Az épített környezet alakítása - Be nem tartott szabályok

Több mint három éve lépett életbe az a törvény, amelynek célja többek között az, hogy óvja a környezetet, a természetet, s ennek érdekében e szempontok figyelembevételére szorítsa az építtetőket, keretek közé terelje az építkezéseket. A gyakorlat azonban azt mutatja, a törvény betartásával bajok vannak. És a betartatásával is.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1998. január elsejétől hatályos törvény részletesen szabályozza az építés egész folyamatát. Ezen belül - a rendeltetésszerű telekhasználat, a majdani építmény megközelíthetősége stb. mellett - kiemeli a környezet- és természetvédelmi követelményeket, az értékes táj- és településkép, a kedvező tájolás, a higiénia, egészség- és környezetvédelem fontosságát.
Az építési törvény mellett a helyi rendeletek építési szabályzatai határozzák meg, hogy milyen építési anyagok kerülhetnek a közvetlen környezetünkbe, illetve hogy az új létesítmények méretükben, elhelyezkedésükben, a terület beépítettségét- sőt néhány esetben az építészeti stílusát is - illetően milyen követelményeknek kell, hogy megfeleljenek.
Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) e törvény egyik legfontosabb végrehajtási rendelete, amely részletesen tárgyalja a kötelező helyi településrendezési elveket, miközben biztosítja a városok, községek önkormányzatai számára, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően alakíthassák ki településük helyi építési rendjét.
Az, hogy az adott területen a lakó-, üdülő- és egyéb épületek kialakítása az előírtaknak megfelelően történik-e, elsősorban az engedélyező elsőfokú építésügyi hatóság (legtöbb esetben a jegyző), illetve az építésfelügyeletek felelőssége - hangsúlyozza Ráth György, a Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosa. A jegyzőkhöz tartozik például az építkezés folyamán annak többszöri ellenőrzése, hogy a kiadott engedélynek, tervezési előírásoknak megfelelően vagy attól eltérően folyik-e munka; hogy van-e felelős szakmai irányítója az építkezésnek; betartják-e az élet-, vagyon- és egészségbiztosítással kapcsolatos követelményeket stb.
A fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokhoz kihelyezett építésfelügyeletek ellenőrzési jogköre ennél is átfogóbb: ők egyebek mellett azt vizsgálják, hogy az építmény létrehozásához felhasznált építési anyagok, szerkezetek, berendezések, technológiák esetében betartják-e a műszaki, minőségi és biztonsági követelményeket, s hogy a felhasznált építési termékek megfelelnek-e az adott célra, az építők, építtetők rendelkeznek-e az ÉMI által kiadott műszaki engedéllyel, minőségtanúsítvánnyal.
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy e két ellenőrzési pont valójában mégsem működik hatékonyan. Legalábbis az elmúlt években napvilágra került, számos szabálytalan, az építési engedélytől eltérő, engedély nélküli, tiltott természetvédelmi területi beruházások sora ezt jelzi.
A jogszabályok betartatásának, a fokozatos ellenőrzési munkának a megkérdezett jegyzők szerint számos gátja van. Egyrészt nincs megfelelő számú, kellő szakismerettel rendelkező munkatárs, másrészt - a nem túl magas kiróható bírságon kívül - nincs hathatós eszköz az előírásokat semmibe vevő építkezések megakadályozására a hatóságok kezében.
Az építésfelügyeletekről pedig a múlt év végén állapította meg az országgyűlés, hogy e szervezetek a működtetésükhöz szükséges források szűkössége, valamint a felügyeletüket gyakorló tárcák - a Belügy-, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, valamint a Gazdasági Minisztérium - közötti koordinációs gondok miatt hiányosan épültek ki, így nem tudják felelősséggel ellátni a törvényben és a vonatkozó rendeletben rájuk rótt feladatokat.
A környezetet, az embereket óvó, tiszteletben tartó építkezés mindannyiunk érdeke, nemcsak a jelen, hanem a jövő érdekében is. A szabályok betartása, betartatása pedig törvény által előírt kötelesség. Mi hát a teendő? Várni, hogy egy év múlva ismét megállapítsák a honatyák, hogy nem működik a rendszer?

KIR

Az uniós országokban az építőipari cégeknek nemcsak a beruházás elindítása előtt kell számos környezetvédelmi feltételnek megfelelniük, hanem az építkezés alatt is éberen figyelik a hatóságok e normák teljesítését. Nálunk gyakran csak a lakossági tiltakozás miatt nem huny szemet némely helyhatóság egy-egy jól adózó építőcég környezetkárosítása felett.
Az unióhoz való csatlakozás idejének közeledtével azonban mind több hazai építőipari vállalkozás látja úgy, hogy a minőségirányítási rendszer mellé ki kell építenie a környezetközpontú irányítási rendszerét (KIR) is, és erről tanúsítványt kell szereznie. Ez nemcsak a fejlett piacokra való bejutásnak lehet majdan a feltétele, hanem a hazai társadalom környezettudatosságának növekedésével, az európaihoz közeledő hazai környezetvédelmi előírások szigorodásával, a hazai versenyképesség megtartásának is egyre inkább a feltételévé válik. A környezetközpontú irányítási rendszer kialakításának és működésének közvetlen vállalati célja, hogy a rendszert alkalmazó cég - a korábbinál hatékonyabb környezeti menedzsment létrehozásával - megfeleljen azoknak az elvárásoknak, melyeket tevékenységükkel szemben a környezetmegóvás terén az érintett hatóságok megfogalmaznak.


Véleményvezér

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo