A magyar környezetvédelmi ipar 2001-ben 120–130 milliárd forint árbevételt ért el a megelőző évi mintegy 100 milliárd forinthoz képest – derül ki a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének adataiból.

Helyzetbe hozni a magyarokat

A környezetvédelem folyamatosan bővülő piac, ahol jelenleg 2000–2200 vállalkozás tevékenykedik. Becslések szerint ugyanakkor mintegy 2500 milliárd forint további beruházásra van szükség a magyar környezetvédelem Európai Unióhoz való felzárkóztatására, ami arra ösztönöz, hogy egyre többen fektessenek be magyarországi környezetvédelmi projektekbe. S mivel ez igen tőkeigényes iparág, nem véletlen, hogy árbevételének a fele tavaly külföldi tulajdonú cégekhez folyt be.

Sokan számítanak arra, hogy az uniós csatlakozást követően jelentősen megnőnek majd a környezetvédelemre rendelkezésre álló támogatási források, ám ahhoz, hogy a lehetőségekkel magyar cégek is élni tudjanak, a szövetség szerint helyzetbe kellene őket hozni őket, például adókedvezményekkel, vagy oly módon, hogy a közbeszerzési eljárásokon előnyben részesüljenek.
Jelenleg is léteznek pályázati lehetőségek a Környezetvédelmi Minisztériumnál és a gazdasági tárcánál, ám a szövetség tapasztalatai szerint a kedvezőtlen feltételek miatt a környezetvédelmi iparban érdekelt társaságok nemigen használják ki ezeket.

Tudatos stratégia

Más oldalról nézve: a kifejezetten környezetszennyezőként számon tartott ágazatokban – vegyipar, autóipar, energetika stb. – is egyre jellemzőbbé vált az utóbbi néhány évben a környezettudatos, tisztességes üzleti magatartás. Mint magunk is leírtuk két évvel ezelőtt: „Valamirevaló fejlett piacgazdaságban hivatalosan már senki nem termelhet környezetét károsító módon, s a környezetvédők azt is elérték, hogy a társadalom kirekeszti, elítéli a más emberre, természetre, állatvilágra ártalmas tevékenységet. A kényszerítő erő azonban ennél tágabb körben is hatott a felelősségérzetre, sőt már nem csak kényszerről van szó. (…) Mit csináljon egy vegyianyag-gyártó, üzemanyag-forgalmazó, papírgyártó stb.? Csukja be a boltot? Vagy tegyen meg mindent, hogy terméke egyre kevesebb kárt okozzon, dolgozzon azért, hogy váltsa ki ember- és természetbarátabb termékkel.”
Ha belelapozunk egy környezettudatos vállalat stratégiájába, a következő alapelemeket szinte biztosan megtaláljuk benne: termékfejlesztéseinek célja kevesebből többet kihozni, vagyis a felhasznált anyagok csökkentése a termelés során; továbbá ki kell zárni az emberekre vagy a természetre ártalmas anyagok és vegyszerek használatát; növelni kell a felújítható és visszaforgatható anyagok alkalmazását.

Mutasd a gyártásod…

Könnyen lelepleződhet egy vállalat valódi viszonya a környezetéhez, ha megnézzük, hogy milyen energiaforrásokat használ, milyen szállítóeszközöket, milyen csomagolóanyagokat, milyen alapanyagokat, milyen gépeket, és miként szervezi meg a teljes technológiai folyamatát. S hogy egyáltalán, honnan meddig tart nála a technológiai folyamat!
Tizenkét évvel ezelőtt Magyarországon még sokan rácsodálkoztak például arra a csomagolóanyag-gyártó cégre, amelyik az első működőtőke-befektetők között érkezett hozzánk, és mielőtt felépítette volna Budapest melletti gyárát, a legfontosabb partnereit meginvitálta hazájába, Svédországba, üzemlátogatásra. És ez a látogatás egy facsemete-kertészetben kezdődött, majd egy hatalmas, kitermelés alatt lévő erdőben folytatódott, és a visszanyert hulladékot feldolgozó üzemben fejeződött be. Az üzem vezetője pedig olyan átszellemült arccal vezette végig a látogatókat a szelektív hulladékgyűjtő konténerek mellett, mintha egy képzőművészeti tárlaton lettünk volna.