Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1998. január elsejétől hatályos törvény részletesen szabályozza az építés egész folyamatát. Ezen belül - a rendeltetésszerű telekhasználat, a majdani építmény megközelíthetősége stb. mellett - kiemeli a környezet- és természetvédelmi követelményeket, az értékes táj- és településkép, a kedvező tájolás, a higiénia, egészség- és környezetvédelem fontosságát.
Az építési törvény mellett a helyi rendeletek építési szabályzatai határozzák meg, hogy milyen építési anyagok kerülhetnek a közvetlen környezetünkbe, illetve hogy az új létesítmények méretükben, elhelyezkedésükben, a terület beépítettségét- sőt néhány esetben az építészeti stílusát is - illetően milyen követelményeknek kell, hogy megfeleljenek.
Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) e törvény egyik legfontosabb végrehajtási rendelete, amely részletesen tárgyalja a kötelező helyi településrendezési elveket, miközben biztosítja a városok, községek önkormányzatai számára, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően alakíthassák ki településük helyi építési rendjét.
Az, hogy az adott területen a lakó-, üdülő- és egyéb épületek kialakítása az előírtaknak megfelelően történik-e, elsősorban az engedélyező elsőfokú építésügyi hatóság (legtöbb esetben a jegyző), illetve az építésfelügyeletek felelőssége - hangsúlyozza Ráth György, a Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosa. A jegyzőkhöz tartozik például az építkezés folyamán annak többszöri ellenőrzése, hogy a kiadott engedélynek, tervezési előírásoknak megfelelően vagy attól eltérően folyik-e munka; hogy van-e felelős szakmai irányítója az építkezésnek; betartják-e az élet-, vagyon- és egészségbiztosítással kapcsolatos követelményeket stb.
A fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokhoz kihelyezett építésfelügyeletek ellenőrzési jogköre ennél is átfogóbb: ők egyebek mellett azt vizsgálják, hogy az építmény létrehozásához felhasznált építési anyagok, szerkezetek, berendezések, technológiák esetében betartják-e a műszaki, minőségi és biztonsági követelményeket, s hogy a felhasznált építési termékek megfelelnek-e az adott célra, az építők, építtetők rendelkeznek-e az ÉMI által kiadott műszaki engedéllyel, minőségtanúsítvánnyal.
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy e két ellenőrzési pont valójában mégsem működik hatékonyan. Legalábbis az elmúlt években napvilágra került, számos szabálytalan, az építési engedélytől eltérő, engedély nélküli, tiltott természetvédelmi területi beruházások sora ezt jelzi.
A jogszabályok betartatásának, a fokozatos ellenőrzési munkának a megkérdezett jegyzők szerint számos gátja van. Egyrészt nincs megfelelő számú, kellő szakismerettel rendelkező munkatárs, másrészt - a nem túl magas kiróható bírságon kívül - nincs hathatós eszköz az előírásokat semmibe vevő építkezések megakadályozására a hatóságok kezében.
Az építésfelügyeletekről pedig a múlt év végén állapította meg az országgyűlés, hogy e szervezetek a működtetésükhöz szükséges források szűkössége, valamint a felügyeletüket gyakorló tárcák - a Belügy-, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, valamint a Gazdasági Minisztérium - közötti koordinációs gondok miatt hiányosan épültek ki, így nem tudják felelősséggel ellátni a törvényben és a vonatkozó rendeletben rájuk rótt feladatokat.
A környezetet, az embereket óvó, tiszteletben tartó építkezés mindannyiunk érdeke, nemcsak a jelen, hanem a jövő érdekében is. A szabályok betartása, betartatása pedig törvény által előírt kötelesség. Mi hát a teendő? Várni, hogy egy év múlva ismét megállapítsák a honatyák, hogy nem működik a rendszer?
KIR
Az uniós országokban az építőipari cégeknek nemcsak a beruházás elindítása előtt kell számos környezetvédelmi feltételnek megfelelniük, hanem az építkezés alatt is éberen figyelik a hatóságok e normák teljesítését. Nálunk gyakran csak a lakossági tiltakozás miatt nem huny szemet némely helyhatóság egy-egy jól adózó építőcég környezetkárosítása felett.
Az unióhoz való csatlakozás idejének közeledtével azonban mind több hazai építőipari vállalkozás látja úgy, hogy a minőségirányítási rendszer mellé ki kell építenie a környezetközpontú irányítási rendszerét (KIR) is, és erről tanúsítványt kell szereznie. Ez nemcsak a fejlett piacokra való bejutásnak lehet majdan a feltétele, hanem a hazai társadalom környezettudatosságának növekedésével, az európaihoz közeledő hazai környezetvédelmi előírások szigorodásával, a hazai versenyképesség megtartásának is egyre inkább a feltételévé válik. A környezetközpontú irányítási rendszer kialakításának és működésének közvetlen vállalati célja, hogy a rendszert alkalmazó cég - a korábbinál hatékonyabb környezeti menedzsment létrehozásával - megfeleljen azoknak az elvárásoknak, melyeket tevékenységükkel szemben a környezetmegóvás terén az érintett hatóságok megfogalmaznak.
Az épített környezet alakítása - Be nem tartott szabályok
Több mint három éve lépett életbe az a törvény, amelynek célja többek között az, hogy óvja a környezetet, a természetet, s ennek érdekében e szempontok figyelembevételére szorítsa az építtetőket, keretek közé terelje az építkezéseket. A gyakorlat azonban azt mutatja, a törvény betartásával bajok vannak. És a betartatásával is.
A geopolitika felforgatja a piacokat – készüljön fel időben, kerülje el a bukást!
Fedezze fel, hogyan hat a világrend változása az Ön pénzügyeire!
Klasszis Befektetői Klub
2026. január 27., Budapest
Véleményvezér
Az ukrán főparancsnok szerint több embert veszítenek az oroszok, mint amennyit toborozni tudnak
Az ukrán parancsnok fordulatot vár a háborúban.
Lázadás Trump ellen Grönland ügyében
Még a republikánusok mindegyikének sem tetszene egy grönlandi invázió.
Európában a magyarok fizetik a legtöbbet az ország hiteleiért
Gazdaságpolitikai fordulatra volna szükség.