az infobróker viszont megrendelésre információs csomagokat állít össze.

Az építőanyag-piacot évek óta a túlkínálat jellemzi – aminek pozitív következménye, hogy a kereslet is egyre inkább a minőségi termékek felé fordul, az árak pedig csak mérsékelten emelkednek –, de megbízható kivitelezőt találni továbbra sem könnyű. Ezen próbál segíteni az országos ipartestület az úgynevezett szakmai termékismereti rendszer kiépítésével.

A bekeretezett oklevél, rajta a laikus számára talányosnak tűnő ISO felirat és az azt követő számsor megszokott, sőt elvárt designelemmé vált a cégek titkárságán vagy a vezető szobájában. A minőség hivatalos tanúsítása páratlan karriert futott be nálunk az elmúlt tíz esztendő alatt: kuriózumszerepéből kinőve mindennapi piaci tényező lett.

Nőnek vagy csökkennek-e majd Magyarországon a piacnyitás következtében az energiaárak? Mind a villamosenergia-, mind a gázágazatban 2003. január elseje az a bűvös dátum, amikortól a – legalábbis a nagyobb – fogyasztók maguk dönthetik el, melyik szolgáltatótól veszik az energiát. Az addig monopolhelyzetben lévő szolgáltatóknak pedig fel kell készülniük a versenyre.

Demográfiailag hogyan jellemezhetők a mai álláskereső informatikusok? Milyen szakmai múlttal és ismeretekkel rendelkeznek? Hol, melyik ágazatban látják biztosítottnak jövőjüket? E kérdések pontos megválaszolásához empirikus adatokra van szükség. Az internetes állásközvetítő cégek adatbázisában gyűlő információk lehetővé teszik, hogy pillanatfelvételt készítsünk, s talán azt is, hogy trendeket azonosítsunk.

Talán az első olyan jogszabály született meg tavaly december végén, amely az információs társadalom miatt és annak érdekei védelmében készült. Mégis, a többi között a kéretlen elektronikus reklámlevelek küldését is szabályozó törvény igencsak vegyes érzelmeket keltett szakmai körökben.

A munkaerőpiacon is eljött a minőségi cserék ideje. De hogy az új gazdaság vállalatainak milyen képességű emberekre van igazán szüksége, azt még munkáltató és munkavállaló is csak sejti. A személyiségjegyek vitathatatlanul felértékelődtek. Korábban elég volt, ha a felsővezetők tudtak „az emberek nyelvén”, de ez ma már a középvezetőktől is elvárás. Sőt, annál fontosabb, minél inkább tudásalapú egy szervezet.

Idén az első negyedévben 18 százalékkal adtak el többet a kishaszonjárművekből a jelentős autós cégek márkakereskedői, mint tavaly hasonló időszakban. Ez még akkor is szép eredmény, ha a szakemberek véleménye szerint ennek elsődleges oka az előrehozott vásárlásokban keresendő. Új kishaszonjárművet Euro II-es motorral ugyanis már csak ez év június 30-áig lehet megrendelni a márkakereskedőknél.

Kipróbáltuk a Kia haszonjármű-családjának nagyobb tagját, a K2700 II-t, annak is a dupla fülkés, hatszemélyes, platós változatát. A K2700 II megbízható és praktikus; kőkeményen munkára született.

Az elégedetlen vásárlók 96 százaléka nem tesz panaszt, vagyis közvetlenül nem derül ki a cég számára, hogy baj van. Hogyan lehet hát felderíteni, elégedettek-e a vevőink?

Ma az apró partneri keretekben működő svájci intézményektől a multinacionális univerzális bankokig számos intézmény kínál a világban vagyonkezelést – beleértve annak minden adminisztratív, jogi és egyéb vonzatát is – a leggazdagabbaknak, egyedi igények szerint. Ez a privát banki szolgáltatás, amely lassan tért hódít Magyarországon is.

A XXI. századra a fogyasztás, a szükségletek kielégítésének zöme – és a GDP előállításának több mint a fele – a termékek, áruk világából áttolódott a szolgáltatások területére – állítja szerzőnk, a Magyar Marketing Szövetség elnöke. Az új gazdaság már ezen is túllépett. A folyamatokat pontosan követő marketing új ábécéje: a „4C” és a „4E” már csak arra koncentrál, mit keres, szeret a vásárló.

