A piaci előrejelzések szerint miként tavaly, idén is folytatódik az építőipari termelés növekedése, aminek eredményeként a hazai beruházások építési volumenének 7 százalékos bővülése várható. Ezen belül – a hitelkamatok újabb csökkenése nyomán – elsősorban a lakásépítések és -felújítások lendülhetnek fel, s ezt valószínűsítik a lakossági felmérések is. De vajon a tervezett ingatlanfejlesztésekhez, lakásbővítésekhez megfelelő-e a hazai háttéripar: az építőanyagok és a szolgáltatások jelenlegi színvonala, választéka?

Széles választék

A hazai építőanyag-piacot évek óta a túlkínálat jellemzi: az ország felvevőpiaca jóval kisebb, mint a szakma meglévő készlete és gyártókapacitása, amely évi 40-50 ezer új lakás építéséhez elegendő. Az egyes termékfajtákból (cement, burkolóanyagok) jelentős mennyiségű importáru is érkezik az országba, így a legolcsóbbtól a középkategórián át a luxusanyagokig minden megtalálható. Ugyanakkor az állami támogatásoktól remélt nagy áttörés a lakásépítésben egyelőre nem következett be. Bár 2000 második és 2001 első felében élénkült valamelyest a kereslet az építőanyagok iránt, ám ez a vásárlói érdeklődés az elmúlt év második felére annak ellenére csökkent, hogy a gyártók tavalyi áremelését – amelynek aránya átlag évi 9,9 százalék körül mozgott – a kereskedések országszerte szinte egész évben tartó árkedvezményes akciókkal kompenzálták.

Pozitív eredménye a felhasználói piacnak, hogy néhány éve az építőanyagokkal szemben a magánépítkezések, -felújítások esetében is előtérbe kerültek a minőségi elvárások, azonban a magas építési költségek miatt számos építkező még mindig inkább az ellenőrizetlen eredetű és minőségű terméket forgalmazó kiskereskedések valamelyikében vásárol, általában számla nélkül. Pedig amennyi így megspórolható, azt többnyire elviszik az utólagos javíttatások – állítják a szakemberek.

Téglák és falak

Az építőanyag-gyártó cégek a kereskedőkhöz hasonlóan visszafogottan optimisták a forgalom várható alakulását illetően. A falazóanyagok gyártásában piacvezető Wienerberger Téglaipari Rt. például a keresletnövekedés említett mérséklődésének hatására az új, Tiszavasváriban tervezett gyártórészlegének építését tavaly el is halasztotta. Ennek ellenére a 2000. és 2001. évet összességében jónak értékelik a tulajdonosok, és idén mintegy 3 százalékos piacbővüléssel számolnak. A cég az elmúlt évben augusztus elsejétől 6 százalékkal emelte falazórendszerei árát, idén pedig – szintén egy alkalommal – márciustól drágultak a Porotherm termékek, amelyekért ekkortól 5–7 százalékkal kell többet fizetniük az építkezőknek.

Hasonló mértékben emelkedett március elejétől a Leier Kft. üzemeiben előállított Mátratherm téglák és egyéb házépítési termékek ára is. A téglapiac második legnagyobb gyártó cégénél – amely a házépítéshez szükséges elemek közül egy-két kivételtől eltekintve szinte mindent, betontermékeket, pince-, zsaluzó- és válaszfalelemeket, téglát, kémény- és födémrendszereket, tavalytól pedig tetőcserepet is stb. gyárt – ugyanakkor elmondták: a tetőcserép árának emelését idén nem tervezik. A kisebb téglás cégek közé tartozó Kunsági Téglaipari Kft. szintén márciustól 8 százalék körüli áremelést hajtott végre. Az Ytong Hungary Kft.-nél – ahol tavaly átlag 7 százalékkal kerültek többe a cég termékei mint az azt megelőző évben – cikkünk írásakor még nem döntöttek az áremelés mértékéről, idejéről, de tervezik. A társaság – melynek tavalyi forgalma 25 százalékkal, piaci részesedése pedig 2-3 százalékkal nőtt – több kéményelem-fejlesztésben is részt vállalt: eredményeként az építőiparosok hazai nagy szakvásárára, a Construmára több új termékkel (például a gerendás födémmel) lép ki, és ugyancsak itt mutatja be a korábban Családi Ház néven ismert, a piaci igények hatására továbbfejlesztett, Ytong készházak nevű projektjét.

