A korszerű gépjárműpark létrehozása ma már csak pénzkérdés – mondja Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének (Fuvosz) főtitkára. Sok olyan vállalat van, amely számára már lényeges szempont, hogy termékét milyen fuvareszközzel szállítják, s ezek csak szigorú minőségi előírásoknak megfelelő kocsit engednek a kapukon belülre. A megrendelők egy szélesebb rétege számára viszont teljesen mindegy, hogy milyen eszköz viszi az árut.

Vegyes a kép

Magyarországon 4800 hazai forgalmi rendszámú, nemzetközi fuvarozásra jogosult eszköz van. Ez nagyon korszerű autópark. Ehhez adódik még néhány ezer 7,5 tonna össztömeg alatti környezetbarát, biztonságos üzemeltetésű, ergonomikus tehergépkocsi.
Ezeket leszámítva azonban már közel sem szép a kép – mondja Peredi. A magyar utakon közlekedő, l3,5 tonna feletti teherautók átlagéletkora jóval meghaladja a tíz évet, s műszaki állapotukban is bőven akad kifogásolnivaló. Még mindig 35 ezer IFA-val találkozhatunk – átlagéletkoruk 16 év –, és szép számmal vannak Kamaz és Tatra típusú fuvareszközök, s a KSH idén júliusban készített statisztikájában 1400 darab magyar Rába is szerepel.
A közúti szektor az igen erős verseny miatt gazdaságilag sebezhető. A fuvarozók gyakran kihágásokkal – például a megengedett vezetési idő túllépésével – vagy a szállítási eszköz végtelen kihasználásával igyekeznek versenyelőnyre szert tenni, a ráfordításokat pedig minimális szintre szorítják. Peredi Péter azt mondja, telített a szakma, és ez mindaddig így marad, amíg a hazai piacon nem szigorodnak a munkavégzés feltételei.

Látszatsegítség

A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium idén májusban az uniós igényekre hivatkozva rendeletet jelentetett meg. Sokan – így Peredi Péter is – szerencsésnek tartják, hogy az újonnan belépőknek már az uniós követelményekkel megegyező feltételeket kell teljesíteniük a jó hírnév, szakmai hozzáértés és pénzügyi megfelelés hármas kritériumrendszerében. Egyes szakértők szerint azonban a rendelet a közúti árufuvarozást rendkívül súlyos műszaki és anyagi feltételekhez köti anélkül, hogy segítséget nyújtana az érintetteknek.

A tárca politikai államtitkára egy nyilatkozatában elismerte, hogy a 27 ezer fuvarozó vállalkozó nehéz piaci körülmények között versenyez, de, mint mondta, számos pályázat segíti fejlődésüket. Tavaly összesen 248 vállalkozás kapott támogatást mintegy 340 millió forint összegben, ez év januártól pedig a Széchenyi-terv vállalkozáserősítő programjának a gépjárműpark fejlesztését segítő keretéből kérhetnek 3,5 tonnásnál nagyobb teherautók beszerzéséhez 30 százalékos mértékig támogatást Gazdasági Minisztériumtól a belföldi közúti közlekedési szolgáltatás területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások. A támogatás maximuma járművenként öt-, vállalkozónként húszmillió forint.
Az egymilliárd forintos pályázati keretbe beletartozik az autóbuszra igényelhető támogatás is. Vagyis a több tízezer rossz minőségű járműből legfeljebb 200-at lehet kicserélni. A 2002-es program kerete hasonló, ami inkább látszattámogatás, mint valós segítség – véli Peredi.

A környezetetikusok álláspontja

Létezik olyan technika, amelynek segítségével a szervezet képes a környezetét megóvni – mondja Tóth Gergely, a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (Követ) ügyvezető igazgatója. Ez a környezetközpontú irányítási rendszer (KIR). A környezettudatos működést a cégek általában nem önzetlenségből vállalják. Az anyagfelhasználás, az energia- és vízfogyasztás ésszerűsítésével, újrahasznosítással csökkenthetők a költségek, és további megtakarítási lehetőségek is felmerülhetnek. A kevesebb és kevésbé veszélyes hulladék-, szennyvíz-, légneműanyag-kibocsátás nemcsak a környezetet terheli kevésbé, hanem leszorítja a bírságokat, díjakat, tisztítási és ártalmatlanítási kiadásokat is – magyarázza a KIR „hasznát” Tóth.

Különösen fontos ez a kérdés a közúti járműforgalomban. A statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb fejlett országban több szennyező anyag jut a levegőbe a kipufogócsöveken keresztül, mint a gyárak kéményeiből. Az emberi egészségre és a környezet állapotára gyakorolt hatások beláthatatlanok: tüdőbetegségek, légzőszervi károsodások, vérösszetételi és keringési rendellenességek. Az erdők is komoly mértékben károsodnak a közlekedési szennyezés miatt. A felhasznált üzemanyag-mennyiség, a kipufogógázok és a közlekedési eredetű zaj csökkentése nagymértékben szolgálná az emberek és a környezet javát – vélik a Követ szakértői.