A közelmúltban átkeresztelték a hazai szállítmányozókat tömörítő szervezetet. Az új név: Magyar Szállítmányozók és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége. A hagyományos szállítmányozási szakma ugyanis jelentősen megváltozott az utóbbi évek során, többek között éppen a logisztika előtérbe kerülése miatt.

Kémeket és titkos ügynököket kellene alkalmaznunk vevőink és versenytársaink megismerése érdekében az üzleti hírszerzés során? Nem egészen. Az üzleti hírszerzés valódi jelentése a hazai üzleti életben egyelőre kevéssé ismert. A szakkifejezés ugyanis kizárólag legális csatornákon elérhető üzleti információk gyűjtésének, feldolgozásának, értékelésének és elemzésének sajátos szemléletű módszertanát takarja.

Miközben az állami egészségügy finaszírozási, szervezési és foglalkoztatási gondokkal küszködik, a társadalombiztosítás egyre nagyobb forrásait emészti fel, ám működőképessége romlik, kiépült egy merőben más felfogású, más anyagi és szemléleti alapon működő egészségügy. Nevezzük el alternatív egészségügynek. Ez az állami egészségügyi intézményekből és magánpraxist folytató magánorvosi rendelőkből, valamint a magánkórházakból és az abban dolgozó orvosokból összeálló új rendszer egyaránt alkalmazza a hagyományos orvoslás módszereit, eszközeit és a természetgyógyászat immár elfogadottá, hivatalossá vált gyógymódjait is.

Nőni vagy csökkeni fognak-e a piacnyitás következtében Magyarországon az energiaárak? – kérdeztük ez év májusi cikkünkben. Most is ezt kérdezzük. A válasz nem egyszerű.

Hogyan működik majd párhuzamosan a hatósági árszabályozás és a piaci viszonyok az energiaellátásban? Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára szerint akkor jól, ha a közüzemi szférában maradók észre se fogják venni, hogy megnyílt a villamosenergia-piac. Minden szabályozás arra irányul, hogy a szabadpiacon adott engedményeket a szolgáltató nehogy a másik oldalon akarja megkeresni – mondja.

Az új autót vásárlók hatvankét százaléka a világhálót használja autója összeállítására, illetve megvételére – egy Amerikában készített felmérés szerint. Ezzel szemben Magyarországon a gyártók egyelőre csak a minél alaposabb és részletesebb tájékoztatás céljából tartják fenn weblapjaikat. Bizonyos márkatípusok persze nálunk is megrendelhetők interneten, de az itt történő vásárlások aránya az összes eladásokon belül elenyésző.

Ami ma még szemléletváltás kérdése, holnap már a túlélés eszköze lesz – érvelnek az on-line reklámokat alkalmazó szakemberek. Azt azonban nehéz megjósolni, hogy a marketingeszköztár átalakulása lassú folyamatként vagy robbanásszerűen megy-e végbe. Egy biztos: a mai tízéveseknek, ha felnőnek, már nem lehet ugyanolyan módon eladni a mosóport, mint szüleiknek.

 

A karácsonyi időszakra összpontosul a hazai ékszer-kiskereskedők egész évi forgalmának mintegy harmada. Korábban sokat vártak a ballagásoktól is, ám ma már egyre kevésbé lepik meg ékszerrel a rokonok, ismerősök a fiúkat, lányokat. A magyar vásárlók egyébként némi késéssel követik a nemzetközi ékszerpiaci trendeket, így például nálunk most hódít a fehérarany. Az idei szezon másik újdonsága a platinából készült gyűrű és karkötő, ami nemcsak anyagában divatosabb, formájában is modernebb, mint az arany.

Az elmúlt évtizedben hazánkban jelentősen átalakult a minőségi karórák megítélése. Ma lényegesen többen értékelik a nagy múltú óragyárak csodálatos termékeit, mint azelőtt. A vevők sokkal naprakészebbek a legújabb divatirányzatokat illetően, mint az ékszerpiacon, és megjelent az a réteg is, amelyik tudatosan csak a legújabb termékeket keresi.