– Az érintett piaci szereplők nyáron még aggódtak, hogy be tudják-e nyújtani szeptember elsejéig kérelmeiket a piacnyitáshoz kapcsolódó új engedélyekre. Összességében tarthatónak véli-e továbbra is a piacnyitás 2003. január elsejei tervezett időpontját?

– Egyértelműen igen. Az új engedélyek kiadása során ugyanis igyekeztünk megkönnyíteni azok dolgát, akik már korábban is rendelkeztek az erőművi termeléshez vagy az energiaszolgáltatáshoz, -szállításhoz szükséges engedélyekkel, mégpedig úgy, hogy a korábbiakban benyújtott dokumentumokat, amelyek tehát már ott vannak az energiahivatalnál, ne kelljen újra beszerezniük. Természetesen az új engedélyesnek át kell esnie minden szükséges ellenőrzésen, hiszen az a cél, hogy aki megkapja a felhatalmazást, az a vállalt feladatot valóban el tudja látni. Eddig nem érkezett hozzám olyan jelzés, amiből arra következtethetnék, hogy az engedélyezési eljárás akadályozná a piacnyitást.

– Az eredeti elképzelésekhez képest az augusztus végén elfogadott kormányrendeletben részben szűkítették a részleges liberalizációban részt vevők körét. Miért?

– A rendelet előkészítésekor valóban nagy vita volt arról, hogy akiknek több vételezési pontjuk van egy villamosenergia-hálózatról, azok e pontok szükségleteit összevonva váljanak szabad áramvásárlásra feljogosított nagyfogyasztóvá. A döntés az lett, hogy nem. Mégpedig azért, mert azt szeretnénk, ha a verseny már az első időszakban megindulna, amihez kínálati piac kell. A kínálat viszont az első időszakban korlátozott lesz, hiszen a feljogosított nagyfogyasztó a fogyasztásának csak a felét hozhatja be .importból. Továbbá a Magyar Villamos Művek Rt. a hazai erőművek kapacitásának jelentős részét hosszú távú szerződésekkel lekötötte, és e szerződések újratárgyalása időigényes. Ha tehát megengedtük volna az összevonást, akkor a kereslet akár meg is haladhatná a kínálatot. Ezen túl az is kérdéses, hogy egy olyan nagy cég, amelyiknek országosan több száz vételezési pontja van, hogyan tudná megoldani az „egy fogyasztó – egységes mérés” elszámolás rendszerét. Egyébként, ahogyan a piac nőni fog, egyre inkább jelentőségét veszíti majd ez a kérdés, hiszen egyre többen válnak „feljogosítottá”.

– Miért jelentenek kivételt az önkormányzatok, amelyek összevonhatják intézményeik fogyasztását, és szabadon vásárolhatják majd az áramot a közvilágításra?

– Mert ez a közvilágítási problémákkal küzdő önkormányzatok számára talán könnyebbséget jelent, s olyan erős volt az igény a részükről, hogy azt tolerálnunk kellett.

– Számos, a villamosenergia-törvényt kiegészítő alsóbb szintű jogszabály elkészült már, illetve készül. Hogyan értékeli az ebben elvégzett munkájukat?

– Augusztusban négy általunk előkészített rendeletet fogadott el a kormány. Most van tárcaegyeztetés alatt az, amelyik a vészhelyzetre vonatkozó szabályokat tartalmazza" és további hat miniszteri rendelet várható október végére, november elejére. Tehát valamennyi jogszabály meglesz ahhoz, hogy a piaci szereplők kellő időben fel tudjanak készülni minden részletkérdésben. Ezek kidolgozásakor minden szakmai piaci szereplővel egyeztettünk, és egyeztetünk még ma is, de természetesen a szabályozás akkor jó, ha sem nem preferálja, sem nem diszpreferálja valamelyik érdekcsoportot; és szerintem ezt sikerült elérni.

– A hálózatokhoz való hozzáférést szabályozó rendelet a már elfogadottak között van. Megnyugtatónak tartja az eredményt?

– Igen, hiszen a rendelet nagyon világosan, nagyon egzaktan biztosítja a hálózatokhoz való szabad hozzáférést valamennyi érdekelt számára. Megalakult és működik a független rendszerirányító, a Mavir is, amely a szabad hozzáférés végrehajtásának gesztora, őre és garantálója.

– Mivel segíti a kormány piacnyitás után a nagyfogyasztókat és később a kisebbeket, hogy hozzájussanak a szolgáltató megválasztásához szükséges információkhoz?

– A nagyfogyasztókat a piacnyitás előtt kell informálni, és nem utána, ami meg is történt, illetve történik. Utána az információk eljuttatása a potenciális vevőkhöz már a kereskedők dolga. Az a kereskedő, amelyik ezt nem teszi meg, éhen hal a piacon.

– A hatósági árak és a piaci viszonyok egy ideig párhuzamosan fognak létezni. Melyiknek lesz nagyobb hatása a másikra?

– Akkor leszünk sikeresek ebből a szempontból, ha a közüzemi szférában maradók észre se fogják venni, hogy itt megnyílt a piac. Tehát ne legyen átjárás a kettő között, ne legyen hatása az egyiknek a másikra; és minden szabályozás arra irányul, hogy a szabadpiacon adott engedményeket a szolgáltató nehogy a másik oldalon akarja megkeresni.