Informatikusok a hálón

Demográfiailag hogyan jellemezhetők a mai álláskereső informatikusok? Milyen szakmai múlttal és ismeretekkel rendelkeznek? Hol, melyik ágazatban látják biztosítottnak jövőjüket? E kérdések pontos megválaszolásához empirikus adatokra van szükség. Az internetes állásközvetítő cégek adatbázisában gyűlő információk lehetővé teszik, hogy pillanatfelvételt készítsünk, s talán azt is, hogy trendeket azonosítsunk.

Az informatikusok, hajlamosabbak a munkahelyváltásra, mint más szakemberek: egy amerikai kutatás szerint háromszor nagyobb arányban tervezik jelenlegi munkahelyük két éven belüli lecserélését, mint például a menedzsment tagjai, így nem elenyésző hányaduk próbálkozik álláskereséssel. És persze az on-line álláskeresés nem idegen tőlük.

Fiatal férfiak túlsúlya

A www.karrier.hu internetes oldalon található, több mint ötezer fős adatbázis 22 százalékát teszik ki az informatikusok. Átlagéletkoruk 28 év, többségük (93 százalék) férfi. Ezt az arányt az utóbbi időszak jelentkezői, ha lassan is, de változtatják: a 2002-ben regisztráltak között már 10 százalék feletti a nők aránya. (Az IDG egy kutatása szerint egyébként Magyarországon – miként a kelet-európai régióban általában – magasabb az informatikus nők aránya, mint nyugatabbra, de úgy tűnik, közülük kevesebben választják az álláskeresés on-line formáját.)

A magukat regisztrálók végzettségéről a Karrier Online adataiból a következő kép rajzolódik ki: 12 százaléknak nincs hivatalos szakirányú végzettsége, 21 százalék technikusi végzettségű, vagy felsőfokú képesítést nyújtó, de egyetemként/főiskolaként nem elismert intézményben szerzett diplomát, 11 százalék jelenleg jár egyetemre vagy főiskolára, 29 százalék főiskolát, 21 százalék egyetemet végzett, 6 százaléknak van doktori címe, vagy részt vett egyetemi másoddiplomás képzésen. Ezek több év átlagát tükröző adatok, ám mostanában jelentős változások következtek be a pályázók összetételében: 2001-hez képest 2002-re mintegy a kétszeresére nőtt a hivatalos szakirányú végzettség nélküli regisztrálók és a jelenleg tanuló jelöltek aránya, ugyanakkor az egyetemi végzettségűeké csaknem a felére csökkent.

Minek tudható be ez a változás? Más lehetséges okok mellett annak, hogy az informatikusi pálya presztízse megnőtt, és mind többen próbálnak belépni erre a területre, ha csak adminisztratív segéderőként is. Másik ok, hogy a munkáltatók többségének azt a lehetetlen kérését, miszerint a friss diplomás egyúttal gyakorlattal is rendelkezzék, a fiatalok úgy próbálják meg teljesíteni, hogy tanulás mellett vállalnak teljes vagy részmunkaidős állást.

Angolul, de csak középfokon

Egy állás sikeres megpályázásához egyre fontosabb a nyelvtudás. A cég „a nem vállalható nyelvtudás”-t 0 pontra, a „nyelvvizsga nélkül, de valamennyire beszél” szintet 1-re, az alapfokú nyelvvizsgát 2-re, a középfokút 3-ra, a felsőfokú/tárgyalás szintű nyelvtudást 4 pontra értékeli. Az informatikusok átlaga 5,2 pont, vagyis egy középfokú és egy alapfokú nyelvvizsga.

A legnépszerűbb nyelv – az igényekkel összhangban – az angol, amit minden második informatikus legalább középfokon elsajátított, ám a jelöltek 10 százaléka egyáltalán nem beszél. A második leggyakoribb a német: az informatikusok 13 százaléka beszéli legalább középfokon (75 százalékuk viszont egyáltalán nem). Az angol nyelv ismeretében is fordulat következett be: míg 2001-ben a jelöltek alig több mint 40 százaléka beszélt legalább középfokon angolul, 2002-re már 60 százalékuk. Ez a tendencia egyébként minden szakmai közösségnél jelentkezett, de a legerőteljesebben az informatikusoknál, ami érthető, hiszen a szakmai újdonságok nagy része ezen a nyelven érhető el.

Tapasztalat és szaktudás

Az informatikus álláskeresők átlagban 3 év 8 hónapos munkatapasztalattal rendelkeznek, ami 9 hónappal kevesebb, mint általában az álláskeresőkre jellemző érték. És míg ez utóbbiak körében 53 hónapról 51-re csökkent a regisztrációkor rögzített munkatapasztalat, az informatikusok esetében 44-ről 51-re nőtt, vagyis 2002 elejére elérte az átlagot. Ebben biztosan szerepet játszik az, hogy az informatikusok hamarabb felismerték az on-line álláskeresésben rejlő lehetőségeket, mint más szakmák képviselői, így kezdetben viszonylag kevés munkatapasztalattal is belevágtak; és az is, hogy – mint már utaltunk rá –, a fiatal informatikusok hamarabb lépnek be a munkaerőpiacra, mint korábban, így azonos demográfiai jellemzők és élethelyzet esetén már több szakmai tapasztalattal rendelkeznek.

A munkáltatók az informatikusállások meghirdetésekor a leggyakrabban a szükséges programozási nyelvek feltüntetésével adják fel az álláshirdetést, ám a keresleti oldal mellett a kínálati is jellemző: jelenleg a Pascal, a html, a Delphi és a Javascript a legtöbbek által használt nyelv. A népszerű nyelvek viszonylag gyorsan váltják egymást, de a kevésbé ismertek terén kis változás figyelhető meg. A legnagyobb mértékben a Java és a Javascript ismertsége nőtt meg 2001 során.

Természetesen nem mindegy, hogy a munkatapasztalat mennyire komplex feladatok múltbeli elvégzését jelenti, de ezt nehéz rögzíteni egy regisztráció során. Az adott programnyelv használatával eltöltött idő hossza azonban jó indikátor: a programozók átlagban két nyelven programoznak mintegy egy-két éve, viszont van, aki 5-6 nyelvvel is elboldogul. A „nyelvismereti mutató” minimálisan, de kimutathatóan emelkedett 3,94-ről 4,19-re a vizsgált időszakban, ami a korábban is hangsúlyozott tapasztalatnövekedést támasztja alá.

Választott terület, változások

Tévhit, hogy az informatikusok az átlagnál Budapest-centrikusabbak. Bár összességében a jelentkezők mintegy 60 százaléka a fővárosban keres állást, ez más szakmákban sincs másképp; természetesen vannak olyan területek, ahol az internetes álláskeresők nyitottabbak az ország más városaiban található munkalehetőségek irányába, mint például a technológiai szektor mérnökei.

Ágazati szempontból a vágyott vállalat profilja: telekommunikáció, pénzügy, e-business, marketing/PR, kereskedelem, beszerzés, kutatás-fejlesztés, gépészet, gyártás-minőségbiztosítás, oktatás, HR, logisztika, adminisztráció, vendéglátás, tanácsadás, jog, környezetvédelem, építőipar, egészségügy. A jelentkezők átlagosan három területet választottak ki e listából. A tavalyi és az idei adatok közötti jelentős különbség szonban szemléletváltozásra utal: míg 2001-ben átlagban 3,43 területet jelöltek meg a jelöltek, 2002-ben már csak 2,52-t. Mivel a választási lehetőséggel nem élők aránya nem változott szignifikánsan (18, illetve 15 százalék), nem a kérdés jelentősége csökkent, inkább az feltételezhető, hogy bizonyos területek presztízse, vonzereje csökkent nagymértékben.

Kámán Éva

Véleményvezér

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa 

A Fidesz politikusai nem tudják ott hagyni az állami zsíros bödönt.
Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát

Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát 

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ismét utolérte a Mészáros házaspárt.
Újabb eseményt szervez Karácsony Gergely

Újabb eseményt szervez Karácsony Gergely 

Nem nyugszik a főpolgármester.
Nincs neurológiai betegsége Orbán Viktornak

Nincs neurológiai betegsége Orbán Viktornak 

Nyelvi botlás lehetett csak.
Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo