Öt-hat éve, hogy Magyarországon az új építkezéseknél egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetbarát, környezetkímélő termékek, kiváltva a kevésbé korszerűeket - állítja Medgyasszay Péter, a Független Ökológiai Központ szakembere.

Elkél a segítség

A magas színvonalú technológiával előállított, környezetbarát építési anyagok, szerkezetek kiválasztásához a szakszerű útbaigazítás persze nem mellőzhető, már csak azért sem, mert az elmúlt tíz évben tömegével jelentek meg a hazai piacon a különféle minőségű importtermékek.
Igaz, napjainkra letisztulni látszik ez a piac is: a silányabb anyagok többsége kezd kiszorulni. Kovács Károly, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs (ÉMI) Rt. minőségügyi igazgatója szerint azért nem szabad túlzásokba esni: az olcsóbb, gyengébb minőségű anyagok sem eleve környezetkárosítók. Azonban azzá válhatnak, ha nem rendeltetésszerűen, illetve nem a veszélyességi fokuknak megfelelően kezelik őket. Ezért rendkívül fontos például, hogy a vegyi anyagok - festékek, lakkok, korrózióvédő bevonatok stb. - csomagolására a használati útmutató mellett az úgynevezett veszélyességi mutató is rákerüljön. Mint ahogy kiürült dobozt is az előírtak szerint kell kezelni, nem pedig kiönteni a földre, csatornába, vagy kidobni az erdőszélre.

Fal, fűtés, burkolat

Hőszigetelésre korábban üveg-, kőzetgyapotot alkalmaztak, ma már viszont ismert egy tiszta cellulózból előállított, nagy hőtároló képességű finn fagyapot, aminek további előnyös tulajdonsága, hogy a szálak később sem kezdenek porzani. A festékek, lakkok és egyéb felületkezelő anyagok között az oldószeres hígítás helyett a vizes bázisúak terjedtek el. Hasonlóan környezetbarát termékek a faalapú készparketták, padlók, tér- és falburkolatok. Mind többen építenek be otthonukba fa nyílászárókat, így a műanyag alapanyagúak lassan visszaszorulóban vannak.
Az épületszerkezetek piacára több mint tíz éve próbálnak betörni a könnyű fa, extrudált, polimerizált, valamint a tűzihorganyzott acélvázas házszerkezetek. Környezetvédelmi szempontból alkalmazásukról még a szakemberek véleménye sem egyértelmű. Mellettük szóló érv, hogy ha az építmény feleslegessé válik, elbontásukkal néhány napon belül visszaállítható az eredeti környezet, míg például egy vasbeton oszlop akár több száz év múlva is meredezik. Kanadában, Skandináviában például, ahol a hűvös éghajlati viszonyok miatt szinte állandóan fűteni kell az otthonokat, jól működnek ezek rendszerek.
Magyarországon a nyári-téli jelentős hőmérséklet-ingadozások miatt ezek a szerkezetek, illetve szigetelésük viszont hosszabb távon gondot okozhatnak. Ugyanakkor az elmúlt években nálunk is kiválónak bizonyultak a lappföldi fenyőgerendából, rönkből készült házak, amennyiben tulajdonosaik betartják a fára vonatkozó eredeti, környezetkímélő állagmegóvást. Jó tulajdonságuk például a nedvesség elleni tökéletes védelem, a folyamatosan stabil páratartalom, valamint a különleges szigetelésből és a fa adottságaiból adódó kiváló hőtároló képesség.

A vályog reneszánsza

A szakember szerint a falazóanyagok, a fűtési rendszerek kiválasztásakor családméretekben is egyre gyakoribb igény a környezet- és természetvédelem. Ismét számos ház épül a hagyományosnál jóval korszerűbb vályogból, amelyet gyakorta, német mintára, favázzal fognak össze. Ezekben az otthonokban a fa és a vályog kiváló tulajdonságaiból adódóan elérhető az optimális páratartalom, a két alkotóelem ugyanis még az egyébként igen jó tulajdonságú téglánál is tökéletesebb biológiai és ökológiai egyensúlyt teremt.
Hasonlóan jó tulajdonságokkal rendelkezik a biotégla, amit Hegedűs Zsolt építész vályogból fejlesztett tovább, és amely összetételénél fogva kiváló víz- és nyomásálló. Vagy itt van az úgynevezett Bioeco-rendszer; a többnyire boltíves épületek minden alkotóeleme természetbarát: az alapozáshoz úsztatott köves sávalapot használnak, az üveglapokkal borított tetőrészt bioragasztóval összeállított faszerkezet tartja, a tetőzetet pedig - miután náddal szigetelik - hatvan centiméteres földréteggel borítják be, amelybe fűtakarót, valamint örökzöld és évszaki növényeket telepítenek. A bioház fűtésére és vízmelegítésre a napenergiát használják, s fatüzelésű kemence is belekerülhet.

