Hihetetlen kínálat, hihető árak

Technológiák halnak ki és születnek újjá, egyesek 10-15 éven keresztül is tartják magukat. Különösen igaz ez az audio- és a videovilágra, amelybe ezúttal belevesszük a házimozi-rendszereket, a televíziókat, a videókat, valamint a hordozható elektronikai eszközöket. A digitális lejátszás és rögzítés azonban egyértelműen terjed.

Nehéz lenne összeszámolni azokat a cégeket, amelyek szórakoztató elektronikai berendezéseket gyártanak a világon. Különösen a házimozi-rendszerek, illetve a hangsugárzók piacán széles a kínálat. Itt is érvényes a megállapítás, hogy csak a legnagyobbak képesek befektetni a verseny diktálta kutatás-fejlesztésbe. Ugyancsak kevés márka engedheti meg magának, hogy a szórakoztató elektronika minden területével foglalkozzon, de egy-egy multicég termékköre a háztartási, konyhai és más gépekre is kiterjed.

Házimozik

A házimozi-komponensek, illetve -szettek iránt idén különösen megnőtt a kereslet, az árak mégis lejjebb csúsztak. Bruttó 210 ezer forinttól ugyanis már kapható az alapigényeket kielégítő, de jó minőségű úgynevezett kompakt rendszer. Ezek egy csomagban tartalmazzák a DVD-lejátszót, az erősítőt és a hangszórókat. Csupán egy évvel ezelőtt kerültek a piacra, és sikerüket mutatja, hogy ma már mindegyik fontosabb gyártó forgalmaz ilyen, kifejezetten házimozi céljára, nem pedig zenehallgatásra szánt szetteket. Természetesen a csalódás elkerülése végett ebben az esetben sem szabad feltűnően olcsó, kétes minőségű árut venni.

Kategorizálásra azért is szükség van, mert a DVD-Video mellett megjelent a DVD-Audio, amely kizárólag zenei tartalmat hordoz, és hangminősége a CD-jénél négyszer jobb. Így mindjárt léteznek a hagyományos mellett kombinált DVD-Audio/Video házimozi-rendszerek, különálló részegységekkel és hatcsatornás hangsugárzókkal. Őket követik a teljes szolgáltatást nyújtó házimozik, amelyek házimozi-rádióerősítőt, akár többlemezes DVD–CD váltót, 5 hangsugárzót és egy mélynyomót foglalnak magukban. Ha helyet szeretnénk megtakarítani a nagyszobában, mikro kivitelben is hozzájuthatunk mindehhez. Már régóta léteznek hordozható házimozik is, amelyeket kedvünkre nézhetünk a dolgozószobában, a repülőgépen vagy kinn a szabadban.

A DVD házimozi-csomagok tehát már elérhetők 210 ezer forinttól, a DVD-lejátszók 80–400 ezer forintot kóstálnak, a DVD-Audio/Video lejátszók 150 és 500 ezer forint közé tehetők, a rádióerősítők ára 60 és 200 ezer forint között mozog (a nem tuneresek kicsit olcsóbbak), CD-játszók már 35 ezer forinttól beszerezhetők, a nem high-end hangszórók darabjai körülbelül 180 ezer forintnál tetőznek.
Idén három gyártó – a Pioneer, a Philips és a Panasonic – szinte egy időben rukkolt elő a világszenzációnak számító DVD-íróval, amelyre máris igény mutatkozik világszerte.

Hifi és tartozékok

A szokásos erősítők, különböző lejátszók és hangsugárzók mellett mini- és mikro-hifirendszerek vannak, hordozható CD-játszós rádiómagnók, sétálómagnók, MP3-lejátszók, memóriakártyás lejátszók léteznek, és mindezek csak a „normál” zenehallgatási igényeket elégítik ki. Az igazi hifistákat soha nem hatja meg a digitális technika, ők maradnak a lemezjátszóknál, a csöves erősítőknél, az ezüstkábeleknél és az egyedülálló hangzást produkáló hangszóróknál. Újabb irányzatot képviselnek az MP3-lejátszók, amelyekkel CD-minőségű zenét lehet hallgatni (vannak kombinált CD- és MP3-lejátszók is), de az abszolút újdonság a többcélúan felhasználható memóriakártya.
A mini hifitornyok ára bruttó 60–300 ezer forint, a hordozható CD-játszók körülbelül 20 ezer forinttól vehetők meg, és a legdrágább sincs 80 ezer forint, a sétamagnók 5–28 ezer forintért olcsónak mondhatók.

A high-end kategóriában csak kevesek által ismert márkák vannak, olyan műhelyek kézi munkával készült termékei, amelyekhez csak a legfinomabb, legjobb minőségű anyagokat, alkatrészeket használják fel a gyártásban: Audio Note, Audio Analogue, ALR/Jordan, Avantgarde Acoustic, Jadis, JMLab, 47 Lab, Kondo, Moth, Myryad, Townshend, Sugden, Quad, GreenWave Audio, Taylor Acoustic, Triangle, Van Den Hul. Magyarországon ezeket a termékeket tudomásunk szerint az Auditorium, a GreenWave Audio, a Merlin Audio, a Taylor Acoustic és a l’auditeur forgalmazza.

A high-end kategóriánál fontos szerepet kapnak a kiegészítők: asztalok, állványok, hangsugárzó alátétek és kábelek. A „minőségi” különbségek többszörösére tornászhatják fel az árat: egy hatpolcos állvány elérheti a 800 ezer forintot, máskülönben egy pár hangfalállvány már van 40 ezerért is. Alátéteket 100 ezer forinttól lehet kapni. Elő- és végerősítők tekintetében az árak 100 ezer forinttól indulnak, és elképesztő magasságokba emelkednek: a japán Audio Note Gakuon mono (pár) végerősítője például 25 millió 600 ezer forintba kerül. A membrános hangszórók már 60–70 ezer forinttól kaphatók, de hamar túllépik a milliós határt. Extrának számítanak az elektrosztatikus, illetve a tölcsér hangsugárzók. Előbbiek 1,5 millió forinttól kaphatók, utóbbiak 2,2 millió forinttól vehetők meg 2 darab mélysugárzóval együtt. A legdrágább 9,5 millióba kerül 4 darab mélysugárzóval. Aki szeretné, annak hangszóróit metálfényezéssel vonják be.

Televíziók és utódaik

A televíziók területén – akárcsak a monitorokén (lásd erről cikkünket a 63. oldalon) – divatba jön a sík képcső, a széles képernyő és a digitális képfeldolgozás. A sarkokban általában nem olyan éles a kép, mint a képernyő közepén, hiszen az elektronok ívelten érkeznek a televízió üvegére, ezért a legnagyobb kihívást a kép általános élessége jelenti. A mai csúcsot a projektoros és plazmatelevíziók jelentik a képi megjelenítők között, és mondhatjuk, utóbbiak már egy szinten állnak az űrtechnológiával. A legmodernebb plazmatévék fényereje pedig vetekszik a hagyományos televíziókéval.
Míg a sík tévék ára egymillió forintnál tetőzik, a plazmáké 2,8–3 millió.

Videók

A videók iránt, bár nem igazán újdonságok, még mindig nagy a kereslet, hiszen egyre olcsóbbak: 40 ezer forinttól indulnak, és 200 ezer forint környékén tetőznek. Extrának számítanak a Philips tévé-videó kombinációi, valamint a Panasonic teljes méretű és mini DV szerkesztő- és videomagnói. A digitális technika már ide is betört: a kicsi DV kazettát a digitális videokamerákban használjuk, a nagy kazettára pedig digitálisan rögzíthetünk bármit. Ebben az esetben pedig nincs minőségromlás, ahogy az egy VHS kazetta esetében evidens. A Samsung az otthoni mozizás két legfontosabb forrását, a VHS videót és a DVD-lejátszót vette alapul, amikor elsőként megalkotta DVD-VHS lejátszóját. A páratlan készüléken egyszerre vehetünk fel tévéműsort és nézhetünk DVD filmet. A hatfejes videó lejátssza az S-VHS felvételeket, és a DVD-játszó tudja a DVD-filmek hatcsatornás, illetve DTS jeleit is. A koreai készülék megkapható egy jó minőségű DVD-lejátszó áráért.
S milyen a piaca a kameráknak, kamkordereknek? A digitális készülékek eladásai nőnek leginkább, de természetesen analógot is kapni. A VHS, S-VHS kamerák 150–250 ezer forintba kerülnek, a digitális, mini DV kamerák pedig 800–900 ezer forintot érnek. Olyat is kapni, amelyiknek alsó része variálható, és ezzel digitális fényképezőgéppé alakítható.

Véleményvezér

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa 

A Fidesz politikusai nem tudják ott hagyni az állami zsíros bödönt.
Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát

Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát 

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ismét utolérte a Mészáros házaspárt.
Újabb eseményt szervez Karácsony Gergely

Újabb eseményt szervez Karácsony Gergely 

Nem nyugszik a főpolgármester.
Nincs neurológiai betegsége Orbán Viktornak

Nincs neurológiai betegsége Orbán Viktornak 

Nyelvi botlás lehetett csak.
Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo