A logisztika az anyag- és információáramlással kapcsolatos minden teendőt felölel. Ennek megtervezése, megszervezése, létrehozása, irányítása is a fogalomkörébe tartozik. A mi szemléletünk szerint a beszerzés, a termelés, az értékesítés és az újrahasznosítás a négy fő, egymásra épülő anyagáramlási folyamat egy vállalatnál, a logisztika lényege pedig az, hogy a teljes rendszer optimálisan működjék – mondja Sebestyén László, a Logisztikai Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója. A központ 1992-ben jött létre abból a célból, hogy tudatosítsa, milyen fontos egy vállalat életében a logisztika. A szervezet az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány (IMFA) keretén belül működik, ahová egy minőségfejlesztési és egy környezetvédelmi szervezet is tartozik. Ezért úgy tekinthetünk rá, mint egy „kiválóságközpont”-ra (center of excellence), azaz, tudásalapú bázisra.

Részérdekek összehangolása

A logisztikus figyelembe veszi ugyan a részérdekeket is, de a teljes folyamat optimalizálására törekszik, és ehhez mérten alakítja a költségeket. Ez olyan kérdéseknél merül fel leginkább, mint például: „Mennyibe kerül, hogy mindig legyen készáru a raktárban?”, vagy „ Nagy sorozatokban kell gyártani, vagy a konkrét vevői igényeknek megfelelően?”, illetve „Beszerezzek-e százezer darab alkatrészt húszszázalékos mennyiségi árengedménnyel, ha a közeljövőben csak tízezer darabra van szükségem?”.
A logisztika egyrészt szemlélet, másrészt módszer, amely biztosítja, hogy az ellátási feladatok a beszerzéstől az áru tényleges elosztásáig olyan integrált rendszert alkossanak, amelyben az anyag-, az információ- és az értékáramlás egészének optimuma valósul meg. A vevői igények felmérése, a beszerzés, a készletgazdálkodás, a termelésirányítás, a belső anyagmozgatás, a raktározás és disztribúció, tehát az ellátási lánc irányítása a logisztikai részleg feladata.
– Ma már nem vállalatok közti, hanem láncok közti versenyről beszélünk. Az nyer, aki a költségeit maximálisan csökkenti, a készleteit minimalizálja és vevői kiszolgálásának színvonalát a lehető legjobban növeli. A logisztikus kettős dilemmája, hogy a cég minél gyorsabban és olcsóbban, ugyanakkor pedig a folyamatosan növekvő vevőigényeknek megfelelően termeljen – folytatja Sebestyén László.

Okos szoftverek

A számítógépes hálózatoknak, szoftvereknek kiemelt szerepük van a logisztikai feladatok gyorsabb és hatékonyabb ellátásában.
– Példaként vegyünk egy csarnokot, ahol targoncák közlekednek. Az épületen belül egy rádiófrekvenciás hálózat segítségével mindegyik jármű megkapja a saját feladatát, amely egy kijelzőn jelenik meg a sofőr előtt. Vonalkód segítségével azonosítanak minden raklapot, és a targoncák a szintén vonalkóddal ellátott tárolóhelyre viszik az árut. Számítógépek ellenőrzik a járművek helyzetét, minden pillanatban kiértékelik azt, így, ha egy targoncának véletlenül üresjárata van, a csarnokban a hozzá legközelebb eső munka elvégzésére tudják utasítani – magyarázza az ügyvezető igazgató.
A tízévesnél fiatalabb járattervező vagy optimalizáló szoftverek segítségével csökkenteni lehet az üresjáratokat; ez, például egy kamionflotta esetében, komoly üzemanyag-megtakarítást eredményezhet, nem beszélve a környezetkímélő hatásról. A ma legmodernebb flottamenedzselő programok a teherautók elektronikus rendszerével (fedélzeti számítógépével) működnek együtt, és műholdkövető berendezéssel (GPS) egészülnek ki. A fuvarozóközpontban mindent tudnak a járművek futásteljesítményéről, helyzetéről, rakományáról, minden elképzelhető paraméteréről, s persze a rendszer üresjáratot – vagy egy kis soron kívüli sofőrpihenőt – nem enged meg. Az ilyen fejlett rendszerek nálunk még ritkák, évek, amíg elterjednek.
Természetesen a beszállítói, a készletgazdálkodási, a termelés- és raktárirányítási, valamint a belső disztribúciós munkákat is szoftverek segíthetik.

(E)-kereskedelmi dilemmák

– Logisztikai központot ott érdemes létrehozni, ahol az áru megáll. Erre a legkézenfekvőbb helyek a kikötők és a nagy ipari, kereskedelmi központok. Fontos követelmény az is, hogy a kombinált fuvarozás, illetve a modális váltás lehetősége: legyen vasútvonal, autópálya-kapcsolat, esetleg közeli repülőtér – folytatja gondolatmentét a Logisztikai Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója.
Magyarországon a fontosabb logisztikai központok az európai korridorok (például a Trieszt–Kijev tengely) és a Duna mentén vannak, illetve lesznek, mint például a tervezett vagy részben működő záhonyi, soproni, bajai, győr–gönyűi és budapesti központ.
Az interneten zajló elektronikus kereskedelem felfutása egyértelmű. A világhálón történő adásvétel 24 órás rendelkezésre állást követel, hiszen bármikor adhat és kaphat bárki megrendelést. Az e-kereskedelemnek azonban nem csak informatikai vonatkozásai vannak. A B2B és B2C területen működő jó néhány cég közelmúltbeli látványos bukásának fő oka az volt, hogy az e-kereskedelem újfajta elosztást, anyagáramlást kíván, amelyet nem sikerült megteremteniük. Gyakori és kisebb árumennyiségekkel kellett volna számolniuk, amelyhez sajátos logisztikai rendszer szükséges.
Az e-kereskedelem gyökeresen más termékelosztási rendszert követel meg. Legnehezebb feladat a közbülső raktárak elhelyezése, a kiszállítási helyek megállapítása, valamint a szállítójárművek típusának meghatározása, hiszen sokféle tulajdonságú és más-más kezelési, tárolási módot igénylő áruról van szó. Arra meg nemigen van válasz, hogy a reklamációkat milyen módon, fizikailag hogyan kezelnék.

Másoddiploma

Mindenesetre ma már több hazai felsőoktatási intézményben folyik logisztikai képzés, és másoddiplomát is lehet szerezni logisztikából, sőt nemrég egy középiskolában is elindult a logisztikai oktatás.
Sokáig a hadsereg sajátja volt a logisztika, de ez már a múlt. Jelenleg egy vállalati hierarchiában a logisztikai főnököt tartják a vezérigazgató alatti legbefolyásosabb embernek.