Cement és beton

Bár a legfőbb cement-, illetve betonfelvevő területnek az építőipar nagyberuházásai számítanak, az iparág résztvevői szerint az elmúlt esztendő itthoni felhasználói növekedésében szerepet játszottak a lakásfelépítések és -felújítások, városrekonstrukciók, önkormányzati bérlakás-beruházások, valamint az árvizes területek újjáépítései is. Mindemellett az ágazat helyzetét évek óta nehezítő importbehozatal csökkenése (2000-ben 800 ezer, tavaly 577 ezer tonna ukrán, orosz és szlovák cement jött be az országba) is jótékony hatással volt a hazai termékek elmúlt évi belföldi felhasználására, ami mindezek eredményeként összességében 6,8 százalékkal nőtt a tavalyelőttihez képest. Az iparág az elmúlt évekhez hasonlóan ez évben is egyszer, februártól emelte árait, átlag 8,5 százalékkal. A gyártó cégek, amelyek éves, 3 millió 450 ezer tonna termelésükből belföldön tavaly 2 millió 949 ezer tonnát értékesítettek – a többit exportálták –, ez évben is hasonló belpiaci bővüléssel számolnak.

Cserepek

A tetőfedő anyagok piacán évek óta széles a választék, az árak tekintetében pedig nagy a szóródás, legyen az beton-, kerámiacserép vagy eternitpala. Bár a 2000 őszén hirtelen beindult keresletnövekedés hatására egyik-másik típusból a vevőknek gyakran néhány hetet is várniuk kellett a szállításra, a gyártók elmúlt évi kapacitásfejlesztései jóvoltából idén egész évben kiegyensúlyozott kínálat várható.

A legnagyobb hazai betoncserép-gyártó, a veszprémi székhelyű Bramac Kft. tavaly átlag 8 százalékos áremelést hajtott végre tetőrendszerei körében, cikkünk írásáig azonban még nem döntöttek az idei árnövelés mértékéről és időpontjáról. S bár az adatok szerint az ágazat piaci forgalma 2001-ben összességében csökkent a családi házas építkezések visszaesése miatt, a társaság értékesítési volumene ennek ellenére nőtt 2000-hez képest, s az újabb lakáshitelkamat-csökkentés eredményeként idén további növekedésre számítanak a tulajdonosok.
A Tatai Cserépipari Rt. – amely a kerámiacserép-piac egyharmadát fedi le – a keresletnövekedés hatására állami támogatással 500 millió forintos beruházást valósított meg, így növelni tudja alapcserép-, valamint kiegészítőelem-kínálatát. A részvénytársaságnál egyébként a tavalyi, átlagban 10 százalékos árnövelés után idén egyelőre nem terveznek emelést.
Ugyancsak a tavalyi árakon juthatnak – az igen széles választékban kínált – békéscsabai Jamina Rt. termékeihez az építkezők, mivel a múlt év decemberi 5–8 százalék közötti áremelés után a tetőfedő anyagaikért idén várhatóan nem kell többet fizetni.

Az eternitpalát kedvelők idén januártól már szinte teljesen új termékskálával találkoznak a hazai piacon: az Eternit Művek ugyanis – meghagyva formájukat és a színüket –azbeszt alapú tetőfedőit (egyebek között a hullám- és síkpalát) és egyéb gyártmányait környezetbarát termékekkel váltotta ki, vagyis azbesztmentessé tette őket. Emellett több új tetőfedő anyagot, valamint a számos színben kapható – elsősorban nagyberuházásoknál, de családi házaknál is alkalmazható – új homlokzatburkoló rendszert hoztak be az anyavállalattól a magyar piacra. A termékkorszerűsítéssel és technológiaváltással januártól az árak is emelkedtek, 40–50 százalékkal, így az év hátralévő részében már újabb drágulást nem tervez a társaság.

Burkolók

Idén a többi építőanyag közül a fali- és padlóburkolók körében szintén további választékbővülésre lehet számítani az itthon gyártott és az importtermékekből egyaránt. A hazai – közel 27 millió négyzetmétert felvevő – piacra kerülő termékek 66 százaléka tavaly is külföldről (Olaszországból, Spanyolországból, Csehországból és Szlovákiából) érkezett, a többit pedig a négy nagy hazai gyártóüzem, a Zalakerámia, a Villeroy & Boch, a Koráll Csempe, valamint a Gamma Kerámia biztosította. Közülük a legnagyobb, a piac több mint 20 százalékát lefedő Zalakerámia Részvénytársaság tavaly júliustól növelt árat, átlag 4 százalékkal, és idén az év második negyedévének végén is hasonló emelést tervez. A cég jelentős kapacitásbővítésbe és termékfejlesztésbe kezdett, amelynek eredményeként most tavasszal, illetve nyáron mintegy 96-féle, a legigényesebb elvárásoknak is megfelelő minőségű és formatervezésű falicsempével és padlóburkolóval lép piacra, azzal a nem titkolt céllal, hogy – az import egy részének kiváltásával – az eddiginél nagyobb szeletet hasítson ki a honi piacból.

Szolgáltatói háttér

Amíg a telített építőanyag-piacon a lakásépítők- és felújítók – pénztárcájuk vastagságságától függően – kedvükre válogathatnak az igényeiknek megfelelő olcsóbb és magasabb minőségű termékek között, addig az építőipari szolgáltatások területén korántsem ilyen biztató a helyzet. Ha valaki nem tud az ismeretségi köre által ajánlott, már bizonyítottan jó minőségű munkát végző szobafestő, parkettás, asztalos vagy egyéb szakembert találni, jóformán csak a telefonkönyvre hagyatkozhat. Az ipartestületek ugyanis nem ajánlhatnak ki mesterembert. Ennek oka egyrészt az, hogy nem minden szakember tagja a testületnek, másrészt a szakmai szervezet egy úgynevezett ajánlólistával nem rangsorolhat, mint ahogy a rosszul végzett, silány munka esetén sem szankcionálhat. A kötelező kamarai tagsággal a kamarák hasonló joga is megszűnt, és maradt a fogyasztóvédelem vagy a polgári peres út, valamint az ipartestületek szakmai szövetsége. Ez utóbbinál a megrendelői reklamáció nyomán egy szakmai igazságügyi grémium kivizsgálja a panasz tárgyát (silány munka, tisztességtelen rezsiórabér-számítás stb.), majd a tények ismeretében úgynevezett polgári egyeztetőfórumon próbálja megegyezésre bírni a feleket.
A kontárokat nálunk is a piacnak kell fokozatosan kiszűrni – mondja Hőbör Tamás, az IPOSZ Országos Asztalos- és Faipari Szövetség irodavezetője –, ma még azonban óvatosságra int: ajánlatos például – főleg a nagyobb építési, felújítási, korszerűsítési munkák esetében – a megbízott mesteremberrel szerződést kötni, és hasonlóan a nagyberuházásokhoz, csak annak elvégzése után fizetni. S mivel a piac szabta árak miatt nagy az egyes szakmunkák díjának a szóródása, a konkrét munkamegbízás előtt érdemes több mestertől is árajánlatot és referenciát kérni.