Energiatakarékos fűtés

A hazai lakások fűtésében és a melegvíz készítésében a napenergia önállóan még nem terjedt el széles körben - egyrészt a napsütéses órák viszonylag alacsony száma, illetve a rendszer költségessége miatt -, ám mind többen használják házuk, nyaralójuk padlófűtésének kisegítésére, medencék vizének felmelegítésére.
Felgyorsulhat az elkövetkező évtizedben az ugyancsak olcsó és szén-dioxid-mentes, így környezetkímélő biomassza (a mező- és erdőgazdálkodásban, a fafeldolgozásban keletkező hulladékok) felhasználása a fűtésben, mivel a kormány Széchenyi-programja célul tűzte ki az energiatakarékos fűtési rendszerek támogatását. Jelenleg az országban közel száz egy megawattnál nagyobb teljesítményű biomasszatelep található. Ezek közül Közép-Európa egyik legnagyobb aprítéktüzelésű fűtőműve Tatán van, kazánkapacitása tizenkét megawatt. A kisebb biomasszakazánok száma több ezerre tehető, közülük többet távfűtésre használnak.
Végül, de nem utolsósorban: a korszerű, minőségi termékek, termékrendszerek mellett lassan nálunk is terjedőben vannak a különböző környezetkímélő hulladék- és szennyvízkezelő, szennyvíztisztító módszerek. Ilyen eljárás az úgynevezett gyökérzónás víztisztítás, amelyet Magyarországon 1994 óta engedélyeznek ugyan, azonban többnyire mégis inkább a drágább, hagyományos csatornahálózatú tisztítást alkalmazzák. Ennek a Nyugaton mind elterjedtebb, egyszerű és természetes megoldásnak az a lényege, hogy a településen keletkező szennyvizet egy erre a célra mesterségesen kiépített, sekély vizű tóba szállítják, s ott az odatelepített vízinövények a szennyvíz környezetre káros elemeit ártalmatlanítják.

Tágas terek: iroda, üzlet, otthon

Az elmúlt tíz év alatt igencsak átalakult a főváros és agglomerációja, valamint nagyvárosaink építészeti arculata. A hazai piacra áramló korszerű építési termékek, épületszerkezetek, technológiák felszabadították az építtetők és építészek fantáziáját.
Elsőként az irodák újultak meg: a tágas tereket nagyvonalúan alkalmazó, jellemzően üvegportálú - a természetes fény elsőrendű szempont - épületek külső és belső jegyei egyaránt magán viselik a XXI. század üzletemberének elvárásait. A belső válaszfalak mozgathatók, igény szerint változtathatók, a helyiségek korszerű fűtés- és hűtéstechnikával, ISDN-vonallal és egyéb modern technikai eszközökkel felszereltek. Ezek a modern épületek többnyire jól beilleszkednek Budapest szecessziós, klasszicista világába.
A bevásárlóközpontok és plazák építési láza négy-öt éve kezdődött, és a zöldek támadásainak kereszttüzében nőttek ki a földből az általában hatalmas autóparkolóval is rendelkező, tágas, számos üzletnek is helyet biztosító hipermarketek, ahol a növekvő gépkocsiforgalom okozta szennyezést zöld növénysávokkal igyekeznek ellensúlyozni. Építészeti szempontból többségük inkább csak monumentális méretével tűnik ki, tisztelet a néhány valóban eredeti kivételnek (például Rózsakert, Új Udvar, Pólus Center, WestEnd City). A hatalmas üvegkapuk, a passzázsok, a gránitfalak, a vízesés, több kisebb szökőkút éppúgy fontos, mint a tetőkert, a sok-sok növénnyel beépített teraszok, kisebb belső pihenőparkok.
Az új lakóépületek többségére is a jó minőségű, környezetkímélő anyagok felhasználása a jellemző. Az elmúlt években megnőtt az átlagos alapterület, és emelkedet a duplakomfortos otthonok aránya, s egyre kedveltebbek a sok zöldterülettel kialakított lakóparkok.
A hazai épületek legfelsőbb szintjén egyébként mind gyakrabban találhatók zöld teraszok.

Ajánlott anyagok

Abban, hogy egy új épület mennyire felel meg a funkcióbeli és ökológiai szempontoknak, az engedélyező szakhatóságok és a kivitelező mellett nem kicsi a felelőssége az épület tervezőjének sem. Az ő feladata ugyanis az építtető igényeinek összhangba hozása a szakszerűséggel és a környezeti szempontokkal. Ez a munka már a beépítendő anyagok és szerkezetek kiválasztásával elkezdődik. Ezt segítendő állította össze a közelmúltban a Független Ökológiai Központ az általa ajánlott környezetkímélő anyagok listáját, amely a Környezetkímélőbb építés adatbázisában az interneten keresztül érhető el (http://www.foek.hu/korkep/). Ugyanez a szervezet az Építészet Biológiai Egyesület és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola részvételével közel másfél éve létrehozta a Tisztább építési anyagok munkacsoportot is, hogy felgyorsítsa az itthon használt építőanyagok építésbiológiai, építésökológiai minősítését.

Meg kell szabadulni a palától

Sajátos, megoldandó problémát jelent Magyarországom a „tiszta” azbeszt és azbesztalapú termékek kiváltása az építési piacról. Ilyen anyagot használtak ugyanis nagy tömegben a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek végéig, például a panelos technológiával épült lakótömbök és sportlétesítmények, raktárak tűzvédelmi szigeteléséhez. A szórt azbeszt - ha nem kellő szakértelemmel vitték fel, vagy a karbantartást az évek során nem végezték szakszerűen - porlódhat, rostok szabadulhatnak fel, ami hosszabb távon belélegezve megbetegítheti a tüdőt. Gond, hogy az országos felhasználásról nincs pontos nyilvántartás, bár a Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei két éve megkezdték az azbeszt-hőszigetelések helyszíneinek feltérképezését. Kozák Kristóf, a minisztérium főtanácsosa szerint a tanulmány az év közepére készül el.
Az uniós országokban az azbeszt már nem alkalmazható. A tetőfedő anyagok közül a palatermékek (sík-, hullámpala stb.), valamint az azbeszt-cementcsövek (itt a cement megkötéséhez adalékként alkalmazzák) előállítására és felhasználására is csak 2004 végéig van lehetőség. Magyarországnak tehát legkésőbb a csatlakozásig meg kell szabadulnia az azbeszttől, vagyis a jelenlegi két (nyergesújfalui és selypi) gyárunknak e termékek előállítását be kell majd szüntetnie.