S bár a hazai szakiparosok többsége mesterségét értő, Tóth Antal, a Szobafestők, Mázolók, Tapétázók Országos Ipartestülete elnöke szerint is ajánlott az óvatosság. Hiszen, mint mondja, más területekhez hasonlóan ezek a szakmák is felhígultak az elmúlt években, de a több mint egy évtizede vizsgázott szakmunkásnak, mesterembernek is egyre nehezebb eligazodnia s az adott célnak legmegfelelőbb anyagot, eszközt kiválasztania a mai gazdag kínálatból. Ezért fordulhat elő, hogy sok esetben a különböző gyártmányú anyagokat nem az ajánlott technológia szerint használják fel, aminek eredménye a hibás munka: a lepergő falfesték, a felhólyagzó ajtó- és ablakmáz. Éppen ennek megelőzésére – az uniós országok mintájára – kezdte el az országos testület az úgynevezett szakmai termékismereti rendszer kiépítését, amely – az országgyűlés által tavaly jóváhagyott EU-szintű felnőtt szakképzés kiegészítéseként – évente felfrissítve, a szakmai lapokban, az ipartestület weboldalán és kiadványok formájában hozzáférhető lesz a szakiparosok számára.

Minősített iparosok

A hazai működő, mintegy 480 ezer kisvállalkozás 40 százaléka az építőiparban tevékenykedik. Ennek csak egy része tagja a 278 országos ipartestületnek, illetve a 29 szakmai szövetségnek. Nádai László, az IPOSZ Építőipari Kis- és Középvállalkozások Szövetségének ügyvezetője elmondta: a szervezetek nagy figyelmet fordítanak az uniós csatlakozásra való felkészítésre, ezen belül is az építési minőségügyre, a termékminősítésre, valamint a szakmai továbbképzésre. Most dolgoznak a minősítési rendszeren, amelyre önkéntes alapon jelentkezhetnek majd az egyes szakmák képviselői. Várhatóan a közeljövőben elfogadják azt a követelményrendszert is, amely mankót jelenthet a megrendelőknek a kisvállalkozó kivitelezők kiválasztásához. Eszerint a vállalandó munkához szükséges szakmai képzettség, referenciák mellett például kívánatos lesz majd, hogy a vállalkozónak legyen valamilyen szintű szakmai minősítése, a vállalt munka díját előzetesen szerződésben rögzítése, és nem utolsósorban legyen tagja a szakmai tagszervezetnek, vagy – ha nem – műszaki-gazdasági vita esetén fogadja el e szervezetek szakmai-etikai véleményét.

Prognózis

A Build & Econ legfrissebb előrejelzése szerint az elkövetkező években Európa építési piacának közel 50 százalékát (2000-es árakon számolva mintegy 440 milliárd eurót) a lakásépítési-, felújítási munkák jelentik, ezen belül pedig a lakásfelújítás, -fenntartás és -korszerűsítés megközelíti a lakásszektor összteljesítményének 50 százalékát. Magyarországon az uniós csatlakozás időpontjának közeledtével a kisebb ipari beruházások, turisztikai és gyógy-idegenforgalmi, valamint infrastruktúra-fejlesztések mellett az elemző cég szintén a lakásépítés, -felújítás területén vár növekedést, ami tavaly és idén 6-7, 2003–2004-ben pedig évi 8 százalék körüli építési piaci bővülést eredményez.

A honi lakásszektor „mozdulását” jelzik a KSH-adatok is: ezek szerint az átadott 28 ezer 54 új lakás mellett az elmúlt esztendőben közel 48 ezer új építési engedélyt adtak ki a hatóságok, ami 30, illetve 7 százalékkal több, mint 2000-ben volt. A növekedés az ország minden régióját érinti: a Közép-Dunántúlon 42,9, a Nyugat-Dunántúlon 42,6, az Észak-Alföldön pedig 32,9, míg Budapesten 22 százalékkal nőtt a tavaly befejezett új lakások száma a két évvel korábbihoz képest.